Megnyílt az István

Megnyílt az István

2007. 09. 10. 11:28

Élménybeszámoló a 320 éves iskola első napjáról Kertvárosban, ahol a diákok és a volt tanáraim örömmel fogadtak, de a kiskirályok kivallattak, lefotóztak, elzavartak.

Mint volt istvános diák, akinek éppen nem volt tanítási napja az ország túlsó felén, kihasználtam az alkalmat, hogy megnézzem a suli frissen felújított épületét. Élménybeszámoló.

Reggel 7 óra után érkeztem. Akkor kezdtek szállingózni a diákok a vasút felől. Még korábban nem jártam a Hellben, szóval midnen az újdonság erejével hatott. Sitku Igazgató Úr már akkor ezerrel dolgozott, fel-le szaladgált a még ott dolgozó munkások sokaságában. Valamivel utánam befutott a mainstream helyi sajtó, valamint Takács Úr, akivel akkor még nem foglalkoztam. A diákok legalább annyira kiváncsiak voltak az új helyükre, mint én. Szemügyre vették az összes termet, a most még üres szertárt, belestek a tanáriba. Jó volt újra találkozni régi tanáraimmal, legtöbbjükkel el is csacsogtam az iskoláról. Érthető módon az iskola önállóságáért aggódnak, hogy mi lesz vele, ha pár év múlva innen is menni kell.

Megígértem, hogy csupa jót fogok írni, de sajnos ezt nem tudom betartani. Bár az épület szép, az emberek barátságosak, és előbb-utóbb be is fejezik rajta a még hátralévő munkákat, olyan dolgoknak voltam tanúja és részese, amire nem számítottam.

Innentől képekben:


A folyosón még állt a víz, a munkások még hordták be a sarat, a takarítónőknek még lesz mit dolgozniuk.

A falon ivókutak sorakoznak, állítólag papír nem jött még az ÁNTSZ-től, de szóban már jelezték, hogy a víz rendben van.

A termek a minimális berendezésekkel vannak felszerelve.

A tanáriban én voltam az első.

Kilátás a nyelvi teremből

Az angol nyelvi terem tanári asztala kisebb, mint egy iskolapad.

A legfelső szinten már nem lógtak a kábelek.

A piszoár tényleg elég magasan van egy majdani Arany János Általános iskolának.

De fényévekkel jobb, mint a vízivárosi vécék (később ugye abból is csak egy volt)

A földszint el van barikádozva.

A tanári konyha.

A főhomlokzat készen van, oldalt még állnak az állványok.

A folyosói szekrények nagyrészén még nem voltak fent az ajtók, bár gondolom nem ez a prioritás.

Eddig vannak meg a szekrények


Törmelék a ház mögött


Eljöve a nyolc óra, csengetés, a diákok hatalmasat visítanak az első tanítási napjukon (indulnak az osztályfőnki órák), én pedig ellövöm utolsó képeim egyikét, és ekkor indult meg a látogatásom a lejtőn.

Történt ugyanis, hogy egy bőrkabátos nyakigláb gyerek szemet szúrt a karhatalomnak. Azt hiszem a másik fényképezőgépes úr Takács István volt. Társa odalépett hozzám, bemutatkoztunk egymásnak, kérdezte, hogy mi járatban, honnan jövök.
-Öregdiák vagyok, nosztalgiából eljöttem az első napra.
-Értem, és mit szándékozik tenni a képekkel?
-Alapvetően magamnak dokumentálom az eseményeket, de teszek fel képeket at internetre.(sic!)
-Ahaa, és szabad kérdeznem, hogy mi a véleménye az új helyről?
-Tetszik. Látom sok munka van benne, és tényleg belehúztak a végére. gondoltam én is fényképezek, mert eddig csak a Hídlapban láttam a fotókat.
-És a 24 órában!?
-Abban is.

