Mire költötte az Önkormányzat az egyházi kárpótlás 1,6 milliárdos fedezetét?

2010. aug. 31.

<p>Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba. Megtehetjük, mert végre a nyilvános adatok valóban nyilvánosak, bárki és mindenki megtekintheti őket az esztergomi önkormányzat honlapjának egy eldugott sarkában. És végülis a héten amúgyis per lesz a témában, miért ne készüljünk kicsit elő rá.</p>

A 2008. augusztus 29-én megjelent Szeretgom offline címlapján közöltünk egy olvasói levelet "Iskolapélda" címmel, melynek elég komoly következményei lettek. A cikk miatt először egy sajtóper folyt, melyet jogerősen megszüntettek ellenünk. Majd rágalmazási büntetőeljárást kezdeményezett Kurnász László, amiben felmentettek minket, mert a feljelentő vádjai nem álltak meg a bíróság előtt. Talán úgy gondolta az önkormányzat, hogy három a magyar igazság, 2009 év végén levelet hozott a posta Tatabányáról, benne egy keresetlevéllel. Ebből tudtuk meg, hogy több mint egy évvel a cikk megjelenése után egy harmadik peres eljárást is kezdeményeztek a Pilar Kft. ellen "jó hírnév megsértése" miatt. A perben az első tárgyalás most pénteken lesz Tatabányán, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon. A felperes az Esztergomi Önkormányzat.

Olvassuk el hogyan is fogalmazott az Önkormányzat ügyvédje, dr. Portörő Ágnes a keresetlevélben:

Természetesen a keresetlevél állításával ellentétben mi nem állítottunk valótlan tényeket. Ennek belátására elég megnéznünk az Önkormányzat pénzügyi jelentéseit. Először is nézzük bele az Önkormányzat 2004. évi hitel állomány jelentésébe.

Ebben azt látjuk, hogy 2004-ben Esztergom összesen 890 millió forint fejlesztési célú hitelt vett fel, valamint 1 590 millió forint értékben az egyházi kárpótlás összegét is előrehozott hitelként felvette.

A beruházásokról szóló éves beszámolóban két dolgot érdemes megnézni:

Az első fülről kiderül, hogy az 1,6 milliárd forintnyi tőke idő előtti megszerzése nem volt ingyen: már 2004-ben, fél évre is 65 millió 620 ezer forint kamatot fizetett ki a város erre a forrásra.
A második fülön részletesen listázzák a város 2004-es beruházásait, az ezekre tervezett összegeket, és a végül teljesült kifizetéseket. A lista többszöri átböngészése során is csak egyetlen, a Szent István Gimnázium épületének kiváltásához kapcsolódó tételt találtunk a listán: a 24-es sorban 2 millió 125 ezer forintot terveztek ennek tervezésére, de ebből kereken 0 teljesült. Vagyis egyáltalán nem foglalkoztak 2004-ben ezzel a feladattal.

Ha valós, hogy 1,6 milliárd forintot hitelként felvett az egyházi kárpótlás terhére a város, és valós, hogy a Szent István Gimnáziumra ezek után ebből a felvett 1,6 milliárdból egy fillért sem költöttek, akkor mégis mire fordíthatta az Önkormányzat ezt az óriási hitelt? Ki állít valótlanságot és hol?

A válasz - értő szemek számára - ott van, ugyanebben a táblázatban. Az élményfürdőre ugyanis 2004-ben közel 2,2 milliárd forintja ment el az Önkormányzatnak. Ehhez feljesztési hitelt csak 890 millió forintot vett fel, és ebből 890 millió forintból finanszírozott még számtalan más városi beruházást is. Az egyházi kárpótlás 1,6 milliárdja beépült tehát az élményfürdőbe. Ki az a balga, aki elhiszi, hogy a 2004-ben felvett és elköltött hitelt évekkel később a Kanonoksor felújítására fordították?

Vajon miért és meddig pazarolja az adófizetők pénzét az ilyen, eleve bukott perekkel az Esztergomi Önkormányzat?

Kapcsolódó hírek