A cikket Kadarkay Árpád, az USA-ban élő, 1956-ban elmenekült, kesztölci születésű professzor írta, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában tárolt jelentések alapján azonosította be a róla jelentéseket író személyt.

A besúgók, ezek a hamis barátok úgy jellemezték a noteszokat, mint egy kém feljegyzéseit. Ülök egy kerthelyiségben Esztergom sétálóutcáján, és írogatok a jegyzetfüzetembe.

„»Professzor« az ügynöknek szólt, hogy meghívja őt a Fürdő Szálló bárhelyiségébe. 16 óra után »Hunyadi Attila« bement a bárba. »Professzor« az egyik oszlop mögött ült és a már korábban említett 100 lapos barna fedelű füzetbe jegyzetelt. Amikor az ügynököt meglátta, a füzetet becsukta és eltette. »Hunyadi« jelentése szerint »Professzor« szinte feltűnően gyorsan csukta be a füzetet, olyan érzése volt, hogy ezt azért tette, hogy ne lássa jegyzeteit."

Ecce Homo!: dr. Szállási Árpád, 1930. jún. 30, Nagyecsed, körzeti orvos. Anyja neve: Kovács Eszter. Lakcím: Esztergom, Monteverdi u. 4. Iskolai végzettsége: Orvos Tud. Egy. Beszervezés ideje: 1960. január 5. A beszervezést végezte: Tamási Imre r. szds. II. alosztály. Osztályozása: (Ügynök) TMB. A beszervezés alapja: Hazafias. A foglalkozás vonala: Kémelhárítás, belsőelhárítás. Fedőneve: „Hunyadi Attila".

Hogyan lesz valakiből az, ami? Hogy gázolhatott ez a „kiváló ember", orvos, író, költő, tudós, könyvbarát a kommunista mocsárba? S onnan hogyan emelkedhetett sajátságos magasságokba, s kapott szárnyakat mint besúgó?

Mintha a besúgás vágya és öröme dolgozna benne. Mi pedig - Heller Ágnes, Kadarkay Árpád, Konrád György, Szelényi Iván - arra volnánk jók, hogy kielégítsük mohóságát. Titkos megbízotti karrierje során Szállási elárulta az élet jó dolgait: a szív őszinteségét, a jellem egyenességét, a szellem jóságát, a barátok bizalmát.

Ő maga így fogalmazott: „Eddigi életem egyik legfőbb célja és értelme a magyar szellemi élet itthon és külföldön élő kiválóságainak minél szélesebb körű megismerése volt: holdudvarukba kerülve figyelni az alkotó élet »titkait«". (Szállási Árpád: Szabó Zoltán-dokumentumok. Új Forrás, 2009/9.) Mint látni fogjuk, a „minél szélesebb körű megismerés" igen találó leírása tevékenységének, a „titkok" szót azonban, mint titkos megbízottnak, nem kellett volna szerényen idézőjelbe tennie. Nyugati ténykedését így foglalja össze: „1966 és 1986 között a kétévenként megrendezésre kerülő nemzetközi kongresszusokon a saját költségemen, szerény körülmények között részt vegyek, azokon előadást tartsak, országunkat önként képviseljem, és nem mellesleg élményeket szerezzek, dokumentumokat gyűjtsek a magánarchívumom gazdagítására. Azon rejtett szándékkal, hogy egyszer talán még fontosak is lehetnek." Dokumentumokat gyűjtött például - nyilván saját költségén és elsősorban, úgymond, „magánarchívuma" számára - az angliai emigráció olyan kiváló személyiségeiről, mint Cs. Szabó László és Szabó Zoltán.

A kicsiny orvostörténeti szakmában a majdani miniszterelnök volt a pártfogója, akiről meleg hangon ír Emlékezés az orvostörténész dr. Antall Józsefre címmel (Orvosi Hetilap 2009/ 34., 1623-1624. o.). Saját besúgói jelentéseinek ismeretében viszont sajátosan cseng a sajnálkozó mondat, hogy noha Antall mellett állt Schultheisz Emil egészségügyi miniszter és Farkas Károly ORFI-főigazgató: „A megfigyelések alól ez sem mentesítette."