Itt félbeszakadt a beszélgetés, ugyanis az úr, akiről azt hiszem, hogy Takás István már a második-harmadik fényképet készítette rólam. Nem csoda, mert én sem vagyok hülye, mindig elfordultam. Ekkor odaléptem hozzá, és kérdeztem, hogy pózoljak is? Ezt vagy nem hallotta, vagy nem akarta hallani, de végülis otthagytam őket. Odamegyek aSk-hoz, mondom figyelnek minket, elmeséltem neki a fenti történetet, és talán elmondtam a véleményemet is a helyzetről. Ha az olvasónak szerencséje van az eTV-ben is láthatja, ugyanis egy kamera rámfordul, és felvesz mindent, az operatőr meg mosolygott rám. Viszonzom neki a szíveséget, én is lefényképezem.

Egy perc nem telt el, látom, hogy aSk távozik beszélgetőtársaim kíséretében. Őt felismerték. Kint kisebb szóváltás arról, hogy ki jöhet be, meg ki nem, telefonok, alkuk, aSk nem jöhet be se fényképezőgéppel se a nélkül. Én próbaképpen kétszer is kijöttem az épületből, meg vissza, de nekem, szerencsém volt, elkönyveltek, mint öregdiákot. Amikor befutott a tantestület egyik tagja, (nem tudom, hogy szabad-e nevén nevezni ebben a városban valakit is) még egy rövidebb videót is sikerült összehoznom.

Visszamentem az emeletre, láttam, hogy Heer Orsiék készülnek a interjúra. gondolkodtam rajta, hogy odamegyek, és végighallgatom, de úgy döntöttem, hogy mára elég volt a kalandokból. Az iskola kapuja előtt még mindig ment a szóváltás a fent (nem) említett tanárral egy helyi honlapról, ahol hazugságok jelennek meg. Takács úr nem érti, hogy a tantestületnek fontosabb dolga is van, mint minket sasolni, és hogy semmi közük az itt megjelentekhez. Szeretném kihangsúlyozni. Én önszántamból mentem ma be a Hellbe. Nem kért rá a kutya se, csak szerettem volna elsőkézből látni az eseményeket. A tantestületnek, a diákoknak semmi köze nincs az irományomhoz, nem is jelentettem be, hogy ottleszek. De egyvalamin tesség elgondolkodni. Megérte kötöszködni egy volt diákkal, engem meg faggatni, hogy milyen céllal vagyok itt? Reggel 7 és 8 között még azt hittem, hogy arról tudok beszámolni, hogy szépen haladnak a felújítások, és született volna egy pozitív, optimista cikk.

Nem vagyunk ellenség, nem akarunk hangulatot kelteni, de mindenki maga döntse el, hogy kinek ad igazat. Megérte azért az ötven képért balhézni?

Még egy utolsó gondolat. Szerintem jobb helyen van az iskola a volt Hell épületben, mint a Dobóval együtt. Ha egy tető alá kerülnek az egyenlő biztos összevonással. Ha nem most, akkor 2014 után. További képek

2007. 09. 14. 23:56

Petró írta: "Az egyén, mint realitás figyelembe vétele" pld úgy tehető meg szerintem, hogy nem kényszerítek mindenáron bele senkit olyan versenybe, amit maga nem akar, vagy nem képes annak megtételére. De, hogy ne csupán én érveljek itt ezzel kapcsolatban, ezért inkább Rousseau-t idézem minden, magát kifogástalan liberális gondolkodónak vélő fórumozónak tanulságul:
"Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz."

Ez egy korábbi eszmefuttatás volt, az iskolabezárások és egyenlőségi jogok kapcsán. Csak azért hozom vissza egy pillanatra, mert a petrói kritériumok szerint kiosztott, tanulságos Rousseau-idézetről egy másik idézet jutott eszembe, lehetne rajta rágódni picit: " Ha minden megváltozik körülötted, neked is változnod kell ahhoz, hogy ne változzon semmi."

2007. 09. 13. 19:33

Petró írta:

A tanulók kiszolgáltatosságára szerettem volna rámutatni, s ebből a szempontól (szerintem) a két eset között nincs különbség.

Azon apró kis eltérésen kívűl valóban nincs különbség, hogy az általános iskola esetében megoldott volt a hely a tanulásra és az odautazásra is megoldást nyújtott az önkormányzat csak az egyén(ek) nem kívánt(ak) ott tanulni, míg a Szent István esetében a működő iskola elhelyezése okozott némi gondot és az ott tanulni kívánó egyén(ek) tanulmányai(k)nak megkezdése volt egy kicsit problematikus. :)))

Eredeti méret

2007. 09. 13. 19:30

Esztergomban nem kell sem pénzelvonás, sem központi "utasítás" egy oktatási intézmény megszüntetéséhez, elég az, ha valakinek valamiért útban van.

