Kedves Dmolnár! Ma reggel kerestem egy hsz-edbeni hozzászólásodat, de nem találtam meg, továbbá megint NEM LÁTHATÓ a kétszínű torkolat a Hármas-Körös és a Tisza találkozásánál. Pedig annyira ritka szép és szerintem a természet egyik nem szokványosan csodás látványa, kár lenne, ha nem lenne látható semmilyen formában!:(((
Nekem a Hármas-Körös különösen szívem csücske, hisz ott voltam végig általános iskolás kislány, a gátkanyarulatának tetején jártunk iskolába, ott mentem este zongoraórára, és nem kellett félni a sötétben, BIZTONSÁGOSABB volt az élet, mint mostanság!... (Ugyanis gyakran nem égett a villany sem, így "takarékoskodtak" a háború utáni években az energiával.) Mi pont a folyó kanyarra merőlegesen odafutó utcában laktunk. Szép idők voltak ezek az 50-es évek végén, nekem legalábbis szép emlék... A képen a távolban látható a kőgát a kerítéssel, ami gyerekkoromban nem volt iyen szép. Viszont sajnos, mostanság a Köröspart eléggé elvadult!:(((
Üdv ITT, Napfény!:) Nos, valóban nem irígylésre méltók a mai édesanyák emiatt az otthon tanítások miatt (sem!)... Igen, emlékszem, láttunk egy filmet, ahol egy nagymacska volt a tulajdonában a kényes nőcskének, asszem, Pierre Richard (francia komikus színész) mászott fel előle a csillárra, akinek rózsaszín lett a haja a felmosóvíztől... A vadállatot "MICUKÁNAK" hívták, róla neveztük el egy macskánkat... "Micukááááám, MOST MEGVAGY!" - ezt egy rokongyerek mondta, mikor sikerült neki elcsípnie a macskát, mivel pesti lévén, nem volt macskákhoz szokva, és menekültek előle, ne nyúzza őket!:DDD
Hát sajnálom Dmolnár, pedig remek képeket sikerült találnom!:) Nálam a két színű medrű folyós torkolatok megvannak, a "kosár csipás macska" is, a halak képei hiányoznak, sajnos. Az imént betettem egy jaguár képet is az eltűnt helyére, szöveget is írtam alá... Asszem még március vége felé volt, és ez a kép az: Háááátttt, nem valami bújós "kiscica", az biztos! Egyetlen csapással meg tud ölni!:(((
Hát igen, régen elég érdekes szokások voltak az előkelő Urak és Hölgyek köreiben. Valóban tartottak vadállatokat, erről én is olvastam. Medvét is például és díszes trópusi madarakat. Már akkor virágzott a vadállat csempészet 😀 ... vagy akkor esetleg még nem is volt büntetve, ki tudja... Elnézést egyébként a hosszú hallgatásért, ez az állandóan egész család itthon és Home Schooling, Home Office meg "Home Homing" valahogy nagyon időigényes életforma.
A gepárd egyébként könnyen szelidíthető és tartották is valamikor egyrészt vadászatra (mint az agarakat nálunk) másrészt kedvencként. Az utóbbiról tán Széchenyi Zsigmond írt, aki látot Nairobi (Kenya) utcáin sétáló hölgyeket, akik gepárdot vezettek. Amúgy szép állat, de tényleg, bár speciel nekem a tigris sokal jobban tetszik...
Az éjjel már késő volt, pedig találtam még egy csodálatos nagymacskát, Pippát, a gepárdot. Meg volt a könyv is nekem, ami róla szólt, de sajnos kölcsön adtam valakinek, és nem kaptam vissza!:((( Itt a könyv, Loy Adamson írta, és a filmet is láttam annó:
Hol van még egy ilyen csodálatosan fennséges és elegáns kifejezésű nagymacska, mint Pippa, Joy Adamson gepárdja?
Köszi a figyelemfelhívást, kedves Dmolnár!:) Kerestem másik képeket, remélem, ezek megmaradnak. Ha valamelyik kép eltűnik, kérlek, szólj máskor is. Köszönöm!:)
Apropó, a győri fotón itt odalátni a két folyó találkozásánál lévő háromszögletű strandra, az emlékmű mögött van. A lányom mondta, aki Győrben tanult a Zeneművészeti főiskolán.
