Felperesként pert vesztett az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal Csomor Sándor ellen

Felperesként pert vesztett az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal Csomor Sándor ellen

2010. 03. 20. 16:38

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon 2-2 millió forint kártérítés iránt indított pert első fokon elvesztette Esztergom Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatal. A pert Csomor Sándor ellen indították. A per érdekessége, hogy Esztergom város jegyzőjének a Szeretgom portálon kifejtett kijelentései miatt nyújtott be keresetet a két felperes.

A felperes jogi személyek az alperes több kijelentését is jó hírnevüket sértőnek vélelmezték - a per tárgya lényegében ezek miatti kártérítési igény megállapítása lett volna. A bíróság azonban elutasította a felperesi keresetet, és indoklásában több helyen is igen érdekes, az egész város közvéleményének figyelmére igényt tartó tényeket állapított meg.

A bíróság először is megállapította, hogy Csomor Sándor azon kijelentései, melyekben Meggyes Tamásra, vagy Marosi Györgyre nézve tesz megállapításokat, semmilyen esetben sem értelmezhetőek a felperes Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal tevékenységére, jó hírnevére nézve sértőnek, hiszen a jogi személy és a jogi személyt vezető természetes személy nem ugyanaz. Arra is felhívta a bíróság a figyelmet, hogy sem az "Esztergom", sem a "város" szavakat nem lehet automatikusan egyik felperessel sem azonosítani.

Az ítélet hivatkozik arra, hogy fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütköztetésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak. A demokratikus jogállam állami és önkormányzati intézményeinek szabad bírálata, működésük és tevékenységük kritikája - még ha az becsületsértő értékítéletek formájában történik is - a társdalom tagjainak, az állampolgároknak olyan alapvető alanyi joga, amely a demokrácia lényegi eleme.

Az egyes hozzászólások elemzése során a bíróság megjegyzi: a Marosi Györggyel kapcsolatban alkalmazott "áljegyző" megjelölés a rendelkezésre álló bírósági határozatok tükrében nem nélkülöz minden alapot. Az ilyen és ehhez hasonló értékítéleteket, melyekben nincs indokolatlanul sértő, lealázó tartalom a közszereplő felperesek tűrni kötelesek.

A felperes Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal összesen 250 ezer forint perköltséget köteles fizetni az alperes ügyvédjének.

Az ítélet nem jogerős, a teljes szövege itt olvasható.

2010. 04. 04. 11:30

Elfogadom.Kérem levonni Kb egyharmincezred részét,ami esztergom lakossága.(KB)Csak ezt a f......kalapot vigyék már innen.A bandájával együtt!!Moderátorok!!! Milyen szépen fogalmaztam,pedig nem is ittam!!!

2010. 03. 27. 17:51

Végigolvastam az ítéletet. Döbbenetes, hogy mennyire be vannak rezelve a jegyző tervezett, sebészi pontosságú vizsgálatáól. Nyilvánvaló, hogy vannak dolgok, amelyeket jobb, ha nem lát a "valódi" jegyző, hiszen akkor - hivatalból - esetleg lépnie kell(ene).

dr.Csomor tehát teljesen olyan helyzetben van, mint a Jobbik. Ő nem kap teret a munkaasztalánál, mert akkor bizonyosan találna valamit, a Jobbik pedig nem kap teret - vagy csak nagy kínkeservvel, igen minimálisat - a médiában, mert akkor az embereknek nyílna ki a szemük, majd pedig a bicska a zsebükben.

 

A kommunisták módszere volt az, hogy megfosztották az ország lakosságát a világgal kapcsolatos információktól, s így nem volt mi után áhítozni senkinek,

Ez a fajta hírzárlat nem jelent mást, mint az aktuális rezsim félelmét attól, hogy az emberek "megvilágosodnak" és netán "megdorgálják" a "vetítőket" oly módon, hogy nem őket választják.

Nem akarok okoskodni, de a magatartás egyértelműen utal arra, hogy mi lehet a valódi motívum, amikor valakit tűzzel vassal akarnak visszatartani a nagy nyilvánosság elől.

 

dr. Csomortól tehát rettegnek - ami különös, mert ha "nem tettek rossz fát a tűzre", akkor semmi okok erre.

A Jobbiktól rettegnek, ami különös, mert ha nem verték át az országot eddig, akkor erre ugyancsak semmi okuk.

 

 

2010. 03. 24. 16:39

Lenne egy teoretikus kérdésem.

Btk. 211. § Aki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá
tartozó választás, népszavazás vagy népi kezdeményezés során
(...)
d) jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel,
(...)
bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Marosi amikor magát áljegyzőként a helyi választási iroda vezetőjének tünteti fel és például meghatározza a választási körzeteket a városban, akkor nem követi el ezt a bűncselekményt?