Tévedés... :0) Az egész évfolyamon 7, azaz hét lány volt, beleszámítva az anyukát. No meg valahogy nem is volt divatban, hogy a kicsivel szórakozzon a társaság, én, ha igaz, felnőtt koráig kétszer, ha láttam... Most utólag belegondolva nem is nagyon értem... De nem figyeltünk rájuk, mint kisgyermekesekre, hanem csak mint csoporttársakra. Még azt se tudom, hogy előadások és gyakorlatok alatt hol volt a kicsi, mert az anyukája mellettem ült az első sorban, a papája pedig hátul a leghátsóban. De valahol csak volt. Rejtély...
Na, az a leendő mérnököcske is jól el lett biztos kényeztetve! Na hallod, az évfolyam lányai voltak a pesztonkái!;o)
Na igen, "kakukkfióka" a fészekben!:DDD Volt éjjelente mit hallgatni a lányomnak, mert az ő szobája volt a nagyobb, és ott "cihergett" a gerle-pár! Ráadásul az évfolyamtalálkozón kiderült, később 3 gyerekkel hagyta ott a leányzót az élősködő APUKA! Hát igen, vannak emberek, akiknek semmi etikai érzékük nincs!:(((
Tény és való, az én csoporttársaim között is volt házaspár (eszméletlenül szép lány volt, meg kell mondjam, és okos is...) és született is másodévben kisbabájuk. A koleszben laktak egy külön szobában. Hogy azután a baba hogy vészelte át a vizsgaidőszak murijait, meg az éves gólyabált és a malacharcot, hát azt nem tudom, de szerintem hozzáedződött a zajhoz (amúgy mérnök lett ő is, az istenadta..)
A közösen bérelt lakásba meg befogadni valakit, úgy, hogy "ingyenélő" legyen, nem etikus. Már az is baj, hogy van egy idegen, de még hogy be se száll a közös költségekbe... Én is kivertem volna a balhét, az biztos...
Hát ezek a közös lakások bérlése már főiskolás korban megkezdődik a fiataloknál. Az én lányom is Győrben kint lakott harmadmagával egy lakótelepi lakásban Ady-városban. A lakbéren kívül természetesen a lakás rezsije is az ő saruk volt, szépen megosztoztak hárman a kötségeken. Csak akkor ütött be a ménkű, mikor az egyik lány odavitte a Pestre járó fiúját is, és az nem járult hozzá egy fityinggel sem pl. a vízdíjhoz, ami aztán vitát váltott ki köztük, nem is kicsit!:(((
A késői szülésnek ilyen hozadéka is van sajnos, bár hallotam sok olyat (pl. az orvosin), ahol már némelyik kollégistának gyerekük volt... Ők egy szobát kaptak. És valóban igazad lehet, mert azok a bizonyos 71-es évjáratú osztálytársak, akiknek hamar volt gyerekük, bizony, csak kevesen végeztek felsőfokú tanulmányokat.
Csak hát nem árt ezzel vigyázni, mert az a bizonyos biológiai óra ketyeg ám!:((( A lányom is attól tartott 36 évesen, hogy ha babát szeretne, gyorsan lépnie kell, ezért elvált attól a férjtől, aki már nem akart bébit, mert elváltként volt neki 3 gyereke. A két unokám így a második férjtől van, aki csak 2 évvel idősebb nála, és nem 17-el...
Már ahol... Az angolszász országokban kifejezetten le és kinézik azt, aki ilyesmire vetemedik és nem önnállósul korán. A bátyám lánya 18 éves korában már kivételnek számított az USA-ban, mert a szüleivel élt és nem diákszállón, vagy bérelt lakásban. Úgyhogy amint módja nyílt rá, már költözött is és hárman béreltek egy lakást. Nálunk ez máshogy van, de azért ha van rá lehetőség a mai fiatal is repülne ki, csak hát nincs hova...
Viszont a késői szülés nem a "karrier építés" miatt van. De gondolj bele. Mire egy lány végez az egyetemen 23-24 éves. Elkezd dolgozni, mondjuk 1-2 év mire biztos az állása, és már majd ott van a harminc küszöbén. Karrierről pedig még szó sem esett. Persze most nem a 16 után munkába állókról beszélek, mert ott már huszonévesen, sőt tizenévesen is ott a baba...
Na látod, ez az! A madarak jobban tudják, mi a tisztesség! De jó! Találtam egy sárgarigó családot!:) "A tojó inkább zöldes mintsem aranysárga. Gyors és hullámzó röptéről könnyen felismerhető. A madarak többsége viszonylag hamar, már Augusztusban útra kel telelőhelye felé." https://varosimadar.blog.hu/2017/08/28/_huncut_a_biro
Hallom, és tapasztalom is itt a környezetemben, meg a rokonságban, hogy manapság divat az ún. "mama-hotel", azaz a már felnőtt korba érő emberi utódok nem alapítanak családot, csak elvétve, inkább otthon szolgáltatják ki a már idősödő mamával magukat, az mos, főz rájuk, és eszük ágában sem áll megnősülni, unokákat nemzeni, elköltözni saját "territóriumba"!:DDD Így sokkal olcsóbb az élet! - vallják... A lányom is, bár ő kiment férjhez németbe, de gyerekei csak a második férjétől lettek, a 30-as évei második felében. Az iskolai osztályában 70 és 71-es évjáratúak jártak. És érdekes, de gyerekei csak a 71-es születésűeknek lett fiatal korban, a 70-es évjáratúak a 30-as éveik vége felé szültek, ha szütek egyátalán, mert sokan még élettársat se választottak maguknak, legalább az osztály egyharmada. Nemrég volt osztálytalálkozójuk, ott derült ez ki. Fontosabbnak tartják a karrierjük építését, mint a családalapítást... Hallottam a rádióban, mintha az elmúlt évben ez a statisztika mintha javult volna valamicskét.