Vagy nem... Mert ha azonos ősök lennének, valószínűleg azonos lenne a génállomány jó része, és szaporodnának is egymással. No pláne a gepárdról nem nagyon lehet eldönteni, hogy macska e, vagy kutya (de macskaféle, ez biztos, csak viccből mondtam).
Hát igen... Volt egy orosz nő kuncsaftja a varrónő édesanyámnak, és ő mondta, hogy a krokodil már bébi korában is bekapja az ember ujját, ha közelít vele a szájához, mert mint mondta: "A krakagyíl az krakagyíl, akár kicsi, akár nagy!":(((
A nagymacskák meg talán azért fordulnak elő Amerikában éppen úgy, mint Ázsiában és Afrikában is, mert RÉGEN, mikor még csak EGY földrész volt, a Panghea, akkor bizonyára Európában is volt belőlük. Talán a kardfogú tigris... Innen rajozzak szerte a földrészekre, és azért lett belőlük ilyen sokféle, mert mutálódni kezdtek. Gondolom, az oroszlán, a tigris, a leopárd, a párduc, a gepárd (melynek sebessége eléri a 110 km/órát is!/, na és a csodállatos egyszínű puma mind, mind egy állatból fejlődhettek ki. Vagy nem? Aztán mikor szétszakadt a Pangea, akkor kezdtek megváltozni ilyenre, vagy olyanra, és tán a krokik is így. A kisebb macskafélék (Vadmacska, petymeg, stb.) meg talán más valami őstől lettek ilyen - hozzájuk képest - aprócskák...
Húúúúú, ne is mondd!!! A hosszú koponyájúak nálam se nyerők, mert valami sunyiságot vélek bennük felfedezni! Lehet, hogy nem mindegyik ilyen, csak MI fogtunk ki egyet... Egyszer régen - még gyerekkoromban - volt egy ilyen cirmos kandúrunk, de valószínűleg valakiben (vagy valamiben) "emberire" találhatott, mert feltehetőleg verekedés közben kinyiffantotta egy közelben lakó domináns hím.
Egyébként fantasztikus, hogy az állatoknak is milyen EGYÉNI viselkedési tulajdonságaik vannak! Volt egy fekete, fehér mellényű, fehér tapicú nőstényünk, és a bátyám "Gatyuskának" nevezte el, mert mindig majrézott valamitől, azaz félt, amit mi "gatyázásnak" hívtunk. "Ne gatyázz már!" - szóltunk rá arra a gyerekre is, akin azt láttuk, hogy fél... Tudod, én aaaaaafőőőődi vagyok, bár most a Dunántúlon élek 1966-tól, de a Nagykunságban gyerekeskedtem, és a mostani párom roppant élvzi, ha olyan tájszót hall tőlem, amit nem ismert eddig!:DDD A férjem a ceglédi tanyavilágból való volt, neki ezek a szavak nem furcsák.
Nagy-Kunság: Körös-Tisza zug Nagyon szerettünk nyáron a gátak tetején estendén sétálni, télen meg a gátoldalakon szánkózni lefelé... De ez koránt sem volt veszélytelen, nagyon vigyázni kellett, ugyanis sajnos minden évben belefulladt valaki a Körösbe, mert befutott a jég alá a szánkójával!:(((
Kétszínű torkolat Csongrádnál, itt keveredik a Hármas-Körös a Tiszával. Ugye, milyen érdekes?
Ilyen kétszínű folyót láttam Győrnél is, ott a Rába a Mosoni-Dunába torkollik bele: Rába - Mosoni-Duna torkolat
Hát, ami azt illeti, ebben a leopárd-párduc-jaguár ügyben az isten se nagyon ismeri ki magát. Az biztos, hogy az amerikai fajt hívjuk jaguárnak, az afrikait leopárdnak, és azután utánunk az özönvíz. Szemre tán annyi a különbség, hogy a jaguár erőteljesebb, vaskosabb, míg a leopárd karcsúbb... Biztos a foltosságban is van különbség, de nem az én számomra... A feketéket meg az öregördög se tudja megkülönböztetni...
A krokodil mindenütt krokodil, még Ausztráliában is. Egyedül az amerikai vizekben élőknek van külön nevük (hogy miért, meg ne kérdezd), a dél amerikaiak a kajmánok, az északi rokonok az aligátorok. A többi, bárhol is él, krokodil, az indiai, az afrikai, és az ausztrál is...
