Fel vannak sorolva a filmjei is, mégsem tudok rájönni, melyik lehet a keresett film? Talán csak egy rövidebb TV film volt, ami nincs is itt a listán! :(((
Gondolom, azért, mert aránylag rövid film volt, talán 40-45 perces, azaz tv-film csak. Az a baj, hogy más szereplő nevére nem emlékszem, pedig voltak, akiknek pl. pénzt adott kölcsön, de nem emlékszem... Eléggé rég is láttam. De jó alakítás volt, és szeretném újra látni... Na mindegy. Hátha egyszer szerencsém lesz, és véletlenül mégis játszák a Duna World-ön.
Kerestem én is, de egyrészt nem emlékszem a filmre egyáltalán, ami nem baj, de nem is tudtam beazonosítani. Pedig próbálkoztam vagy egy félórát mindenféle összeállításban, de nem és nem...
Gobbi Hildáról (1913-1988): Már régóta "vadászok" egy kisfilmjére, aminek a címét sem tudom sajnos! Itt a Hildáról szóló írás a wikin, a filmjei is felsorolva, de nem ismerek egyikben sem a keresett filmre! :(((
Szóval a történet: Egy jómódú parasztasszonyt játszik, aki gyakran kölcsönöz pénzt másoknak uzsorakamatra... Volt egy mondása, mikor reggel megnézte a tyúkólban, hány tyúk fog tojni, és szutyongatta őket imígyen:
" - Hát mire lopjátok az isten fényes napját?! Már megint nincs tojás?! :((("
A vége pedig az, hogy - mivel egyedül él - az asztalra borulva találják holtan. Ha jól emlékszem, a tv-ben láttam, fekete-fehérben. De lehet, hogy csak a tv-nk volt még fekete-fehér... Te nem emlékszel rá? Mondom, sajnos, a címét sem tudom. Pedig szívesen megnézném, ha fönt lenne valahol a neten. Remek alakítása volt ez is! :)))
Pontosan... Amúgy egy fimsztár (színész) életében nem a szépség a perdöntő... Mert ugye Gobbi Hilda, vagy éppen Kibédi Ervin se volt az a nagy szépség... És mégis.. Mert a szerepek közbeni kisugárzás, az számít... (mondjuk nekem, persze...)
Jóvannnaaaaa!... Gondoltam én, hogy a régit tudod, de én ráösmértem az idősebb kori képén is. Főleg a szájformája volt az ismertető, mert eléggé egyéni rajzolata van. Ezért hoztam egy olyan képet, amikor egy török nőt játszik, de a száját ugyebár nem maszkírozták el úgy, mint a szemét és szemöldökét... És mindhárom képen, amin látható az ajak (ahol eszik, nyilván nem!), különösen a felső ajak rajza tök egyforma, és az ilyen kimondottan "rajzos" alakú száj szerintem eléggé ritka.
Pl. Nem kedvelem Julia Roberts arcát az elmosódott szájalakja miatt. Szerintem egyáltalán nem szép filmsztár:
Sőt! A páromnak se tetszik a színésznő, pedig ő férfiszemmel nézi ugyebár... Dehát Te szoktad mondani: "Ízlések, és pofonok!" :DDD
Ugye, csak viccelsz?... Fiatalkorom egyik legszebb színésznője volt. Az aranyember Tímeája...
Az első filmje az Esős vasárnap volt, itt Tordai Terivel látható:
Itt pedig Mécs Károllyal:
Nagyon örültünk mi debreceniek, mert akkoriban minden végzett főiskolást először vidékre helyeztek, és Béres Ilonát így élőben láthattuk több színműben is.
Igen, valóban jó a zenei ízlése, a kedvenc együttese a Pink Floyd. Most nem muzsikálhatok, majd legközelebb hozok tőlük számokat.