A Balassa Általános Iskolát arra hivatkozva szüntette meg a tekintetes városvezetés, hogy életveszélyes az épület. Mit ad isten, az épületen azóta sem csináltak semmilyen statikai megerősítő munkákat, de valami csoda folytán egyszer csak újra biztonságos lett, hiszen ma is ott tanul a kereskedelmi-közgazdasági suli jó néhány osztálya. Bár lehet, hogy ők annyival könnyebbek az általános iskolásoknál, hogy alattuk nem szakad le a lépcsőház vagy a födém :))

2007. 09. 13. 19:25

Petró írta: Viszont senkit nem szereték egyetlen véleményemmel sem megsérteni és senkitől sem várom el, hogy bármiben is egyetértsen itt velem!

Mivel meggyőzni én sem akarok senkit vélt igazamról, részemről a téma túltárgyalva, és hát amúgy sem igazán köthető az Istvánhoz. (Azért ha lesz egyszer egy topic/fórum találkozó, szívesen elbeszélgetek Veletek még erről a témáról.)

2007. 09. 13. 18:19

Petró írta:

De az eredeti példádhoz visszatérve, ahol egy kis falu 30 fős cigány kissebsége sikeresen demonstrált a helyi iskola fennmaradása érdekében, gondolj csak bele, ha pld Esztergomban az önkormányzat hatrozta volna el, hogy bezárja a Szent István gimnáziumot. Mindegy, hogy most ki és mire vezeti itt vissza a gimnázium jelenlegi kálváriáját, a diákok valamiért mégis csak oda szeretnének járni. Tudnia kell ekkor egy diáknak, hogy pontosan mi akar lenni, ha felnő? Szerintem nem feltétlenül. Ő csak egy iskolába szeretne járni…Mit tehetnek ilyen esetben az önkormányzati döntés ellen? Ők is demonstrálnak. Mondhatná nekik a polgármester, hogy nektek sokkal jobb lesz pld a Dobóban és számos okot felsorolhatna az iskolabezárás mellet is, sőt meggyőzhetné akár a szülőket is döntése jogosságáról, de az a helyzet a diák szempontjából szerintem semmiben nem különbözne egy falusi iskola bezárásától. Jelesül megszünik egy iskola, ahova ő szeretne járni, de a továbbiakban nincs rá lehetősége...

A két esetet szerintem hibás gondolat összemosni! Először szerintem vonatkoztassunk el az általam példaként hozott eset résztvevőinek származásától! Utóbbi esetben ( Szent István gim.)egy jó képzést adó, nagy létszámmal működő , tovább tanulási lehetőségek szempontjából sikeres KÖZÉPfokú iskola elhelyezéséről van szó . Míg a második esetben nagyon alacsony létszámú, a 141. sz . hozzászólásomban felsorolt okok miatt tovább tanulás szempontjából esélytelen tudást adó ÁLTALÁNOSiskoláról van szó.

A busz vásárlását ilyen esetben remélem az állam is támogatná, persze a finanszírozásnál ne feledjük az iskola fenntartási költségeit , felújítását.

2007. 09. 13. 17:44

becő írta: Dankeschén :)

Szívesen. És akkor elárulok még egy titkot. A [q] is működik..

2007. 09. 13. 17:42

Dankeschén :)

2007. 09. 13. 17:38

becő írta: Hát, hogy az előző dolog másutt látszik-e, vagy sem, én azt nem tudom - nekem nem látszik, viszont ha válaszolni akarnék rá, akkor meg látszik....

A [ karakterekre tessék egy kicsit jobban figyelni. Ha marad valahol pluszban - vagy mint itt 2 van 1 helyett... akkor lehetnek ilyenek, hogy nem érti a parser a formázást... Ja, és az idézet nyitásánál [quote] kell, nem pedig [/quote] (az a lezárása).