Hát ha megmaradnak, majd kiderül. Persze abban azért ne nagyon reménykedj, hogy ott marad az egész család, mert madárék is elkergetik a vetélytársakat, még ha azok egykor a saját fiókáik voltak is...
Jó lenne, ha a 3 fióka közt lenne hím rigó is, mert olyan szépen fütyül hajnalban! Ő az ÉN rigóm! :))) A párom kedvencei a zöldikék: Két zöldike és egy széncinke a hóesésben.
Hát nem bánnám, ha még lenne egy új fészekalja rigó az idén nyáron, mert az utóbbi években a rigók is megfogyatkoztak nálunk. Talán azért, mert a sréen szemben lévő házat eladták, és az új tulajok kivágták az ÖSSZES fát, többnyire fenyőket, tujákat... Ott sok galamb is lakott... Sajnos, itt a lakótelepen a fecskék végképpen eltűntek!:(((
Pedig nálunk jó helyük van a madaraknak, jó nagyra nőtt az 5 kék tuja, abban van fészkeknek hely bőven! És van 10 bokor törpe fekete fenyő bokor, azokban elbújhatnak a ragadozó madarak elől a kisebbek. Tavaly nem láttam, de 2 éve víjjogott itt egy hatalmas réti sas fönn magasan az égen, még féltem is, hogy elragadja a macskáimat!:((( A madarakat meg védem a macskáktól. Nekem már csak egy van, de ő a ház előkertjében szokott tartózkodni vagy a meleg betonjárdán, vagy a kuka és az orgonák árnyékában. Gyakran felmászik a kert első kerítése melletti juharfa tetejére, és abban van egy mélyedés, onnan lesi az utcai forgalmat. Viszont néha megjelennek a hátsó szomszédok kandúrjai, azokat el szoktam kergetni. Így eddig az idén még nem volt madár tragédia, s igyekszem, hogy ne is legyen!;o) Ez itt a "fenyvesem" úgy tíz évvel ezelőtt. Azóta hatalmasok lettek, összeérnek a tuják, és a törpefenyők is, és a tuják olyan magasak majdnem, mint a ház. Már nem szórok közéjük fenyőmulcsot, mert nem is látni a fenyőbokrok között a talajt.
Örülök, hogy van már jalantős forgalom az etetőnél is meg az itatóknál is. Nekünk most egy örvös galamb jelent meg (jó nag) és ha igaz, akkor a mogyoróbokorra épít fészket (jó nagy mogyoróbokor, olyan négy és fél, öt méter magas és jó hat méter széles), no meg odaszokott pár szajkó, bár azt hiszem a környező bokrokban lévő fészkeket lesik, meg hogy kijöjjenek repülni tanulni a fiókák.
A rigók pedig, ha már röpülősek, akkor pár hét után levedlik a régi tollukat és megszerzik az igazit. Csak persze utána már nem nagyon tudni, fiókák, vagy már felnőttek...
Igazad van, JÁRNAK IS! Tegnap szuper élményem volt a madarainkkal, több is: Csütörtökön kifogyott a szotyijuk, nem volt egy szem se, az etető házikó padlója is csak kopogott... Szegények néha odanéztek, de gyorsan el is repültek. A macseknak is fogytán volt a kedvenc kajája (10 dekás pépes bármilyen ízű, csak HALAS ne legyen, azt nemtom, miért nem kedveli?!) így muszáj lett volna felmennem a városba, de már dél elmúlt, a párom meg egésznaposan dolgozott, tudod, 12 óráznak...
Aztán jött ugye a péntek (május 1.), nem volt nyitva semmi. Szombat reggel felmentem a városba (mert csak délelőtt ődönghetek a korom miatt boltokba), és bementem az állatos szaküzletbe, de ott olyan árak vannak, majdnem hanyatt vágtam magam! Ráadásul volt bent egy csomó pasi, akik ügyet se vetettek rám, csak a neon halakat bámulták, így otthagytam csapot, papot, és felmentem a zöldségesbe. Ott volt szotyi, de macsekkaja nem. Hazavittem egy 5 kg-os zacsek szotyit, aztán vissza a Tescoba macsekkajáért. Hazaérve főznöm kellett. Egytál ételt, azaz paprikáskrumplit főztem debreceni kolbásszal és egy tojásból "kanállal beleszaggatós" galuskával. Délután kis pihi után kitakarítottam a házikót a szotyihéjtól, és a vizes itatós vödröt, majd hoztam egy másik műanyag "madármedencét", mert az előzőből egy résen eltünt a víz. Feltöltöttem a házikót szotyival, szórtam ki a balkáni gerlepárnak is a földre, és tiszta vizet mindenbe, s lassan beesteledett. Na, másnap reggek 9-11 között jött a madárvircsaft! A kis madárkák (tengelicek, zöldikék, meg asszem zsezsék) a házikóban eszegettek, egy-egy cinke is odaröppent magért, és huss, el vissza a cseresznyefára! Közben felváltva repkedtek inni a pici madarak az itatókhoz, mert a házikó melletti gallyon is van itató, meg a földön is, a vödör mellett fürdetővel, lapos műanyag dobozból.