Minden előfordulhat, csak az esély rá elég kicsi... Én különben kedvelem a mindenféle színű cicákat, csak a szőrtelent nem, mert az eléggé visszataszító számomra. Meg valamiért nekem a "dagi" cicák jönnek be jobban, meg a kerek fejűek, míg a többiek hátrébb sorolnak...
Ez igen érdekes! Nekem mindig tetszettek a vörös szőrméjű cicák, főleg, ha mellesleg még hosszú szőrűek is voltak! Úgy neveztük őket a kislányommal, hogy PIROS-CICÁK!:) De nekünk sosem volt ilyen. Történt ugyanis, hogy volt az utcánkban egy szépséges vöröscirmos kandúr, s szegénynek szomorú vége lett, mert a lakótelepi fiúk egyik alkalommal vastagon bemázolták gázolajjal, s szegényke le akarta magát tisztogatni, de sajnos, beledöglött!:'(
Hát igen! Sajnos, az emberi hülyeség VÉGTELEN (miként Einstein is mondta!), ezért aztán inkább lemondtunk egy ilyen cica tartásáról, nehogy ilyen véget érjen...
Írtam a napokban a fekete macskák hátrányos helyzetéről, de nekem úgy tűnik, a vörösek még veszélyeztetebbek náluk is. Pedig ha egy macska szép, az a VÖRÖS színű: Íme az egyik legfotogénebbnek tartott macska!:)
De szerintem a háromszínűek is fantasztikusan szépek tudnak lenni! Gyakran kódorog itt az udvarunkban egy háromszínű a szomszédból, kb. ilyen:
Nagyon szeretném megtudni, tényleg csak nőstény lehet a háromszínű cica, de nem tudom megnézni őkelmét ivarilag, annyira nem enged közel, s a gazdáját sem tudom, kié? Olvastam már többször, hogy azért nincs háromszínű kandúr, mert a vörös és a fekete színt kialakító gén az X kromoszómán öröklődik, ami vagy vörös vagy fekete színű bundát okoz. A hímeknek csak egy, a nőstényeknek kettő X kromoszómájuk van, így a nőstények lehetnek csak kétféle színűek. Forrás: https://miert.webclub.hu/miert-csak-nosteny-lehet-a-fekete-es-voros-foltos-macska Ezen az oldalon egy számomra újabb érdekességet is megtudtam:
Mivel a két színhez két X kromoszóma kell, ezért csak a nőstényekben alakulhat ki vörös és fekete foltos bunda. Ezeket a macskákat kaliko macskáknak [calico cat] hívják. (A bundájuk fehér színét egy másik gén alakítja ki.)
Megjegyzések: Ilyen X kromoszómás génekre mozaikos nőstények nemcsak a macskáknál fordulnak elő. Például az emberi verejtékmirigy hiányt okozó bőrrendellenesség [anhydrotic ectodermal dysplasia] is ilyen. Ebben az esetben a nők foltokban izzadnak. {Ezt úgy vizsgálják, hogy megszínezik speciális színezőanyaggal (pl.: Minor-féle jód-keményítő próba) a bőrt és ahol nincsen verejtékmirigy, ott megmarad a színe, ahol pedig van, onnan leizzadja az illető. Így megjeleníthető a rejtett foltosság.}
Nagyon nagyon ritkán (elhanyagolható számban) előfordulhat olyan genetikai rendellenesség, amikor a kaliko macska hím. Ebben az esetben az Y kromoszóma mellett kettő esetleg több X kromoszóma található meg. Ilyenkor úgy néz ki a macska, mint a hímek, de nem képes utódot létrehozni. Az X kromoszóma többlettel rendelkező hím a humán megfelelője a Klinefelter-szindróma. Tehát van rá esély, hogy a dagi cicuska hím legyen...
Na végre, már valami csak sikerült!:)))
Köszi, itt nagyon szépen látható
Kedves Dmolnár!