2007. 09. 13. 17:19

Hát, hogy az előző dolog másutt látszik-e, vagy sem, én azt nem tudom - nekem nem látszik, viszont ha válaszolni akarnék rá, akkor meg látszik....

2007. 09. 13. 17:11

Joel, kissé nemigen mutatja, hogy a beírt szöveg beíródott-e, vagy nem íródott-e be... Sebaj, megegyszer:

Petró írta:

becő írta: Tudtommal fenntartói döntésre van bízva, helyi szinten. Központi bezárásról én sem tudok...

:)))) Ez amúgy jó érv, hiszen csak a bezárás feltételeit kell eldönteni/megteremteni központilag, (lsd pld általános önkormányzati forráselvonás), és a kellemetlen részt, a bezárás szükségességét és annak végső eldöntésének felelősségét és kihirdetését ráverni a helyi döntéshozókra. Kicsit távolabb mutat és jócskán meg is haladja e topik témáját, de a közeljövőben valószínűleg szükségszerű kórházbezárásokat sem központilag "döntötték el", csak a finanszírozhatóságuk feltételeit változtatták meg gyökeresen és a fenntartó felelősségére bízták annak további üzemeltetését/bezárását.

Akkor vissza az alapokhoz? Egyszer kellett ugye az önkormányzatiság, mert az jó dolog, helyben képviselni (khmm.. képviselni!) az aktuális helyi érdekeket. Egyszer pedig azért az államigazgatás tegyen lehetővé azért csak továbbra is mindent, és az összes rendszert finanszírozza, mint eddig, mert ha nem ezt teszi, akkor meg az van, amit Petró leírt.

Szóval legyen a központi államigazgatás, ami mindent fizet és minden lehetőséget fenntart, és legyen a helyi önkormányzat, aki majd eldönti, hogy ez kell-e neki, vagy sem...? Nekem ez kicsit zavaros így. Pontosabban nem zavaros, csak fonák.

Egyetértek, mindent a realitások figyelembevételével kell tervezni és megvalósítani is. Az én eddigi egyetlen észrevételem pedig az volt csupán, hogy az egyént magát is a mindenkori "realitások" közé kell sorolni. Szerintem ez az az összetevő, ami számos országos és helyi intézkedésből gyakran kimarad. Ha ezen változtatunk, akkor akár csekély anyagi ráfordítással is hatalmas nyereséget termelhetünk. Az állampolgárok/lakosok nagyobb megelégedettségét… Mert ahogy nem lehet egyetlen embert sem kizárólag pénztermelő robotként kezelni, úgy kizárólag pénznyelő automataként sem. Az egyéniséget (egyediséget) pedig, bármilyen szinten van is az adott illető igényszintje, tisztelni kell. Mindenki attól az, aki. Arról nem is beszélve, hogy akár a falusi emberek is szerethetik úgy a saját falujukat és aggódhatnak annak jövőjéért, mint azok, akik esetleg itt a szeretgomra irogatnak…

No már most miért nem értem én ezt, Petró? Az utolsó mondatod, az egy dolog. Az egyén, mint realitás figyelembe vétele .. ha én írok le ilyet, az demagógia és háttér nélküli puffogás. De ezt most nem én írtam le, én most csak nem látom át, hogy akkor hogyan is kellene ezt megtenni? Főleg akkor, ha közben a liberális - verseny és egyénközpontú - gondolkodásmódot folyamatos kritika éri.

2007. 09. 13. 17:07

Petró írta:

2007. 09. 13. 16:28

akincilar írta: Plusz másodlagos felhasználásként nagyot lendíthetne a településen élők kultúrális , közösségi és sport életén.

Hm, erre nem is gondoltam, de igazad van. Csak arra gondoltam, hogy napi 2 út miatt fizetni egy sofőr alkalmazottat + a jármű teljes amortizációját... + gondolni a javítások, szervizelések alatti pótlásra...

2007. 09. 13. 16:22

joel írta:

akincilar írta: Sokkal jobb megoldásnak tűnik számomra, ha a példaként említett település vesz egy buszt

Vesz helyett lízingel. Vagy méginkább árajánlatot kér és szerződést köt egy a buszokhoz sokkal jobban értő céggel (Volán?) iskolabusz jellegű szolgáltatás nyújtására. Úgy értem árajánlatot kér több helyről és a legkedvezőbbel leszerződik.