Régi fénykép: Hát a helyzet az, hogy valamiképpen engem mindig megismernek a régen látott diáktársaim is. Úgy tűnik, a ráncok nem másították el a vonásaimat, a felszedett kilók sem változtattak meg. Így történt, hogy 2016-ban az 50 éves Arany Diploma osztási ünnepségen engem mindenki felismert, akiket 1966 óta nem láttam, azok is. Bezzeg én - szégyen, nem szégyen! - nem mindenkit, főleg azok közül, akikkel azóta se találkoztam. Tudod, én Debrecenből a Dunántúlra kerültem. Így leginkább az országos zenei versenyeken szoktam volt talákozni a régi diáktársakkal, igazgatói minőségben sokszor voltam versenyeken, nemcsak Nyíregyházán, a zongoraversenyen, hanem bármely hangszer versenyen részt vettem. Különösen kedveltem Vácra menni, az ÜTŐSÖK fesztiváljára. Élőben hallottam az Amadindát, és a Talambát.
Úgyhogy fenti okból a párom a 14 éves képemen nem egy idegen kislányt láthatott, hanem engem fiatalabb kiadásban. Tudod, úgy, mikor régi filmeken felismersz egy most már idős színészt. Pl. Béres Ilonát:
Hát a párodnak igen jó izlése van, már ha a betett linkeket nézem. Az viszont meglep (bár már egyre kevesebb dolog lep meg), hogy valaki nem az illető valódi alakjába, hanem az isten tudja hány évvel azelőtti képébe legyen szerelmes, oszt amiatt válassza, akit választ. Mindenestre, ha jól megvagytok együtt, akkor ez jó eset volt, még ha meglepő is.. :0)
Mondjuk ilyenem nekem nem volt, én speciel mindig a valóságosan előttem állóba szerettem bele... Kép nélkül... :0)
Hát igen, ezek a régi fényképalbumok csak az érintett rokonságnak mondanak valamit, ha mondanak... Aztán az enyészeté lesznek!:((( Rólam is van egy nagyított nyolcadikos tablókép, még természetesen fekete-fehér, de igen jól sikerült! Keresztanyámnak ajándékoztam Anna napra 1957-ben. Aztán mikor ő meghalt, a kép visszakerült hozzám, mondta az unokaöcsém, nekik nem köll, érthető... Most itt van a falon. S mit tesz isten! Ennek a képnek köszönhetem a jelenlegi párom, aki, mikor először járt nálam, meglátta, és bár ő sokkalta fiatalabb nálam, nagyon megtetszett neki a 14 éves fruska, aki voltam... Na és a szeretgom portálnak is köszönhetem, ahol összevitatkoztunk a zenéről 7 évvel ezelőtt. Én klasszikus zenész vagyok, ő rokker... Vannak érdekes dolgok... A technika összeköt, de szét is választhat... Sokat köszönhetek a páromnak szakmailag is, mert megnyitott előttem egy olyan zenei világot, amelyet eddig nem ismertem. Olyan nagyszerű muzsikusokat mutatott meg nekem, akiket kár lett volna kihagyni az életemből: https://www.youtube.com/watch?v=OorZcOzNcgE Deep Purple - Child In Time 1970. - Jon Lord (Hammond orgonista)
Nekünk is van egy csomó képünk, ükapától kezdve, de csak ritkán kerülnek elő, amikor valakin kitör a kutakodási vágy... Akkor azután lehet magyarázni, ki kicsoda a képen, és ki kinek a felmenője. Már ha tudja az ember, mert bizony a nevek is a feledésbe merülnek és sokszor csak találgatunk egy nagy családi kép láttán, hát ez itt balról vajon ki lehet?
Hát tudod, az a "BÁTOR-vándor- botor-kókler fényképész" mégis jót tett velem közel 65 éve azzal a rosszul kiszínezett fényképpel, mert igencsak PÉLDÁT mutatott, mármint az "elrettentő esetek között"! :DDD Ugyanis itt őrzöm a többi régi fénykép között egy fényképes dossziéban, apám adta nekem, mikor érezte a halála közeledtét. Még a nagyanyáink is benne vannak, egész sötétbarnák már a fényképek, de így is látni: csuda szép és csinos asszony volt az apai nagyanyám! Az anyai pedig egy igen szigorú, és becsületes kunsági parasztasszony volt, ez utóbbi a szemein látszik. Szóval jó lapozgatni a fényképes dossziét. Érdekesek a felmenőink képei, azután mi kicsiknek, majd kamaszoknak, s nagyoknak, és végül esküvői képeken.
Nekem csak fekete-fehérben van képem kiskoromból. És az is profi fényképész által alkotva. De láttam már én is hasonló képeket, és valóban, borzasztóak... De hát mindenki azzal főz, amije van..