De nézzük a kettőnk kapcsolatát. Elromlott a villanyírógépem, beültem az autóba, és elmentem Esztergomba, hogy megjavíttassam. Kértem, hogy ajánljon egy szerelőt. Erre vállalta, hogy szárnyai alá veszi az ügyet. Meg is tette. Átadta az írógépet a titkosrendőrségnek, amely betűmintát vett róla, hogy mindent, amit írok, azonosítani tudjon. Hunyadi „kiemelte a gépből a papírt, és megfordítva észlelte, hogy a másik oldalán három sor angol nyelvű szöveg van írva, amit minden valószínűség szerint »Professzor« az írógép kipróbálásakor, még javítás előtt írhatott". Hogy mutassa, milyen jól tud angolul, „Hunyadi" fordítást rögtönöz: „Nehéz a gyötrő gondok (kínos, rossz körülmények) között írni. Nincs időm az elmélkedő percekre, hagyjuk (elhagyott) az alkotó bűvölet (ihlet)." Figyeljük a lírai kadenciát. A költőügynök! Íme, néhány részlet a dossziéból: „»Hunyadi Attila« ismeretsége Kadarkayval nem új keletű - lényegében ő hívta fel rá újólag figyelmünket és lett ügyjelzés osztályunkon, »Professzor« fedőnéven. Kapcsolatuk a jelek szerint eléggé bizalmas és az ügynök lehetőségei jók. Feladatul adtam »Hunyadi«-nak, hogy figyeljen [Professzor] minden megnyilvánulására. Pl. miért tartja a magyarországi helyzetet kilátástalannak stb."

„Hunyadi Attila" fn. tmb. nyugati útjáról történt beszámoltatásáról készített jelentésből: „A chicagói magyar származású könyv-, illetve műgyűjtőnél került a kezébe egy vastag albumszerű angol nyelvű kiadvány, melynek címe »A magyar forradalomról 20 év után«. [...] Az anyagba való rövid betekintés során a következőket állapíthatta meg: A szerző [akinek a nevét és a kiadót nem tudta megjegyezni - K. Á.] az előszóban köszönetet mondott Kadarkay Árpádnak »a gazdag anyag összegyűjtéséért«. A dokumentumok, fotók stb. nagy részét ugyanis Kadarkay gyűjtötte össze magyarországi látogatásai, tartózkodása alkalmával. Az ellenséges tartalmú anyagban neveket nem szerepeltettek, több eredeti fotó viszont található benne."

Hadd segítsem ki utólag Szállásit. A könyv címe Remember Hungary (Al pha Publication's 1975). A szerkesztő neve Francis Laping, és a könyv többek között Albert Camus és Salvador de Madariaga írásaiból tartalmaz részleteket. „Hunyadi" számára a nagyság képlete a nietzschei amor fati: hogy az ember nem akar semmi más lenni, mint ami; sem a múltban, sem a jövőben, sem az öröklétben. Szállási önként a tmb.-létbe veti magát. Hogy mi célból? A besúgás választása: a rabszolgaság választása. Innen nincs kiút az eleven emberi létbe. A főállású besúgás szintjére emelt élet: nem élet.

Néha már a nap kezdetén rám tör az undor, ha a „Hunyadi"-féle ügynökökre gondolok. De az undor enyhe szó arra, amit akkor éreztem, mikor rájöttem, hogy volt osztálytársam, Valovics Ferenc rendőrszázados jelentésében így számol be harmadik, közös osztálytársunkkal, egyetemi oktatóval esett beszélgetéséről: „[M]megkérdezte, hogy Kadarkay ügyében nem kerestek-e minket a belügytől. Kérdésemre, hogy miért, elmondotta, hogy őt felkeresték, és ő kifejtette nekik, hogy ő ismeri a nyugati pedagógusok fizetését a legmagasabb szintekig, és tisztában van azzal, hogy még a Kadarkaynál nagyobb felkészültségű tanárok sem engedhetnék meg maguknak azt nagymérvű költekezést, amit Kadarkay megengedhet magának. Kifejtette azt a nézetét is, hogy a nyugati egyetemeken kémtevékenységet kifejtő osztályok működnek és ez valósággal köztudott. Bizonyos abban, hogy Kadarkay is ilyen szervezettel áll kapcsolatban és ez pénzeli. Kadarkay Árpád gyanús tevékenységével kapcsolatban már a korábbiakban több jelentés készült. E jelentést kiegészítésként kérem átadni a Komárom Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Osztályának. Esztergom, 1973. augusztus 15."