Akkor inkább lízingeljen ( remélem állam bácsi támogatja ilyen esetekben) mert nem biztos, hogy 40 személyes buszt kell üzemeltetni, valószínű elég a kisebb befogadó képességű. Plusz másodlagos felhasználásként nagyot lendíthetne a településen élők kultúrális , közösségi és sport életén.

2007. 09. 13. 16:03

akincilar írta: Sokkal jobb megoldásnak tűnik számomra, ha a példaként említett település vesz egy buszt

Vesz helyett lízingel. Vagy méginkább árajánlatot kér és szerződést köt egy a buszokhoz sokkal jobban értő céggel (Volán?) iskolabusz jellegű szolgáltatás nyújtására. Úgy értem árajánlatot kér több helyről és a legkedvezőbbel leszerződik.

2007. 09. 13. 15:59

Petró írta:

akincilar írta: Manapság, amikor , ha egy gyerek 10 éves koráig nem jut számítógép közelébe , az általános iskolában nem szerez legalább egy idegen nyelvből stabil alapokat nagy valószínűséggel vészesen lemarad kortársaitól.

Nagy általánosságban természetesen igaz lehet, hogy a városi szaktanár eredményesebben készíti fel a diákot a további iskoláira, az életre, de kérdés, hogy mindenki tovább akar-e tanulni? Lehet, hogy valaki csupán tehénpásztor, vagy traktoros szeretne lenni a falujában, így élve számára teljes életet és csupán azt szeretné magának, hogy a falujában tanulhasson, ameddig kötelező neki. Egy megszüntetett iskolában viszont az egyénnek esélye sincs ennek megtételére.

Valóban nagy kérdés, hogy tovább akar tanulni valaki vagy sem, de ezt mikor döntse el valaki? Jelenleg kb. 14 éves korában kell eldöntenie valakinek mit szeretne tanulni, mivel szeretne foglalkozni élete folyamán ( ha gimnáziumba jár akkor csak 18 évesen áll élete egyik legfontosabb döntése előtt, de ha a példaként hozott ált.iskolába jár erre kevés esélye van), viszont ha azt vesszük figyelembe amit írsz( feltéve, hogy nem értem félre) 6- 7 évesen kellene eldöntenie mit szeretne csinálni egész életében ( mert ugye mennyivel jobb ide , ebbe a kis iskolába járni, mint a szomszéd falu nagyobb sulijába) úgy dönt ő MAJD nem akar továbbtanulni és innentől kezdve nincs kiút vagy ha van az nagyon rögös. De tételezzük fel a szülő segíteni akar a döntésben és javasolja, hogy gyerünk a jobb iskolába csak az anyagi lehetőségei nem teszik elérhetővé azt. Mit mond a gyerekének? Fiam jobb lenne, ha a szomszéd faluba járnál iskolába , de nincs pénz az utazásodra, így ide fogsz járni. Újra termeled saját szegénységemet és esélyed sem lesz kitörni a sorsunkból se neked se az utódaidnak , gürcölsz majd minimálbérért hajnaltól napestig. Sokkal jobb megoldásnak tűnik számomra, ha a példaként említett település vesz egy buszt ( hogy miből nem tudom, de remélem a bezárásra ítélt iskolák helyett egy ilyen jármű vásárlását lehetővé teszik) ami összeszedi a gyerekeket és elszállítja a 3km-re lévő iskolába , majd délután haza viszi őket. Legalább az esélyt megkapták.

2007. 09. 12. 20:26

laca írta:

becő írta: Ha azonban a helyiek így is ragaszkodnak hozzá, legyen iskolájuk továbbra is - joguknak kell, hogy legyen hozzá. Teljesen helyi szinten hagyva minden mérlegelést és döntést azonban nem hoz rendszer szintű tervezést.

Tudtommal nincs is központilag elrendelve egyetlen iskola bezárása sem. (Nyugodtan javítsatok ki, ha tévedek, mert bevallom, nem ismerem túl mélyen a témát. )

Tudtommal fenntartói döntésre van bízva, helyi szinten. Központi bezárásról én sem tudok...

