A Prímás Pince újjászületése

Országos engesztelő zarándoklatot tartanak május 8-án Mindszenty József bíboros emlékére. Az ünnepi szentmise, amelyet Erdő Péter bíboros mutat be, a hercegprímás földi maradványait őrző esztergomi bazilikában kezdődik 10.30-kor. A főpásztor a szentmisét követően áldja meg a Prímás Pince Projekt keretében felújított pincerendszert.

A Magyar Királyság megalakulásához, Szent István uralkodásához kötődik az egyház birtokainak, járandóságainak meghatározása. Szinte minden alapítólevélben szerepelnek szőlőterületek, a 11-13. században alapított apátságok, kolostorok pedig a korai magyar szőlő- és bortermelés tudásközpontjaivá váltak. Ennek csak egyik - bár az egyház életében a legfontosabb - oka, hogy a bor a szentmise elengedhetetlen kelléke. Ám a korai időkben egy ennél jóval hétköznapibb ösztönző tényezőt is találunk: a megbízhatatlan vízminőséget. Víz helyett ugyanis egészségügyi szempontokat követve sokszor inkább bort fogyasztottak, amit esetleg vízzel kevertek. További ok az önfenntartás, a szőlő- és bortermelés ugyanis az egyházi jövedelmek jelentős, több esetben meghatározó részévé vált.

A szerzetesrendeknek, püspöki és érseki központoknak így mindennapi feladatai közé tartozott a megfelelő bormennyiség biztosítása. A saját szőlőterületek mellett az egyház természetbeni járandóságát képezte a tized. Az adóként befolyt szőlő, must, bor tárolását, kezelését meg kellett oldani, ezért még ma is szinte minden faluban találunk „papi pincét". A legnagyobb egyházi pincék természetesen a kolostorok, apátságok, püspöki-érseki központok alatt húzódtak meg. Ebbe a sorba illeszkedik, sőt, méretében és szépségében is egyedülállónak tekinthető az esztergomi főszékesegyház alatt rejtőzködő Prímás Pince, melynek felújítása nemrégiben fejeződött be.

A bazilika előtti tér alatti 3700 négyzetméter alapterületű pincerendszer hatalmas tereivel, méltóságteljes boltíveivel szinte templomszerű hangulatot teremt. Az építkezések 1821-ben kezdődtek. Packh János keze nyomát őrzik a különleges építészeti megoldások, melyek közül talán a legérdekesebbek a „kispince" meghökkentő dupla boltívei és a Barkóczi Alagút a maga tizenegy méteres belmagasságával. A hatalmas földalatti tér kialakításában praktikus okok játszottak közre, a „pincebirodalom" megépítésével ugyanis csökkenteni lehetett a Várhegy mesterséges felvezető rámpájának feltöltési költségeit.

Volt azonban egy másik, legalább ilyen súlyú érv is a pinceépítés mellett, mégpedig az érseki borok megfelelő kezelésére, tárolására szolgáló tér igénye. Az érseki pincékben egy 1876-os kimutatás szerint 583 hektó fehér és 80 hektó vörösbor érlelődött. Az egyházmegye területén termett ó- és újborral teli hordók melletti bortárolókban az ország legkiválóbb borai voltak megtalálhatók, de pezsgővel és a törkölypálinkával is találkozunk a nyilvántartásokban. Számos irat maradt fenn a szüret körüli munkálatokról, a pincéhez tartozó kádármesterekről, jövedelmekről. A saját birtokon termesztett, illetve a szőlőtizedből származó bor egy részét eladták, és az érsekségi alkalmazottak fizetésénél is jelentős szerepet játszott, amire még a 20. században is találunk példát.

A prímási levéltár bortári számadásai szerint a gazdasági alkalmazottak - a helyőrség, a révész, a távírdai dolgozók, cselédek - mellett az esztergomi főszékesegyház, azaz a bazilika ének- és zenekara is részesült ilyen természetbeni járadékban. 1873-ban például a bazilika karigazgatójának egy évre 11,48 hektó bort utaltak ki, egy zenész 1-4 hektót, egy énekes 1-2 hektoliter fehérbort kapott. A listák név szerint, részletesen felsorolják a művészeket, a karnagytól az orgonafújtatóig. Az iratokban a borhasználat egészen egyedi esete is előfordul, így 1876-ban a prímási számvevői hivatal részére két liter vörösbort adtak ki tinta készítésére.

Az ötvenes években a pincerendszert a megszálló szovjet csapatok használták, az Ószeminárium épületével együtt. Harckocsigarázs volt, majd raktárfunkciót töltött be. A hatvanas évek közműépítései miatt a szigetelésre szolgáló agyagréteget megbontották, így a falak elkezdtek beázni, az évszázad végére pedig tarthatatlan állapotok alakultak ki, ami már a bazilika stabilitását is veszélyeztette. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ezért szakértőkkel konzultálva felújítási tervet, pályázatot készíttetett, mely bekerült a 2007-ben induló második Nemzeti Fejlesztési Terv keretébe. Az egymilliárd forintos beruházás támogatási szerződését Erdő Péter bíboros jelenlétében 2008. augusztus 18-án írták alá a Szent Adalbert Központ fogadótermében. A munkálatok 2009 áprilisában kezdődtek meg, és nemrég értek véget.

Az esztergomi érsekség ma már mezőgazdasági tevékenységet nem folytat, így saját bortermelése sincs, ezért az érseki pincéknek új funkciót kellett keresni. A sokat látott falak között júniusban nyitja meg kapuit a Prímás Pince Turisztikai és Borkulturális Központ. A földalatti komplexum Turisztikai Fogadóközpontja végre kulturált teret nyújt a Várhegyre érkező turistáknak és zarándokoknak, akik megismerkedhetnek Esztergom és a környék látnivalóival, a pincéből induló panorámalifttel pedig feljuthatnak a főszékesegyház előtti térre. Nem érdemes azonban nagyon sietniük ezzel, érdemes előbb bebarangolni a „kispincét", azaz az Interaktív Borászati Kiállítást, ahol a magyar bor évszázadaival, illetve a bor és egyház kapcsolatával, a bor misztériumával ismerkedhetnek meg.

A kiállítás része többek között az 1819-ben épült, hatalmas esztergomi duplakosaras bálványprés, és egy kivételes tárgygyűjtemény, mely magában foglalja a szőlőművelés és borászat hagyományos, elsősorban 19. és 20. századi eszközeit. A Borvidékek Alagútjában aztán visszatérünk a mába, itt a történelmi borvidékek legszebb borait kóstolhatják végig az érdeklődők.

Az Erdő Péter bíboros kezdeményezésére megalakult Prímási Borrend küldetésével összhangban nemcsak a mai Magyarország, hanem az egész Kárpát-medence szőlőterületeivel, pincészeteivel is megismerkedhetünk, így a palackba zárt termésen keresztül lélekben bebarangolhatjuk a felvidéki, erdélyi, délvidéki vagy éppen burgenlandi dűlőket. A legkiválóbb tételek a Vinum Primatis megkülönböztető címkét és jelzést kapják, a liturgia borát pedig Vinum Liturgicum borcsalád miseborai adják. A zamatos borok mellé a Prímás Pince megújuló éttermében a magyar tájegységek jellegzetes ételei várják a vendégeket, teljessé téve a körutat.