Na igen, a retusálás régen... És a színezés, mikor még csak fekete-fehér fotók voltak! Van rólunk, gyerekekről ilyen fotó, valami borzasztóan néz ki! Ceruzával rajzoltak szempillákat, úgy kifestették a szánkat, arcunkat a hugival, mint a színészeknek... És a szemünk is barnára van festve, pedig az enyém zöldes szürke, a hugié kék. Anyánk át se akarta venni a képeket a "vándor-fényképésztől", de mi rábeszéltük, mert ez is emlék a gyerekkorunkból. Olyan 10-12 évesek lehettünk.
Bizony, az elképzelhető.. Ámde a jó fotós se kutya, mert ugye kis smink, meg korrekció a negatívon (retusálás), meg kellő lágyságú papír (az akkori technikáról beszélünk) és már kész is volt. Ma meg ott a photoshop... :0)
Na eeegen... Bizony, jó lenne, ha feszes lenne az arcbőr, mert ugyi az ugyancsak látható! DE! Ugyancsak jó lenne, ha OTT is feszes lenne, ami nem látható! ;o) :P
Kislány koromban, mikor vártam a zongoraórára, a tanárnőmnél volt az előszobában 'Tolnai Világlapja" újság, és azt olvasgattuk.
Hej, de sokban volt csoda arckrémről hirdetés arcképekkel: "Ilyen volt, ilyen lett!" Én ezeknél mindig arra gondoltam, felcserélték az újságban a képek sorrendjét! :DDD
Valószínű, hogy valami rövidfiém, akár tévé, akár mozi... Próbáltam a képek közt is keresni, de ott se jött be semmi...
Gobbi Hilda a kutyájával a 60-as évek elején:
Ezt írják róla a wikin:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gobbi_Hilda
Fel vannak sorolva a filmjei is, mégsem tudok rájönni, melyik lehet a keresett film?
Talán csak egy rövidebb TV film volt, ami nincs is itt a listán! :(((
Gondolom, azért, mert aránylag rövid film volt, talán 40-45 perces, azaz tv-film csak.
Az a baj, hogy más szereplő nevére nem emlékszem, pedig voltak, akiknek pl. pénzt adott kölcsön, de nem emlékszem... Eléggé rég is láttam. De jó alakítás volt, és szeretném újra látni...
Na mindegy. Hátha egyszer szerencsém lesz, és véletlenül mégis játszák a Duna World-ön.
Kerestem én is, de egyrészt nem emlékszem a filmre egyáltalán, ami nem baj, de nem is tudtam beazonosítani. Pedig próbálkoztam vagy egy félórát mindenféle összeállításban, de nem és nem...
Tudod, teljesen igazad van!
Gobbi Hildáról (1913-1988):
Már régóta "vadászok" egy kisfilmjére, aminek a címét sem tudom sajnos!
Itt a Hildáról szóló írás a wikin, a filmjei is felsorolva, de nem ismerek egyikben sem a keresett filmre! :(((
Szóval a történet:
Egy jómódú parasztasszonyt játszik, aki gyakran kölcsönöz pénzt másoknak uzsorakamatra...
Volt egy mondása, mikor reggel megnézte a tyúkólban, hány tyúk fog tojni, és szutyongatta őket imígyen:
" - Hát mire lopjátok az isten fényes napját?! Már megint nincs tojás?! :((("
A vége pedig az, hogy - mivel egyedül él - az asztalra borulva találják holtan.
Ha jól emlékszem, a tv-ben láttam, fekete-fehérben. De lehet, hogy csak a tv-nk volt még fekete-fehér...
Te nem emlékszel rá? Mondom, sajnos, a címét sem tudom. Pedig szívesen megnézném, ha fönt lenne valahol a neten.
Remek alakítása volt ez is! :)))
Gobbi Hilda fiatalon.
És idősebb korában:
Pontosan... Amúgy egy fimsztár (színész) életében nem a szépség a perdöntő... Mert ugye Gobbi Hilda, vagy éppen Kibédi Ervin se volt az a nagy szépség... És mégis.. Mert a szerepek közbeni kisugárzás, az számít... (mondjuk nekem, persze...)
Jóvannnaaaaa!...
Gondoltam én, hogy a régit tudod, de én ráösmértem az idősebb kori képén is.