És képzeld, megjelent az anyarigó, s valósággal belefeküdt a "kádba", és a szárnyaival fröcskölte magára a vizet. A fekete hímrigó is előkerült, nyomában egy farkatlan KIS RIGÓ csérogott! Tátogatta a csőrikéjét állandóan... Az apa ha ugrott egyet, a kicsi utána... És be nem állt a csőre, folyton beszélt a papához! Tudod, nekem egy régi rádiókabaré jelenet jutott az eszembe: Mintha a kicsi azt mondogatta volna az apjának: "Papa, fogjál nekem békát!" (Biztos ismered ezt a kabarét. Csak itt békán gilisztát köll érteni...)
Aztán kis idő után megjelent még egy szürkésbarna farkatlan kisrigó, aztán még egy... Ó!... Hát hárman vannak! Azaz összesen öt rigó csipegetett a fű között. Onnan tudtam, melyik a mama, mert annak hosszú a farka. Az apuka meg fekete sárga csőrrel. A három rigócsibe egyformán szürkésbarna tollú szürke csőrrel. Sajnos a 2 madaras könyvem egyikében sincs írva, hogy át fognak-e változni ezek a farkatlan kis szürkésbarna gombócok, és mikor? Vagyis vajon hány tojó és hány hím lesz köztük???! A párom a farkatlanságuk miatt el is nevezte őket "befejezetlen rigók"-nak!:DDD
Ez itt a gugliról való kép: Hím feketerigó az egyik még "befejezetlen (kifejletlen) csutkafarkú" kisrigóval:
Úgy örültem, hogy így együtt láthattam őket mind az ötőjüket anélkül, hogy tudtak volna róla: megmutatták nekem a családjukat!:))) Kár, hogy fotót nem lehet készíteni róluk! De van egy vadász távcsövünk, apám hagyta ránk, és azzal remekül láthattam őket a konyha ablakból egészen közelről. No meg a többi kisebb madarat is, ahogy ettek, ittak.
Megérte az élmény: Az anyarigó fürdése, majd a rigó-család megmutatása!:)))
Elméletileg a vízre járniuk kéne, bár most már költési idő van, ha igaz. De persze nem minden percben nyüzsögnek a madarak az itatónál se, meg az etetőnél se. Vannak időpontok (nálunk úgy tíz óra tájban, meg délután kettőkor, meg este hat körül), amikor elég sokan jönnek. Közbenső időben meg csak éppen, hogy...
A face meg olyan, hogy a nem tetsző beírásokat a saját személyes mappádból törölheted, sőt ki is tilthatsz onnan embereket. Sőt, lehet szigorúan zárt saját részed (ha úgy akarod) ahol csak az általad beeresztett (meghívott) emberek léphetnek be. Sőt, csakis ők szólhatnak hozzá... No de nem agitálni akarlak, magam se vagyok gyakori face látogató...
Látod, ezért nem vagyok fönn a facén, mert néha a párom mutat egyet, s mást onnan, és igencsak alpári dumákat ejtenek meg egymással szemben, valamint idióta, félreérthetetlenül disznó vicceket tesznek be... Hogy kik lehetnek, nem sűrűn érdekel, önmagukat minősítik!:((( Mondja a párom, vannak közösségek... De én nem vagyok rájuk kíváncsi, mert bármikor odatévedhet valamelyik közösségi tag révén egy idióta!:((( Én nagyon jól elvagyok ITT veletek a szeretgomon, ez egy igazi BÉKÉS SZIGET!:))) Ráadásul igen sokat tanulok mind Tőletek, mind általatok, mert sokat szörfözgetek a neten azért, hogy helyes válaszokat tudjak adni akkor is, ha nem vagyok a témában a helyzet magaslatán. Elvágre az ember nem tudhat mindent, de törekedni kell rá, hogy megtudhasson minél többet. Most pl. "madarazok".