Ma reggel kerestem egy hsz-edbeni hozzászólásodat, de nem találtam meg, továbbá megint NEM LÁTHATÓ a kétszínű torkolat a Hármas-Körös és a Tisza találkozásánál. Pedig annyira ritka szép és szerintem a természet egyik nem szokványosan csodás látványa, kár lenne, ha nem lenne látható semmilyen formában!:(((
Nekem a Hármas-Körös különösen szívem csücske, hisz ott voltam végig általános iskolás kislány, a gátkanyarulatának tetején jártunk iskolába, ott mentem este zongoraórára, és nem kellett félni a sötétben, BIZTONSÁGOSABB volt az élet, mint mostanság!... (Ugyanis gyakran nem égett a villany sem, így "takarékoskodtak" a háború utáni években az energiával.) Mi pont a folyó kanyarra merőlegesen odafutó utcában laktunk. Szép idők voltak ezek az 50-es évek végén, nekem legalábbis szép emlék...
A képen a távolban látható a kőgát a kerítéssel, ami gyerekkoromban nem volt iyen szép. Viszont sajnos, mostanság a Köröspart eléggé elvadult!:(((
Ma láthatók voltak a képek... Az élet apró örömei...
Üdv ITT, Napfény!:)
Nos, valóban nem irígylésre méltók a mai édesanyák emiatt az otthon tanítások miatt (sem!)...
Igen, emlékszem, láttunk egy filmet, ahol egy nagymacska volt a tulajdonában a kényes nőcskének, asszem, Pierre Richard (francia komikus színész) mászott fel előle a csillárra, akinek rózsaszín lett a haja a felmosóvíztől...
A vadállatot "MICUKÁNAK" hívták, róla neveztük el egy macskánkat...
"Micukááááám, MOST MEGVAGY!" - ezt egy rokongyerek mondta, mikor sikerült neki elcsípnie a macskát, mivel pesti lévén, nem volt macskákhoz szokva, és menekültek előle, ne nyúzza őket!:DDD
Hát sajnálom Dmolnár, pedig remek képeket sikerült találnom!:)
Háááátttt, nem valami bújós "kiscica", az biztos! Egyetlen csapással meg tud ölni!:(((
Nálam a két színű medrű folyós torkolatok megvannak, a "kosár csipás macska" is, a halak képei hiányoznak, sajnos.
Az imént betettem egy jaguár képet is az eltűnt helyére, szöveget is írtam alá...
Asszem még március vége felé volt, és ez a kép az:
Hát igen, régen elég érdekes szokások voltak az előkelő Urak és Hölgyek köreiben. Valóban tartottak vadállatokat, erről én is olvastam. Medvét is például és díszes trópusi madarakat. Már akkor virágzott a vadállat csempészet 😀 ... vagy akkor esetleg még nem is volt büntetve, ki tudja... Elnézést egyébként a hosszú hallgatásért, ez az állandóan egész család itthon és Home Schooling, Home Office meg "Home Homing" valahogy nagyon időigényes életforma.
Azok a képek se maradtak meg :0(
A gepárd egyébként könnyen szelidíthető és tartották is valamikor egyrészt vadászatra (mint az agarakat nálunk) másrészt kedvencként. Az utóbbiról tán Széchenyi Zsigmond írt, aki látot Nairobi (Kenya) utcáin sétáló hölgyeket, akik gepárdot vezettek. Amúgy szép állat, de tényleg, bár speciel nekem a tigris sokal jobban tetszik...
Az éjjel már késő volt, pedig találtam még egy csodálatos nagymacskát, Pippát, a gepárdot. Meg volt a könyv is nekem, ami róla szólt, de sajnos kölcsön adtam valakinek, és nem kaptam vissza!:(((
Itt a könyv, Loy Adamson írta, és a filmet is láttam annó:
Hol van még egy ilyen csodálatosan fennséges és elegáns kifejezésű nagymacska, mint Pippa, Joy Adamson gepárdja?
Köszi a figyelemfelhívást, kedves Dmolnár!:)
Kerestem másik képeket, remélem, ezek megmaradnak.
Ha valamelyik kép eltűnik, kérlek, szólj máskor is. Köszönöm!:)
Apropó, a győri fotón itt odalátni a két folyó találkozásánál lévő háromszögletű strandra, az emlékmű mögött van. A lányom mondta, aki Győrben tanult a Zeneművészeti főiskolán.
Vagy nem... Mert ha azonos ősök lennének, valószínűleg azonos lenne a génállomány jó része, és szaporodnának is egymással. No pláne a gepárdról nem nagyon lehet eldönteni, hogy macska e, vagy kutya (de macskaféle, ez biztos, csak viccből mondtam).
Kedves Holdfény, a képek egy része nem jött át...