2007. 09. 12. 20:07

becő írta: Ha azonban a helyiek így is ragaszkodnak hozzá, legyen iskolájuk továbbra is - joguknak kell, hogy legyen hozzá. Teljesen helyi szinten hagyva minden mérlegelést és döntést azonban nem hoz rendszer szintű tervezést.

Tudtommal nincs is központilag elrendelve egyetlen iskola bezárása sem. (Nyugodtan javítsatok ki, ha tévedek, mert bevallom, nem ismerem túl mélyen a témát. )

2007. 09. 12. 20:00

Petró írta: Az átlagos nyugati államok általános gyakorlatát nem ismerem, de pld Amerikában bizony fenntartanak, hiszen az állami kvóta az állandó lakosnak számító gyermekszámra vonatkozik, és csak az állami iskoláknak jár. Viszont nagyon sok gyermeket fizetős magániskolákba iratnak ott be. Elképzelhető tehát, hogy egy adott iskolába mondjuk csak 20-an járnak (12 mexikói, 4 fekete és 4 fehér) de lehet, hogy 200 gyermek után kapnak állami támogatást.

Ettől azért még egy picit messze vagyunk. De -bármennyire nehéz is anyagilag megközelíteni- ha végiggondoljuk, hogy a 20 gyerek 4 évfolyamra különül, s kell matek, fizika, kémia, földrajz, biológia, magyar, történelem, 1 idegen nyelv, s még az ének, rajz, technika, testnevelés... S akkor még nem beszéltünk a speciális nevelési igényű gyerekekről, akiket (nekem tetszik, de ez már kicsit eltávolodik ezen topic-tól) lehetőség szerint jó lenne integráltan oktatni, persze speciálisan képzett oktatók segítségével.... Szóval szerintem azért ez lenne ma a minimum, hiszen nem beszéltünk informatikáról, egyéb idegen nyelvről, drámáról, és csupa olyasmiről, ami ma egy nagyobb iskolában már könnyen elérhető. Ehhez a vázolt minimumhoz a 20 gyerek után járó fejkvóta (bár fogalmam sincs ennek nagyságáról, de illúzióim sincsenek) nem hiszem, hogy elegendő lenne.

Persze lehet nosztalgiázni, de gyanítom, hogy az élet sok területén Te sem elégednél meg azzal a szintel, ami szüleid számára még teljesen természetes volt.

Biztosan nem lehet mindent csak számokkal modellezve eldönteni, de azért teljesen azokat sem szabad mellőzni.

2007. 09. 12. 19:04

Petró írta:

Nagyáltalánosságban természetesen igaz lehet, hogy a városi szaktanár eredményesebben készíti fel a diákot a további iskoláira, az életre, de kérdés, hogy mindenki tovább akar-e tanulni? Lehet, hogy valaki csupán tehénpásztor, vagy traktoros szeretne lenni a falujában, így élve számára teljes életet és csupán azt szeretné magának, hogy a falujában tanulhasson, ameddig kötelező neki. Egy megszüntetett iskolában viszont az egyénnek esélye sincs ennek megtételére. Mennyivel hitványabb igény az övé, mint az íróasztal mellett őt csupán statisztikai adatként kezelő pragmatikus gondolkodóé, aki belőle esetleg agronómust vagy állatorvost szeretne statisztikailag "nevelni"? Aki tovább akar tanulni, az ma is bármikor átiratkozhat elit városi iskolába, vagy nem?

Nem, Petró. Egy helyi szinten fenntartott, összevont osztályú kisiskola lehet kedves a helyieknek, lehet kényelmes megoldás, lehet a helyi igényszintet kielégítő megoldás. Ez mind igaz. Az itt tanulók esélyei azonban eleve szinte nullára esnek akkor, ha menet közben mégiscsak tovább szeretne tanulni valaki. Ebben a felállásban szinte eleve elrendelt számukra, hogy traktorosok vagy tehenészek legyenek. Van kitörés persze ebből is, sok kistelepülésen vannak már kiköltözött értelmiségiek, illetve mindenütt próbálnak valamit tenni e helyzet ellen, de kérdezz meg egy pedagógust, aki felvételiztet: milyen esélye lehet egy ilyen kisgyereknek a többiekkel szemben, kiválasztás esetén? Rendkívülinek kellene lennie. És akkor még jön a távolság, utazás, elhelyezés... Az pedig , hogy bármikor átiratkozhat-e valaki egy elit városi iskolába, napi hírekből ismerten nagyon esetleges. Ha cigány, vagy más származású, hatalmas szerencse kell hozzá, hogy bárhol is befogadják, csak úgy.