A könyv tanácsára az etető alá vittem egy kis vödröcskében vizet a madárkáinknak, és ne tudd meg, mekkora "madárdáridó" volt reggel 9-10 között! Ettek, ittak, látványosan vígan voltak. Sokféle madár békességben együtt, nem kergetőztek, mint szoktak. A gerlék pl. mindig el szokták kergetni a kicsiket, most nem. Csak egy gerlepár jár ide, de azok rendre megjelennek. Az etetőbe bejutni nem tudnak, de lent csipegetnek. A tojó rigó pedig egy hatalmas gilisztát talált a hortenzia tövében (tegnap este alaposan meglocsoltam!), és nagy buzgalommal csipkodta, dobálgatta, az meg rémülten kunkorgott!:DDD Viszont nagy bánatomra a tengelicek és a cinegék eltűntek!:((( Hát nem cukik? A képet sajna nem én készítettem, egyszerűen lehetetlen lefotózni őket, mindig elrepülnek! :'(
Pedig de... Sajnos egyre jobban eluralkodott egy időben a nagyon durva "viccek" műfaja. Most mintha annyira nem működne, vagy én nem járok olyan helyekre, ahol ezek megjelennek, nem tudom..
Csoda, hogy MÉG működünk, nem gondolod? Mert Hofi óta tudjuk: "Ha megiszod a lét, a tudat eeeemegy!"
Tudom én, mi a baj énvelem: Túlságosan jóhiszemű vagyok; fel se tételezem a rossz indulatot másokról!:((( Ezért aztán nem értem a durva vicceket sem... És ha valaki - miután jól kiröhögte magát rajtam! - hajlandó, és elmagyarázza a mocskos poént, csak lesek naaaagy boci szemekkel!
Közben eltöprengek magamban: Az nem létezik, hogy valakinek ilyen mocskos fantáziája legyen!:(((
De hát nekünk ezt nem így tálalják! Szóval Kína eladja nekünk?! Fizetünk érte?... Csodálkoztam is, mióta lettek ilyen adakozó kedvűek a kínaiak? Ezt Orbánék nem mondják! Vajon mennyiért veszik, és már megint KI(K) kaszál rajta?! Felháborító, hogy még ebből is üzletet csinálnak, mások meg adományként kapják, ... sőt, még tőlünk is a Kínától megvett cuccot? Micsoda szívatása ez a népünknek!:((( Hát ezt nemcsak Mári néni Tokodon hitte el, hanem - sajnos! - én is bevettem!:(((
Kína nem ad adományokat. Kína árusít dolgokat. Ne keverjük a kettőt. Külföldre pedig megy ezerrel a cucc, megy Macedóniába, Romániába, stb. De oda már adományként...
Igen, ezt hívják úgy, hogy "Ide nekem az oroszlánt is!"
Le merem fogadni, hogy a kínai adományokból bőven jut Romániába és Kárpátaljának is a "szegény magyar testvéreinknek"! Kell adni nekik, hisz onnan jönnek a 2/3-os szavazatok!:((( Förtelem, hogy még a járványból is politikát csinálnak! Jobbról és balról is, sajnos!:(((
Hát a szlovákok bizony megtették azt, amit a Bokros csomag sem mert megtenni. Iszonyat nagy gazdasági rendcsinálást csináltak, de ennek mára, sőt még jóval előtte meglett a haszna. Mert települt oda ipar ezerrel, gyakorlatilag lenullázták a külföldi adósságaikat, az államháztartás hiánya és az infláció alacsony, így bevezethették az eurót, ami pedig további befektetőket vonzott. Így azután a jövedelmek tekintetében is messze túlhaladtak minket. Persze ehhez az kellett, hogy a szigorú gazdasági rendszabályokat ne írja felül minden másik kormány, hanem azt, kormányváltásokon keresztül is., de betartsák. Ők ezt megtették, a mienk képtelenek voltak rá..
Az "ideszakadtak" jó résézéről megvan a magam véleménye, pedig hát az én anyai nagyszüleim is az akkori Csehszlovákiából jöttek át, még huszonvalahányban (24-ben tán?). Csak szerintem ez se nem érdem, se nem dicsőség és ezért nem jár kivételes bánásmód. Mondjuk a nagyszüleim nem is kaptak ilyet. De a mostaniaknak minden kell, méghozzá azonnal, sőt...
Ismét csak egyet tudok érteni Veled! Csehországon csak "keresztülsuhantunk" 99-ben, mikor a Hradec Kralove-i Petrof zongoragyárban jártunk, így csak egy kis szeletét láttam az országnak. Én csak annyit tudok, hogy Csehszlovákia szétválásakor néhány papírgyár kivételével minden jelentősebb gyár (Skoda autógyár, Petrof zongoragyár, Amati hangszergyár) mind a cseheké maradt. A szlovákok emiatt nem is tudom, mire fel vannak olyan előrehaladottak, minket is lekörözve?! Ugyan, mivel?...
A romániai magyarok igazad van, bizony, bizony CSAK román állampolgárok magyar nemzetiséggel, ennyi, és nem több. Mondjanak is bármi mást még az "anyaországbeliek" is róluk. Akik pedig el akartak jönni, már rég el is jöttek (Kovács Apollónia, Bács Ferenc, és mint láttuk, Koós (Kupsa) János is. Őt azért emlegettem föl, mert jómagam nem tudtam, hogy ő is romániai magyar származású volt... Érik még az embert meglepetések!
