Húsvéti ünnepi bíborosi, püspöki szertartások, szentmisék helyszínéről és időpontjáról tájékozódhatnak itt.
Virágvasárnap 10.30-kor Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.
Nagycsütörtökön a Szent István-bazilikában 10 órakor veszi kezdetét az olajszentelési mise Erdő Péter bíboros vezetésével. 18 órakor a főpásztor az utolsó vacsorára
emlékezik az esztergomi bazilikában.
Nagypénteken 18 órától Erdő Péter bíboros vezeti a szertartást Esztergomban.
Húsvét vigíliáján 18 órakor kezdődik a szertartás a budapesti Szent István-bazilikában a főpásztor vezetésével.
Húsvétvasárnap 11 órakor ünnepi szentmisét mutat be Erdő Péter bíboros a budapesti Szent István-bazilikában. Az esztergomi bazilikában Cserháti Ferenc segédpüspök
mutat be ünnepi szentmisét 10.30-kor.
Húsvét várás Esztergomban, avagy indul a túristaszezon. 2010. április. 05. Feltámadás előtt.
Heródes élt, Heródes él, ..............fog! Míg kapja a szavazatot. Orbán már ne segíts, ha a nép akarja...........
Esztergomban a minapi rendőrattak nem gumibottal, hanem csekkel történik! Ezek kiabálják még ma is: keresztre Vele! Boldog szép Húsvétot
A Bazilikánál ma az összes papi autót végigbüntette a rendőrség. ( Már nem először ) Rendnek kell lenni Húsvétkor is.
Nagyszombat vezet át a sötétségből a fényre
A szertartás során a liturgia résztvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség felett, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük feltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
A vigília szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkorra kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (Eucharisztia).
A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására alakult ki a Frank Birodalomban, Róma a XII. században vette át a szokást. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A vigília következő eleme, a húsvéti gyertyához kapcsolódó ősi szertartás a galloknál nyerte el mostani formáját (a kereszt jelének, az évszámnak, valamint az alfa és ómega betűknek a bevésését, a tömjénszemek ráhelyezését). A húsvéti gyertya meggyújtása Krisztust, a „világ Világosságát” idézi fel a keresztények előtt.
A glóriára ismét megszólalnak a harangok, az orgona és a csengők. Az olvasmányok és az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániájával. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket (a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást), ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének. A vigília ünnepét az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása koronázza meg.
A húsvéti vigília szertartását szombat este, többnyire sötétedés után mutatják be. A legtöbb helyen hozzá kapcsolódóan, másutt húsvétvasárnap, a reggeli szentmise keretében tartják a feltámadási körmenetet, amelyen a hívők a külvilág felé is bizonyságát adják hitüknek és örömüknek.
A megváltásra emlékezünk
A nagypéntek istentisztelet alapelemei már a IV. században kialakultak. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak a hívek az utolsó vacsora termétől a Golgotáig, a keresztre feszítés helyéig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a szent kereszt ereklyéjét. Ezt követően szentírási részleteket olvastak fel.
Sok helyen ilyenkor szentsírt állítanak, ahová a hívők imádkozni járulnak. Nagypénteken, akárcsak a nagyböjt többi péntekjén, a templomban vagy a kálvárián keresztúti ájtatosságot tartanak, amely által bárki bekapcsolódhat a Jézus kínszenvedésére és halálára való emlékezésbe.
A nagypénteki szertartás időpontja az őskeresztény kortól a középkorig az Úr halálának órájához, délután 3 órához kapcsolódott, ám később átkerült a délelőtti órákra. XII. Piusz pápa reformja állította vissza a délutáni ünneplést. A csonka misének is nevezett szertartás három fő részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, hódolat a kereszt előtt, áldozási szertartás.
Nagypénteken a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor szabad étkezniük és egyszer jóllakniuk. 14 évesnél idősebb tagjaitól azt kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Kezdődik a nagyhét
Virágvasárnappal - idén március 28-án - megkezdődik a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt utolsó, legintenzívebb időszaka. Ezen a vasárnapon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a Katolikus Egyház.
Krisztus a Biblia tanúsága szerint a zsidó peszah előtt néhány nappal vonult be Jeruzsálembe. Három evangéliumban is szerepel, hogy Jézusnak ekkorra már országos híre volt, ezért a zarándokok egybegyűltek megérkezésekor, mert azt hitték, megkezdődött a messiási korszak, amely megszabadítja őket a római elnyomástól. A tömeg jólétet, boldogságot és nemzeti dicsőséget várt a Megváltótól. Jézus azonban, bár az ünneplést elfogadta, elvárásaiknak mégsem tett eleget: nem lépett trónra, nem koronáztatta meg magát, nem szított lázadást a római császársággal szemben. Az ünnepélyes bevonulás után a zsidóság vezetői nem vállalták a nyílt fellépést Jézussal szemben, néhány napra rá viszont elfogták és elítélték. Ezekből az eseményekből eredeztethető a kereszténység húsvéti ünnepköre.
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja.
Virágvasárnap mindig Jézus szenvedéstörténete, a passió hangzik fel dramatizálva az evangéliumból. Az Egyház ezzel a liturgikus elemmel is azt jelzi, hogy a dicsőséges bevonulás csak az első lépése volt Jézus szenvedésének és halálának, amelyre a megváltáshoz elengedhetetlenül szükség volt.
Huszonöt éve a virágvasárnap egyben az ifjúság világnapja is a Katolikus Egyházban. II. János Pál pápa azért ezt az ünnepet szentelte a fiataloknak, mert a virágvasárnapi liturgiában vesznek részt leghangsúlyosabban a gyermekek. Arra is emlékezik ugyanis e napon az Egyház, hogy Jézust Jeruzsálembe való bevonulásakor a kicsinyek lelkesen köszöntötték, és pálmaágakat borítottak le eléje.
A világnapot, amelynek alkalmából XVI. Benedek pápa immár hagyományosan üzenetet intéz a világ fiataljaihoz, hazánkban is megünneplik.