Avec plaisir mon ami! (Szívesen, barátom!)
thanks for info...FE
Hát igen... Volt egy orosz nő kuncsaftja a varrónő édesanyámnak, és ő mondta, hogy a krokodil már bébi korában is bekapja az ember ujját, ha közelít vele a szájához, mert mint mondta:
"A krakagyíl az krakagyíl, akár kicsi, akár nagy!":(((
A nagymacskák meg talán azért fordulnak elő Amerikában éppen úgy, mint Ázsiában és Afrikában is, mert RÉGEN, mikor még csak EGY földrész volt, a Panghea, akkor bizonyára Európában is volt belőlük.
Talán a kardfogú tigris... Innen rajozzak szerte a földrészekre, és azért lett belőlük ilyen sokféle, mert mutálódni kezdtek.
Gondolom, az oroszlán, a tigris, a leopárd, a párduc, a gepárd (melynek sebessége eléri a 110 km/órát is!/, na és a csodállatos egyszínű puma mind, mind egy állatból fejlődhettek ki.
Vagy nem?
Aztán mikor szétszakadt a Pangea, akkor kezdtek megváltozni ilyenre, vagy olyanra, és tán a krokik is így.
A kisebb macskafélék (Vadmacska, petymeg, stb.) meg talán más valami őstől lettek ilyen - hozzájuk képest - aprócskák...
Húúúúú, ne is mondd!!!
A hosszú koponyájúak nálam se nyerők, mert valami sunyiságot vélek bennük felfedezni! Lehet, hogy nem mindegyik ilyen, csak MI fogtunk ki egyet...
Egyszer régen - még gyerekkoromban - volt egy ilyen cirmos kandúrunk, de valószínűleg valakiben (vagy valamiben) "emberire" találhatott, mert feltehetőleg verekedés közben kinyiffantotta egy közelben lakó domináns hím.
Egyébként fantasztikus, hogy az állatoknak is milyen EGYÉNI viselkedési tulajdonságaik vannak!
Volt egy fekete, fehér mellényű, fehér tapicú nőstényünk, és a bátyám "Gatyuskának" nevezte el, mert mindig majrézott valamitől, azaz félt, amit mi "gatyázásnak" hívtunk.
"Ne gatyázz már!" - szóltunk rá arra a gyerekre is, akin azt láttuk, hogy fél...
Tudod, én aaaaaafőőőődi vagyok, bár most a Dunántúlon élek 1966-tól, de a Nagykunságban gyerekeskedtem, és a mostani párom roppant élvzi, ha olyan tájszót hall tőlem, amit nem ismert eddig!:DDD
A férjem a ceglédi tanyavilágból való volt, neki ezek a szavak nem furcsák.
Nagy-Kunság: Körös-Tisza zug
Nagyon szerettünk nyáron a gátak tetején estendén sétálni, télen meg a gátoldalakon szánkózni lefelé... De ez koránt sem volt veszélytelen, nagyon vigyázni kellett, ugyanis sajnos minden évben belefulladt valaki a Körösbe, mert befutott a jég alá a szánkójával!:(((
Kétszínű torkolat Csongrádnál, itt keveredik a Hármas-Körös a Tiszával.
Ugye, milyen érdekes?
Ilyen kétszínű folyót láttam Győrnél is, ott a Rába a Mosoni-Dunába torkollik bele:
Rába - Mosoni-Duna torkolat
Hát, ami azt illeti, ebben a leopárd-párduc-jaguár ügyben az isten se nagyon ismeri ki magát. Az biztos, hogy az amerikai fajt hívjuk jaguárnak, az afrikait leopárdnak, és azután utánunk az özönvíz. Szemre tán annyi a különbség, hogy a jaguár erőteljesebb, vaskosabb, míg a leopárd karcsúbb... Biztos a foltosságban is van különbség, de nem az én számomra... A feketéket meg az öregördög se tudja megkülönböztetni...
A krokodil mindenütt krokodil, még Ausztráliában is. Egyedül az amerikai vizekben élőknek van külön nevük (hogy miért, meg ne kérdezd), a dél amerikaiak a kajmánok, az északi rokonok az aligátorok. A többi, bárhol is él, krokodil, az indiai, az afrikai, és az ausztrál is...