Sokan nem tudják, hogy a Weibach zongorák is a Petrof gyárban készülnek Csehországban
Tévedés... :0) Az egész évfolyamon 7, azaz hét lány volt, beleszámítva az anyukát. No meg valahogy nem is volt divatban, hogy a kicsivel szórakozzon a társaság, én, ha igaz, felnőtt koráig kétszer, ha láttam... Most utólag belegondolva nem is nagyon értem... De nem figyeltünk rájuk, mint kisgyermekesekre, hanem csak mint csoporttársakra. Még azt se tudom, hogy előadások és gyakorlatok alatt hol volt a kicsi, mert az anyukája mellettem ült az első sorban, a papája pedig hátul a leghátsóban. De valahol csak volt. Rejtély...
Na, az a leendő mérnököcske is jól el lett biztos kényeztetve!
Na hallod, az évfolyam lányai voltak a pesztonkái!;o)
Na igen, "kakukkfióka" a fészekben!:DDD
Volt éjjelente mit hallgatni a lányomnak, mert az ő szobája volt a nagyobb, és ott "cihergett" a gerle-pár!
Ráadásul az évfolyamtalálkozón kiderült, később 3 gyerekkel hagyta ott a leányzót az élősködő APUKA!
Hát igen, vannak emberek, akiknek semmi etikai érzékük nincs!:(((
Tény és való, az én csoporttársaim között is volt házaspár (eszméletlenül szép lány volt, meg kell mondjam, és okos is...) és született is másodévben kisbabájuk. A koleszben laktak egy külön szobában. Hogy azután a baba hogy vészelte át a vizsgaidőszak murijait, meg az éves gólyabált és a malacharcot, hát azt nem tudom, de szerintem hozzáedződött a zajhoz (amúgy mérnök lett ő is, az istenadta..)
A közösen bérelt lakásba meg befogadni valakit, úgy, hogy "ingyenélő" legyen, nem etikus. Már az is baj, hogy van egy idegen, de még hogy be se száll a közös költségekbe... Én is kivertem volna a balhét, az biztos...
Hát ezek a közös lakások bérlése már főiskolás korban megkezdődik a fiataloknál.
Az én lányom is Győrben kint lakott harmadmagával egy lakótelepi lakásban Ady-városban.
A lakbéren kívül természetesen a lakás rezsije is az ő saruk volt, szépen megosztoztak hárman a kötségeken.
Csak akkor ütött be a ménkű, mikor az egyik lány odavitte a Pestre járó fiúját is, és az nem járult hozzá egy fityinggel sem pl. a vízdíjhoz, ami aztán vitát váltott ki köztük, nem is kicsit!:(((
A késői szülésnek ilyen hozadéka is van sajnos, bár hallotam sok olyat (pl. az orvosin), ahol már némelyik kollégistának gyerekük volt... Ők egy szobát kaptak.
És valóban igazad lehet, mert azok a bizonyos 71-es évjáratú osztálytársak, akiknek hamar volt gyerekük, bizony, csak kevesen végeztek felsőfokú tanulmányokat.
Csak hát nem árt ezzel vigyázni, mert az a bizonyos biológiai óra ketyeg ám!:(((
A lányom is attól tartott 36 évesen, hogy ha babát szeretne, gyorsan lépnie kell, ezért elvált attól a férjtől, aki már nem akart bébit, mert elváltként volt neki 3 gyereke. A két unokám így a második férjtől van, aki csak 2 évvel idősebb nála, és nem 17-el...
Már ahol... Az angolszász országokban kifejezetten le és kinézik azt, aki ilyesmire vetemedik és nem önnállósul korán. A bátyám lánya 18 éves korában már kivételnek számított az USA-ban, mert a szüleivel élt és nem diákszállón, vagy bérelt lakásban. Úgyhogy amint módja nyílt rá, már költözött is és hárman béreltek egy lakást. Nálunk ez máshogy van, de azért ha van rá lehetőség a mai fiatal is repülne ki, csak hát nincs hova...
Viszont a késői szülés nem a "karrier építés" miatt van. De gondolj bele. Mire egy lány végez az egyetemen 23-24 éves. Elkezd dolgozni, mondjuk 1-2 év mire biztos az állása, és már majd ott van a harminc küszöbén. Karrierről pedig még szó sem esett. Persze most nem a 16 után munkába állókról beszélek, mert ott már huszonévesen, sőt tizenévesen is ott a baba...
Na látod, ez az!
A madarak jobban tudják, mi a tisztesség!
De jó! Találtam egy sárgarigó családot!:)
"A tojó inkább zöldes mintsem aranysárga. Gyors és hullámzó röptéről könnyen felismerhető.
A madarak többsége viszonylag hamar, már Augusztusban útra kel telelőhelye felé."
https://varosimadar.blog.hu/2017/08/28/_huncut_a_biro
Hallom, és tapasztalom is itt a környezetemben, meg a rokonságban, hogy manapság divat az ún. "mama-hotel", azaz a már felnőtt korba érő emberi utódok nem alapítanak családot, csak elvétve, inkább otthon szolgáltatják ki a már idősödő mamával magukat, az mos, főz rájuk, és eszük ágában sem áll megnősülni, unokákat nemzeni, elköltözni saját "territóriumba"!:DDD
Így sokkal olcsóbb az élet! - vallják...
A lányom is, bár ő kiment férjhez németbe, de gyerekei csak a második férjétől lettek, a 30-as évei második felében.