Ne becsüljük alá ezt a jelentést. Kinyitom a Bibliát, az áll benne: „Kezdetben vala az Ige". Nézem osztálytársam jelentését. Azt olvasom ki belőle: „Kezdetben vala a hazugság." A magyar állambiztonság erre a következtetésre jutott: „A szerv hírforrását tmb. lakásán felkereste régi ismerőse, a kb. két hete Magyarországon tartózkodó Kadarkay Árpád,... a Seattle-i Egyetem politikai tudományok tanszékének vezetője, s a többi között a következőkről tájékoztatta: [George Herbert Walker - K. Á.] Bush alelnök közbenjárására jöhetett Magyarországra, ahol is elsősorban Konrád Györggyel és körével tart kapcsolatot, de szeretne találkozni Csoóri Sándorral, és felkeresi Hubai Miklóst, az Írószövetség elnökét is. Konráddal kapcsolatban szinte szóról szóra megismételte azt, amit korábban Csoóri Sándor mondott (Konrád azért jött haza, mert mint ellenzékinek így nyugaton nagyobb a hitele). [...] Az eddigi operatív ellenőrzés során beszerzett adatok arra engednek következtetni, hogy »Professzor« amerikai hírszerző vagy ügynök, aki feladatokkal megbízva utazik be hozzánk és ideológiai diverziót folytat hazánkkal szemben. [...] »Hunyadi« ügynök jelentései alapján gyanúsítható, hogy »Professzor« korábbi bent tartózkodása alatt részben sötét hírszerzést, részben nyílt érdeklődést tanúsított magyar és szovjet katonai objektumaink iránt. Jelenleg sem hagyott fel ez irányú tevékenységével. Szovjet katonatiszteket vett fel kocsijával, majd lakásán látta vendégül utasait."

Micsoda rémlátomás. Miután Budapesten a CIA-nak végzett kémkedést olvasták bele az egzisztenciámba, dossziém egy részét a KGB-nek továbbították. A szovjet állambiztonsági szolgálat mindig is híres volt arról, hogy gyanútlan briteket és amerikaiakat csábított sötét kapcsolatra, ezért még több adatot kért Budapesttől „Professzorról", hátha beszervezhetik kettős ügynöknek. Családom jót nevetett, amikor ezt megtudta. Úgy látszik, még akkor sem állták meg nevetés nélkül, amikor a metamorfózis - az istenek kiváltsága - volt folyamatban: professzorból kém lesz, kémből kettős ügynök. A görög istenek szeretnek gúnyolódni, feleségem nem kevésbé: „Ha a KGB-nek sikerül beszerveznie, a szovjet birodalom előbb omlott volna össze."

Nézegetem a dossziét: hát semmi sem maradt annak a világából, amit régen „igazságnak", „nemességnek", „emberségnek" hívtak? Dehogynem. Nem más, mint az én bácsikám, Hertlik János testesítette meg. Íme, „Negró" ügynök jelentése (valódi neve nem ismert): „Feladatom volt elbeszélgetni Hertlik János kesztölci lakossal. Nevezettel a helyi kocsmában találkoztam, ahonnan kis idő múlva a lakására mentünk, ahol kezdetben kártyáztunk; kettesben snapszert. A játék közben beszélgettünk. Rövid, közömbös témáról politikai síkra tereltem a beszélgetést. Kapóra jött Kadarkay Árpád USA-állampolgár - aki Hertlik közvetett rokona - kesztölci látogatása. Említettem, hogy ismerem és nagyra becsülöm Kadarkayt. De 1956-ban ellenünk fordult és disszidált."

Ez már sok volt János bácsinak. Nem türtőztette magát: „Hertlik felelősségre-vonásos szemrehányás-szerűen engem lehülyézett. Ahogy ő mondta: Sehogy se tudom elképzelni, hogy Te nem mentél ki 56-ban? Iskolát végzett, tanult gyerek vagy. Andrist [Árpád - K. Á.] nem vették fel az egyetemre és 56-ban disszidált, az USA-ban elvégezte az egyetemet és most ugyanott tanár. El tudod Te azt képzelni, hogy mit jelent az Egyesült Államokban egyetemen tanítani? Egyébként politikai filozófiát tanít, és a közelmúltban történt jó néhány politikai eseményre - amelyeket a rádióból ismerek - magyarázatot kaptam tőle. [...] Pl. az amerikai színésznő, Jane Fonda V. D. K.-ban [Vietnami Demokratikus Köztársaság - a ford.] filmez és ír olyan dolgokról, amelyek egyenest ellenkeznek a mostani USA társadalmi helyzettel. Kérdem én: ha Te elmennél mondjuk Spanyolországba és ott filmeznél, írnál a Franco-rezsimet dicsőítő dolgokról, mit kapnál, ha visszatérnél Magyarországra?"

János bátyám sohasem olvasta Szophoklészt, sem Shakespeare-t. De olyan megingathatatlan józan ész és tisztesség lakozott benne, hogy az maga is egy külön világ volt, minden ízében a kommunizmus mesterkedéseinek tagadása.

A teljes cikk itt olvasható: http://www.es.hu/?search=author;KADARKAY%20%C1RP%C1D