Minden előfordulhat, csak az esély rá elég kicsi... Én különben kedvelem a mindenféle színű cicákat, csak a szőrtelent nem, mert az eléggé visszataszító számomra. Meg valamiért nekem a "dagi" cicák jönnek be jobban, meg a kerek fejűek, míg a többiek hátrébb sorolnak...
Akkor ez a párduc-leopárd páros kb. olyan, mint a Nílusi krokodil, és a Dél-Amerikai kajmán közötti különbség?
Nílusi krokodil
Délamerikai kajmán
Hoppá!
És mi lesz a Mississipi alligátoraival? Ők melyikre hajaznak? (Szerintem önmagukra...)
Mississipi aligátor
Fúúú, de félelmetesek!:(((
Hát mit ne mondjak?!
Inkább egy kosár csipás macska, mint egy szem hüllő a fentiek közül!:DDD
- Hol a papánk? Menjek megkeresni? Disznóság, hogy sosincs itthon:(((
Ez igen érdekes!
Nekem mindig tetszettek a vörös szőrméjű cicák, főleg, ha mellesleg még hosszú szőrűek is voltak!
Úgy neveztük őket a kislányommal, hogy PIROS-CICÁK!:)
De nekünk sosem volt ilyen.
Történt ugyanis, hogy volt az utcánkban egy szépséges vöröscirmos kandúr, s szegénynek szomorú vége lett, mert a lakótelepi fiúk egyik alkalommal vastagon bemázolták gázolajjal, s szegényke le akarta magát tisztogatni, de sajnos, beledöglött!:'(
Hát igen! Sajnos, az emberi hülyeség VÉGTELEN (miként Einstein is mondta!), ezért aztán inkább lemondtunk egy ilyen cica tartásáról, nehogy ilyen véget érjen...
Írtam a napokban a fekete macskák hátrányos helyzetéről, de nekem úgy tűnik, a vörösek még veszélyeztetebbek náluk is.
Pedig ha egy macska szép, az a VÖRÖS színű:
Íme az egyik legfotogénebbnek tartott macska!:)
De szerintem a háromszínűek is fantasztikusan szépek tudnak lenni!
Gyakran kódorog itt az udvarunkban egy háromszínű a szomszédból, kb. ilyen:
Nagyon szeretném megtudni, tényleg csak nőstény lehet a háromszínű cica, de nem tudom megnézni őkelmét ivarilag, annyira nem enged közel, s a gazdáját sem tudom, kié?
Olvastam már többször, hogy azért nincs háromszínű kandúr, mert a vörös és a fekete színt kialakító gén az X kromoszómán öröklődik, ami vagy vörös vagy fekete színű bundát okoz. A hímeknek csak egy, a nőstényeknek kettő X kromoszómájuk van, így a nőstények lehetnek csak kétféle színűek.
Forrás:
https://miert.webclub.hu/miert-csak-nosteny-lehet-a-fekete-es-voros-foltos-macska
Ezen az oldalon egy számomra újabb érdekességet is megtudtam:
Mivel a két színhez két X kromoszóma kell, ezért csak a nőstényekben alakulhat ki vörös és fekete foltos bunda. Ezeket a macskákat kaliko macskáknak [calico cat] hívják. (A bundájuk fehér színét egy másik gén alakítja ki.)
Megjegyzések:
Ilyen X kromoszómás génekre mozaikos nőstények nemcsak a macskáknál fordulnak elő. Például az emberi verejtékmirigy hiányt okozó bőrrendellenesség [anhydrotic ectodermal dysplasia] is ilyen. Ebben az esetben a nők foltokban izzadnak. {Ezt úgy vizsgálják, hogy megszínezik speciális színezőanyaggal (pl.: Minor-féle jód-keményítő próba) a bőrt és ahol nincsen verejtékmirigy, ott megmarad a színe, ahol pedig van, onnan leizzadja az illető. Így megjeleníthető a rejtett foltosság.}
Nagyon nagyon ritkán (elhanyagolható számban) előfordulhat olyan genetikai rendellenesség, amikor a kaliko macska hím. Ebben az esetben az Y kromoszóma mellett kettő esetleg több X kromoszóma található meg. Ilyenkor úgy néz ki a macska, mint a hímek, de nem képes utódot létrehozni. Az X kromoszóma többlettel rendelkező hím a humán megfelelője a Klinefelter-szindróma.
Tehát van rá esély, hogy a dagi cicuska hím legyen...