Az iskolai osztályában 70 és 71-es évjáratúak jártak. És érdekes, de gyerekei csak a 71-es születésűeknek lett fiatal korban, a 70-es évjáratúak a 30-as éveik vége felé szültek, ha szütek egyátalán, mert sokan még élettársat se választottak maguknak, legalább az osztály egyharmada. Nemrég volt osztálytalálkozójuk, ott derült ez ki. Fontosabbnak tartják a karrierjük építését, mint a családalapítást...
Hallottam a rádióban, mintha az elmúlt évben ez a statisztika mintha javult volna valamicskét.
Hát ha megmaradnak, majd kiderül. Persze abban azért ne nagyon reménykedj, hogy ott marad az egész család, mert madárék is elkergetik a vetélytársakat, még ha azok egykor a saját fiókáik voltak is...
Jó lenne, ha a 3 fióka közt lenne hím rigó is, mert olyan szépen fütyül hajnalban! Ő az ÉN rigóm! :)))
A párom kedvencei a zöldikék:
Két zöldike és egy széncinke a hóesésben.
Hát nem bánnám, ha még lenne egy új fészekalja rigó az idén nyáron, mert az utóbbi években a rigók is megfogyatkoztak nálunk.
Talán azért, mert a sréen szemben lévő házat eladták, és az új tulajok kivágták az ÖSSZES fát, többnyire fenyőket, tujákat...
Ott sok galamb is lakott... Sajnos, itt a lakótelepen a fecskék végképpen eltűntek!:(((
Pedig nálunk jó helyük van a madaraknak, jó nagyra nőtt az 5 kék tuja, abban van fészkeknek hely bőven! És van 10 bokor törpe fekete fenyő bokor, azokban elbújhatnak a ragadozó madarak elől a kisebbek. Tavaly nem láttam, de 2 éve víjjogott itt egy hatalmas réti sas fönn magasan az égen, még féltem is, hogy elragadja a macskáimat!:(((
A madarakat meg védem a macskáktól.
Nekem már csak egy van, de ő a ház előkertjében szokott tartózkodni vagy a meleg betonjárdán, vagy a kuka és az orgonák árnyékában. Gyakran felmászik a kert első kerítése melletti juharfa tetejére, és abban van egy mélyedés, onnan lesi az utcai forgalmat. Viszont néha megjelennek a hátsó szomszédok kandúrjai, azokat el szoktam kergetni. Így eddig az idén még nem volt madár tragédia, s igyekszem, hogy ne is legyen!;o)
Ez itt a "fenyvesem" úgy tíz évvel ezelőtt. Azóta hatalmasok lettek, összeérnek a tuják, és a törpefenyők is, és a tuják olyan magasak majdnem, mint a ház. Már nem szórok közéjük fenyőmulcsot, mert nem is látni a fenyőbokrok között a talajt.
Örülök, hogy van már jalantős forgalom az etetőnél is meg az itatóknál is. Nekünk most egy örvös galamb jelent meg (jó nag) és ha igaz, akkor a mogyoróbokorra épít fészket (jó nagy mogyoróbokor, olyan négy és fél, öt méter magas és jó hat méter széles), no meg odaszokott pár szajkó, bár azt hiszem a környező bokrokban lévő fészkeket lesik, meg hogy kijöjjenek repülni tanulni a fiókák.
A rigók pedig, ha már röpülősek, akkor pár hét után levedlik a régi tollukat és megszerzik az igazit. Csak persze utána már nem nagyon tudni, fiókák, vagy már felnőttek...
Igazad van, JÁRNAK IS!
Tegnap szuper élményem volt a madarainkkal, több is:
Csütörtökön kifogyott a szotyijuk, nem volt egy szem se, az etető házikó padlója is csak kopogott... Szegények néha odanéztek, de gyorsan el is repültek. A macseknak is fogytán volt a kedvenc kajája (10 dekás pépes bármilyen ízű, csak HALAS ne legyen, azt nemtom, miért nem kedveli?!) így muszáj lett volna felmennem a városba, de már dél elmúlt, a párom meg egésznaposan dolgozott, tudod, 12 óráznak...
Aztán jött ugye a péntek (május 1.), nem volt nyitva semmi. Szombat reggel felmentem a városba (mert csak délelőtt ődönghetek a korom miatt boltokba), és bementem az állatos szaküzletbe, de ott olyan árak vannak, majdnem hanyatt vágtam magam! Ráadásul volt bent egy csomó pasi, akik ügyet se vetettek rám, csak a neon halakat bámulták, így otthagytam csapot, papot, és felmentem a zöldségesbe. Ott volt szotyi, de macsekkaja nem. Hazavittem egy 5 kg-os zacsek szotyit, aztán vissza a Tescoba macsekkajáért.
Hazaérve főznöm kellett. Egytál ételt, azaz paprikáskrumplit főztem debreceni kolbásszal és egy tojásból "kanállal beleszaggatós" galuskával.