Minez nem jelenti azt, hogy - ahogy írod: " Ha nincs egy faluban igény oktatásra, természetesen szűnjön meg az iskola, de ha elegendő számú érdeklődő van egy falusi iskolára, legyen az akár csak 20 fő is, akkor miért kell megszüntetni?" Nem, ettől még persze nem lenne kötelező megszüntetni - legfeljebb ésszerű. . Mindezt nem kell statisztikai és egyéni kérdéssé egyszerűsíteni -bár országos, tervezési szinten azért kezelni kell valahogy az egész oktatás-ügyet, mint olyant. Ha azonban a helyiek így is ragaszkodnak hozzá, legyen iskolájuk továbbra is - joguknak kell, hogy legyen hozzá. Teljesen helyi szinten hagyva minden mérlegelést és döntést azonban nem hoz rendszer szintű tervezést.

2007. 09. 12. 16:58

Petró írta:

Ez egyáltalán nem baj. Én az oktatásban kevésbé az iskola helyét, típusát és tanulói létszámát, mint inkább a tanári kar szerepét tartom fontos vizsgálati szempontnak. Tény, hogy egy eldugott faluba nehezebb jó pedagógust verbuválni, mint egy budapesti elit iskolába. Aki viszont pedagógusi hivatástudatból kerül egy falusi iskolába és ott tisztességesen dolgozik/tanul attól nincs joga senkinek elvenni egy tollvonással a kenyerét/tanulási lehetőségét, mondván, hogy tevékenysége országos átlagban gazdaságilag "megmagyarázhatatlan". A matematika, fizika és a többi tantárgy egyetemleges tudományok, amik városon és faluban is azonos diszciplínáknak számítanak. Az oktatás színvonalát pedig nem kizárólag (Magyar Bálint legújabb fixa ideája) a digitalis tábla szolgáltatja szerintem. Ausztriában pont ellenkező tendenciákat látunk, nevezetesen a kisebb települések tanárait és lakóit támogatják az otthonmaradásuk érdekében. Pedig ilyen alapon gazdaságilag az is teljesen megmagyarázhatatlan. Ők mégis látnak benne valamit...

Az utóbbi napok eseménye volt, hogy valamely kis faluban sikeresen demonstráltak a szülők és újra nyitották az iskolát 30 gyerekért ami egy osztály , max 2 osztály létszáma. ( hozzá teszem az önkormányzat iskolabuszt biztosított a gyerekek számára ami a 3 km-re lévő másik iskolába szállította volna őket) A szülők és a gyerekek jelenleg örvendeznek, hogy győztek és nem kell 3 km-re utazniuk iskolába. hmm ez jól hangzik ! És hosszútávon?? Manapság, amikor , ha egy gyerek 10 éves koráig nem jut számítógép közelébe , az általános iskolában nem szerez legalább egy idegen nyelvből stabil alapokat nagy valószínűséggel vészesen lemarad kortársaitól. Ne legyünk naívak ez a 30 gyerek összevont osztályokba fog járni ( azt sajnos nem tudom , hogy 1-4. korosztályt vagy 1-8. korosztályt képviselnek, ha az utóbbit , még siralmasabb a helyzetük). Pl.ebbe az iskolába járó 9 éves gyerek milyen minőségű és mennyiségű tudást kap, miközben az óra javarészén egy számára teljesen idegen anyagot magyaráz a tanár egy másik évfolyamot képviselő diáktársának? Persze kivétel akadhat, de a nagy átlagot figyelembe véve véglegesen lemaradnak azokhoz képest akik nagyobb létszámú iskolákba járnak.