Főleg a szájformája volt az ismertető, mert eléggé egyéni rajzolata van.
Ezért hoztam egy olyan képet, amikor egy török nőt játszik, de a száját ugyebár nem maszkírozták el úgy, mint a szemét és szemöldökét... És mindhárom képen, amin látható az ajak (ahol eszik, nyilván nem!), különösen a felső ajak rajza tök egyforma, és az ilyen kimondottan "rajzos" alakú száj szerintem eléggé ritka.
Pl. Nem kedvelem Julia Roberts arcát az elmosódott szájalakja miatt. Szerintem egyáltalán nem szép filmsztár:
Sőt! A páromnak se tetszik a színésznő, pedig ő férfiszemmel nézi ugyebár...
Dehát Te szoktad mondani: "Ízlések, és pofonok!" :DDD
Ne izélj már... Nem a régi képeire gondoltam (annyira tán még csak vissza tudok emlékezni), hanem a mostani képére, amit betettél... :0)
Ugye, csak viccelsz?...
Fiatalkorom egyik legszebb színésznője volt. Az aranyember Tímeája...
Az első filmje az Esős vasárnap volt, itt Tordai Terivel látható:
Itt pedig Mécs Károllyal:
Nagyon örültünk mi debreceniek, mert akkoriban minden végzett főiskolást először vidékre helyeztek, és Béres Ilonát így élőben láthattuk több színműben is.
No, ha nem mondod, hogy ő Béres Ilona, akkor meg nem ismertem volna... Szégyen őszülő fejemre...
Igen, valóban jó a zenei ízlése, a kedvenc együttese a Pink Floyd.
Most nem muzsikálhatok, majd legközelebb hozok tőlük számokat.
Régi fénykép:
Hát a helyzet az, hogy valamiképpen engem mindig megismernek a régen látott diáktársaim is.
Úgy tűnik, a ráncok nem másították el a vonásaimat, a felszedett kilók sem változtattak meg. Így történt, hogy 2016-ban az 50 éves Arany Diploma osztási ünnepségen engem mindenki felismert, akiket 1966 óta nem láttam, azok is. Bezzeg én - szégyen, nem szégyen! - nem mindenkit, főleg azok közül, akikkel azóta se találkoztam.
Tudod, én Debrecenből a Dunántúlra kerültem. Így leginkább az országos zenei versenyeken szoktam volt talákozni a régi diáktársakkal, igazgatói minőségben sokszor voltam versenyeken, nemcsak Nyíregyházán, a zongoraversenyen, hanem bármely hangszer versenyen részt vettem. Különösen kedveltem Vácra menni, az ÜTŐSÖK fesztiváljára.
Élőben hallottam az Amadindát, és a Talambát.
Úgyhogy fenti okból a párom a 14 éves képemen nem egy idegen kislányt láthatott, hanem engem fiatalabb kiadásban.
Tudod, úgy, mikor régi filmeken felismersz egy most már idős színészt. Pl. Béres Ilonát:
Béres Ilona a hetvenes évek elején
Béres Ilona 2011-ben
Hát a párodnak igen jó izlése van, már ha a betett linkeket nézem. Az viszont meglep (bár már egyre kevesebb dolog lep meg), hogy valaki nem az illető valódi alakjába, hanem az isten tudja hány évvel azelőtti képébe legyen szerelmes, oszt amiatt válassza, akit választ. Mindenestre, ha jól megvagytok együtt, akkor ez jó eset volt, még ha meglepő is.. :0)
Mondjuk ilyenem nekem nem volt, én speciel mindig a valóságosan előttem állóba szerettem bele... Kép nélkül... :0)
Hát igen, ezek a régi fényképalbumok csak az érintett rokonságnak mondanak valamit, ha mondanak... Aztán az enyészeté lesznek!:(((
Rólam is van egy nagyított nyolcadikos tablókép, még természetesen fekete-fehér, de igen jól sikerült!
Keresztanyámnak ajándékoztam Anna napra 1957-ben. Aztán mikor ő meghalt, a kép visszakerült hozzám, mondta az unokaöcsém, nekik nem köll, érthető... Most itt van a falon.
S mit tesz isten!