Délután kis pihi után kitakarítottam a házikót a szotyihéjtól, és a vizes itatós vödröt, majd hoztam egy másik műanyag "madármedencét", mert az előzőből egy résen eltünt a víz. Feltöltöttem a házikót szotyival, szórtam ki a balkáni gerlepárnak is a földre, és tiszta vizet mindenbe, s lassan beesteledett.
Na, másnap reggek 9-11 között jött a madárvircsaft!
A kis madárkák (tengelicek, zöldikék, meg asszem zsezsék) a házikóban eszegettek, egy-egy cinke is odaröppent magért, és huss, el vissza a cseresznyefára!
Közben felváltva repkedtek inni a pici madarak az itatókhoz, mert a házikó melletti gallyon is van itató, meg a földön is, a vödör mellett fürdetővel, lapos műanyag dobozból.
És képzeld, megjelent az anyarigó, s valósággal belefeküdt a "kádba", és a szárnyaival fröcskölte magára a vizet.
A fekete hímrigó is előkerült, nyomában egy farkatlan KIS RIGÓ csérogott! Tátogatta a csőrikéjét állandóan...
Az apa ha ugrott egyet, a kicsi utána... És be nem állt a csőre, folyton beszélt a papához!
Tudod, nekem egy régi rádiókabaré jelenet jutott az eszembe:
Mintha a kicsi azt mondogatta volna az apjának:
"Papa, fogjál nekem békát!"
(Biztos ismered ezt a kabarét. Csak itt békán gilisztát köll érteni...)
Aztán kis idő után megjelent még egy szürkésbarna farkatlan kisrigó, aztán még egy... Ó!... Hát hárman vannak! Azaz összesen öt rigó csipegetett a fű között.
Onnan tudtam, melyik a mama, mert annak hosszú a farka. Az apuka meg fekete sárga csőrrel. A három rigócsibe egyformán szürkésbarna tollú szürke csőrrel.
Sajnos a 2 madaras könyvem egyikében sincs írva, hogy át fognak-e változni ezek a farkatlan kis szürkésbarna gombócok, és mikor? Vagyis vajon hány tojó és hány hím lesz köztük???!
A párom a farkatlanságuk miatt el is nevezte őket "befejezetlen rigók"-nak!:DDD
Ez itt a gugliról való kép:
Hím feketerigó az egyik még "befejezetlen (kifejletlen) csutkafarkú" kisrigóval:
Úgy örültem, hogy így együtt láthattam őket mind az ötőjüket anélkül, hogy tudtak volna róla: megmutatták nekem a családjukat!:)))
Kár, hogy fotót nem lehet készíteni róluk!
De van egy vadász távcsövünk, apám hagyta ránk, és azzal remekül láthattam őket a konyha ablakból egészen közelről.
No meg a többi kisebb madarat is, ahogy ettek, ittak.
Megérte az élmény: Az anyarigó fürdése, majd a rigó-család megmutatása!:)))
Elméletileg a vízre járniuk kéne, bár most már költési idő van, ha igaz. De persze nem minden percben nyüzsögnek a madarak az itatónál se, meg az etetőnél se. Vannak időpontok (nálunk úgy tíz óra tájban, meg délután kettőkor, meg este hat körül), amikor elég sokan jönnek. Közbenső időben meg csak éppen, hogy...
A face meg olyan, hogy a nem tetsző beírásokat a saját személyes mappádból törölheted, sőt ki is tilthatsz onnan embereket. Sőt, lehet szigorúan zárt saját részed (ha úgy akarod) ahol csak az általad beeresztett (meghívott) emberek léphetnek be. Sőt, csakis ők szólhatnak hozzá... No de nem agitálni akarlak, magam se vagyok gyakori face látogató...
Látod, ezért nem vagyok fönn a facén, mert néha a párom mutat egyet, s mást onnan, és igencsak alpári dumákat ejtenek meg egymással szemben, valamint idióta, félreérthetetlenül disznó vicceket tesznek be...
Hogy kik lehetnek, nem sűrűn érdekel, önmagukat minősítik!:(((
Mondja a párom, vannak közösségek... De én nem vagyok rájuk kíváncsi, mert bármikor odatévedhet valamelyik közösségi tag révén egy idióta!:(((
Én nagyon jól elvagyok ITT veletek a szeretgomon, ez egy igazi BÉKÉS SZIGET!:)))
Ráadásul igen sokat tanulok mind Tőletek, mind általatok, mert sokat szörfözgetek a neten azért, hogy helyes válaszokat tudjak adni akkor is, ha nem vagyok a témában a helyzet magaslatán. Elvágre az ember nem tudhat mindent, de törekedni kell rá, hogy megtudhasson minél többet. Most pl. "madarazok".
A könyv tanácsára az etető alá vittem egy kis vödröcskében vizet a madárkáinknak, és ne tudd meg, mekkora "madárdáridó" volt reggel 9-10 között! Ettek, ittak, látványosan vígan voltak. Sokféle madár békességben együtt, nem kergetőztek, mint szoktak. A gerlék pl. mindig el szokták kergetni a kicsiket, most nem. Csak egy gerlepár jár ide, de azok rendre megjelennek. Az etetőbe bejutni nem tudnak, de lent csipegetnek. A tojó rigó pedig egy hatalmas gilisztát talált a hortenzia tövében (tegnap este alaposan meglocsoltam!), és nagy buzgalommal csipkodta, dobálgatta, az meg rémülten kunkorgott!:DDD
Viszont nagy bánatomra a tengelicek és a cinegék eltűntek!:(((
Hát nem cukik?
