1. Hír

A morális kérdések minimumában társadalmi egyetértést kell érvényesíteni, a jogalkotásnak pedig azt kell szem előtt tartania, hogy mi a jó az embernek - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke A 2011-es magyar EU-elnökség szakpolitikai stratégiái elnevezésű konferenciasorozat rendezvényén, a Magyar Tudományos Akadémián.

A törvényhozás nem lehet teljesen önkényes, a nürnbergi perben 1946-ban azért is ítélhették el a háborús bűnösöket, mert a második világháborús Németország törvényei ellentmondtak alapvető erkölcsi normáknak - hívta fel a figyelmet a bíboros. Megemlítette, hogy a kereszténység magában hordozza a zsidóság erkölcsének alapjait, azonban mindig univerzális tudattal rendelkezett, minden nép iránt nyitott volt. Megjegyezte, hogy a kultúra központja általában mindig valamilyen világnézet, ami leginkább vallási jellegű. A felekezetek között ugyanakkor erősíteni kell a dialógust, ebben a katolikus egyház partner - fűzte hozzá.

Véleménye szerint a tömegtájékoztatás igyekszik manipulálni az emberi értelmet és „a döntési szabadságot kikapcsolja", ez a tendencia pedig az utóbbi időkben erősödik. Az emberek cselekvését viszont ezekkel nem lehet teljes körűen befolyásolni - vélekedett. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi közölte: „Európa - kevés kivétellel - a zsidó emberek nagy temetőjévé vált".

Utalt arra is, hogy a nyilas rémuralom alatt megölték a budapesti zsidó lakosság felét, a vidéki zsidóságot pedig még a nyilas puccs előtt irtották ki. Ezzel szemben voltak szerzetesek, egyházi személyek, protestáns gyermekházak, akik, illetve amelyek embermentő tevékenységet végeztek - mutatott rá. A főrabbi egyházi feladatnak nevezte, hogy az embereket az őket megillető szolidaritással és együttérzéssel kezeljék. A múlt szennye után, ha Európa arcán változtatni akarunk, abban a bibliai eszméknek jelentős szerepüknek kell lenniük - fogalmazott.

Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta: Európa egyik titka, hogy egyszerre jelenik meg benne az egység és a sokszínűség. Az egység gondolata - mondta - mindig a külső fenyegetéssel szemben jelent meg a történelemben, például a török támadás hatására. Európa a jövőben viszont az az egység lehet, amelyben az egymással kiengesztelődött sokféleség jól megfér egymással, mert „arra születtünk, hogy egymással kommunikáljunk és kölcsönös viszonyt alakítsunk ki" - hangoztatta. Negatívumként említette, hogy az európai gazdasági növekedés mínusz 17 százalék volt átlagosan a múlt évben, ám volt olyan része a világnak, ahol épp ellenkezőleg, plusz 17 százalékot értek el. További nehézségnek mondta, hogy nincs közös európai protestáns zsinat, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a református egyház képviselői hiába érdeklődtek a magyar kormánynál, miként készül az unió soros elnökségére, nem kaptak választ.

Pálinkás József, az MTA elnöke megnyitó beszédében úgy fogalmazott: Európa jövőjéről akkor érdemes beszélni, ha tisztában vagyunk múltjával, és őszintén szembe tudunk nézni jelenével. Meglátása szerint az uniónak nincs igazi kohéziója, sok egyéni és néhány közös érdeke viszont van. „Európa nem nemzet, és nem is igazi értékközösség, hanem érdek- és fogyasztói közösség" - vélekedett. Az akadémia elnöke hozzátette: „Európa ma sajnos a fizikai reprodukcióra sem képes közösség, gyakran követelőző és dekadens, (...) ezért Európának ébresztőre van szüksége, és világos, életerős jövőképre". Kifejezésre juttatta, hogy az európai iskola „nem nevel eléggé az erkölcsre, a verseny és a szolidaritás egyensúlyára, a munkára és erőfeszítésre, illetve nem fejleszti az alkotóerőt". A nagy kérdések nemzeti színben jelentkeznek, s a megoldások is nemzeti keretek között képzelhetők el, ehhez Európának mindössze a jogi keretet kell biztosítania - közölte.