Ennek a képnek köszönhetem a jelenlegi párom, aki, mikor először járt nálam, meglátta, és bár ő sokkalta fiatalabb nálam, nagyon megtetszett neki a 14 éves fruska, aki voltam...
Na és a szeretgom portálnak is köszönhetem, ahol összevitatkoztunk a zenéről 7 évvel ezelőtt. Én klasszikus zenész vagyok, ő rokker...
Vannak érdekes dolgok... A technika összeköt, de szét is választhat...
Sokat köszönhetek a páromnak szakmailag is, mert megnyitott előttem egy olyan zenei világot, amelyet eddig nem ismertem.
Olyan nagyszerű muzsikusokat mutatott meg nekem, akiket kár lett volna kihagyni az életemből:
https://www.youtube.com/watch?v=OorZcOzNcgE
Deep Purple - Child In Time 1970. - Jon Lord (Hammond orgonista)
https://www.youtube.com/watch?v=gWubhw8SoBE
Jethro Tull - Locomotive Breath - Ian Anderson (fuvola)
https://www.youtube.com/watch?v=tgaOqiC74qU
KING CRIMSON - Epitaph (Sírfelirat) Greg Lake (szóló ének)
És még sokan másokat is.
Nekünk is van egy csomó képünk, ükapától kezdve, de csak ritkán kerülnek elő, amikor valakin kitör a kutakodási vágy... Akkor azután lehet magyarázni, ki kicsoda a képen, és ki kinek a felmenője. Már ha tudja az ember, mert bizony a nevek is a feledésbe merülnek és sokszor csak találgatunk egy nagy családi kép láttán, hát ez itt balról vajon ki lehet?
Hát tudod, az a "BÁTOR-vándor- botor-kókler fényképész" mégis jót tett velem közel 65 éve azzal a rosszul kiszínezett fényképpel, mert igencsak PÉLDÁT mutatott, mármint az "elrettentő esetek között"! :DDD
Ugyanis itt őrzöm a többi régi fénykép között egy fényképes dossziéban, apám adta nekem, mikor érezte a halála közeledtét. Még a nagyanyáink is benne vannak, egész sötétbarnák már a fényképek, de így is látni: csuda szép és csinos asszony volt az apai nagyanyám! Az anyai pedig egy igen szigorú, és becsületes kunsági parasztasszony volt, ez utóbbi a szemein látszik.
Szóval jó lapozgatni a fényképes dossziét.
Érdekesek a felmenőink képei, azután mi kicsiknek, majd kamaszoknak, s nagyoknak, és végül esküvői képeken.
Nekem csak fekete-fehérben van képem kiskoromból. És az is profi fényképész által alkotva. De láttam már én is hasonló képeket, és valóban, borzasztóak... De hát mindenki azzal főz, amije van..
Na igen, a retusálás régen...
És a színezés, mikor még csak fekete-fehér fotók voltak!
Van rólunk, gyerekekről ilyen fotó, valami borzasztóan néz ki!
Ceruzával rajzoltak szempillákat, úgy kifestették a szánkat, arcunkat a hugival, mint a színészeknek... És a szemünk is barnára van festve, pedig az enyém zöldes szürke, a hugié kék. Anyánk át se akarta venni a képeket a "vándor-fényképésztől", de mi rábeszéltük, mert ez is emlék a gyerekkorunkból. Olyan 10-12 évesek lehettünk.
Bizony, az elképzelhető.. Ámde a jó fotós se kutya, mert ugye kis smink, meg korrekció a negatívon (retusálás), meg kellő lágyságú papír (az akkori technikáról beszélünk) és már kész is volt. Ma meg ott a photoshop... :0)
Na eeegen... Bizony, jó lenne, ha feszes lenne az arcbőr, mert ugyi az ugyancsak látható!
DE!
Ugyancsak jó lenne, ha OTT is feszes lenne, ami nem látható! ;o) :P
Kislány koromban, mikor vártam a zongoraórára, a tanárnőmnél volt az előszobában 'Tolnai Világlapja" újság, és azt olvasgattuk.
Hej, de sokban volt csoda arckrémről hirdetés arcképekkel:
"Ilyen volt, ilyen lett!"
Én ezeknél mindig arra gondoltam, felcserélték az újságban a képek sorrendjét! :DDD
Hát öregasszony lenne, csak feszes arcbőrrel... :0)