A képet sajna nem én készítettem, egyszerűen lehetetlen lefotózni őket, mindig elrepülnek! :'(
Pedig de... Sajnos egyre jobban eluralkodott egy időben a nagyon durva "viccek" műfaja. Most mintha annyira nem működne, vagy én nem járok olyan helyekre, ahol ezek megjelennek, nem tudom..
Csoda, hogy MÉG működünk, nem gondolod?
Mert Hofi óta tudjuk:
"Ha megiszod a lét, a tudat eeeemegy!"
Tudom én, mi a baj énvelem: Túlságosan jóhiszemű vagyok; fel se tételezem a rossz indulatot másokról!:(((
Ezért aztán nem értem a durva vicceket sem... És ha valaki - miután jól kiröhögte magát rajtam! - hajlandó, és elmagyarázza a mocskos poént, csak lesek naaaagy boci szemekkel!
Közben eltöprengek magamban: Az nem létezik, hogy valakinek ilyen mocskos fantáziája legyen!:(((
Hát ugye, aki a lakájmédiát olvassa és hallgatja... Nyugi, rendesen meg vagyunk szivatva, mint a Berva moped...
De hát nekünk ezt nem így tálalják!
Szóval Kína eladja nekünk?! Fizetünk érte?... Csodálkoztam is, mióta lettek ilyen adakozó kedvűek a kínaiak?
Ezt Orbánék nem mondják! Vajon mennyiért veszik, és már megint KI(K) kaszál rajta?!
Felháborító, hogy még ebből is üzletet csinálnak, mások meg adományként kapják, ... sőt, még tőlünk is a Kínától megvett cuccot? Micsoda szívatása ez a népünknek!:(((
Hát ezt nemcsak Mári néni Tokodon hitte el, hanem - sajnos! - én is bevettem!:(((
Kína nem ad adományokat. Kína árusít dolgokat. Ne keverjük a kettőt. Külföldre pedig megy ezerrel a cucc, megy Macedóniába, Romániába, stb. De oda már adományként...
Igen, ezt hívják úgy, hogy "Ide nekem az oroszlánt is!"
Le merem fogadni, hogy a kínai adományokból bőven jut Romániába és Kárpátaljának is a "szegény magyar testvéreinknek"!
Kell adni nekik, hisz onnan jönnek a 2/3-os szavazatok!:(((
Förtelem, hogy még a járványból is politikát csinálnak! Jobbról és balról is, sajnos!:(((
Hát a szlovákok bizony megtették azt, amit a Bokros csomag sem mert megtenni. Iszonyat nagy gazdasági rendcsinálást csináltak, de ennek mára, sőt még jóval előtte meglett a haszna. Mert települt oda ipar ezerrel, gyakorlatilag lenullázták a külföldi adósságaikat, az államháztartás hiánya és az infláció alacsony, így bevezethették az eurót, ami pedig további befektetőket vonzott. Így azután a jövedelmek tekintetében is messze túlhaladtak minket. Persze ehhez az kellett, hogy a szigorú gazdasági rendszabályokat ne írja felül minden másik kormány, hanem azt, kormányváltásokon keresztül is., de betartsák. Ők ezt megtették, a mienk képtelenek voltak rá..
Az "ideszakadtak" jó résézéről megvan a magam véleménye, pedig hát az én anyai nagyszüleim is az akkori Csehszlovákiából jöttek át, még huszonvalahányban (24-ben tán?). Csak szerintem ez se nem érdem, se nem dicsőség és ezért nem jár kivételes bánásmód. Mondjuk a nagyszüleim nem is kaptak ilyet. De a mostaniaknak minden kell, méghozzá azonnal, sőt...
Ismét csak egyet tudok érteni Veled!
Csehországon csak "keresztülsuhantunk" 99-ben, mikor a Hradec Kralove-i Petrof zongoragyárban jártunk, így csak egy kis szeletét láttam az országnak. Én csak annyit tudok, hogy Csehszlovákia szétválásakor néhány papírgyár kivételével minden jelentősebb gyár (Skoda autógyár, Petrof zongoragyár, Amati hangszergyár) mind a cseheké maradt. A szlovákok emiatt nem is tudom, mire fel vannak olyan előrehaladottak, minket is lekörözve?! Ugyan, mivel?...
A romániai magyarok igazad van, bizony, bizony CSAK román állampolgárok magyar nemzetiséggel, ennyi, és nem több. Mondjanak is bármi mást még az "anyaországbeliek" is róluk.
Akik pedig el akartak jönni, már rég el is jöttek (Kovács Apollónia, Bács Ferenc, és mint láttuk, Koós (Kupsa) János is. Őt azért emlegettem föl, mert jómagam nem tudtam, hogy ő is romániai magyar származású volt...
Érik még az embert meglepetések!
Sokan nem tudják, hogy a Weibach zongorák is a Petrof gyárban készülnek Csehországban