<p>Két és fél év munkája, sokmillió forint feleslegesen elköltött közpénz, egy jogellenesen lezárt parkoló, egy engedély nélkül elbontott rámpa, egy aranyáron megvett fagyizó, egy még tovább romló épület és talán egy elúszott pályázat a fürdő felújítására: így összegezhetnénk eddig az Önkormányzat Regia-Civitas néven megrendezett tragikomédiáját, melynek első felvonása csúfos kudarccal végződött.</p>
Január 12-én jogerős határozatban mondta ki a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, hogy nem adja meg az építési engedélyt a Regia-Civitas beruházásnak. Indoklásában olyan körülményekre hívja fel az érintettek figyelmét, mely alapjaiban kétségbe vonja az egész fejlesztés létjogosultságát, és szinte a teljes beruházás újratervezését igénylő szabályokat fektet le.
A másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség is vétót emelt a beruházás ellen. Előbbi a benyújtott terveket két ponton kifogásolta: a mélygarázs és a főút találkozásában kialakítandó kihajtó nem felel meg a vonatkozó szabályozásnak, valamint a Bástya áruház áruszállításának ellehetetlenülése miatt sem lehetséges a beadott tervek engedélyezése. Az NKH további hibákat talált az elsőfokon megadott építési engedélyben: az elsőfokon eljáró Örökségvédelmi hatóság az NKH elsőfokú engedélyét hibásan értelmezve adta meg az elsőfokú engedélyt a beruházásnak. Elsőfokon ugyanis az NKH a korábban kialakított utak és parkolók megtartásával együtt adott ki állásfoglalást a telekalakításhoz: ezt az engedélyező hatóság az útügyi létesítmények megszüntetéséhez való hozzájárulásként értékelte.
A Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a létesítendő, 300 parkolóhelynél nagyobb mélygarázs miatt emelt kifogást: a hatályos rendeletek szerint ekkora beruházásnál kötelező előzetes vizsgálatot kezdeményezni a felügyelőségnél, melynek célja a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével dönteni arról, hogy kell-e környezetvédelmi hatástanulmányt készíteni a beruházásról. A beruházó előzetes vizsgálatot nem kezdeményezett, így a hozzájárulást sem tudta megadni a felügyelőség.
A fentieken túl az Örökségvédelmi Hivatal az elsőfokú építési engedélyt megtámadók további megállapításait is megvizsgálta, és több, igen érdekes következtetést írt le a határozatban. Ezek közül a legsúlyosabb következményekkel járó minden bizonnyal a Bástya áruház és a felépítendő új épület között előírt 17,5 méteres épülettávolság lesz, melynek következtében szinte az egész beruházást át kell tervezni. A tervekben kevesebb, mint 4 méteres távolsággal számoltak.
Megállapíta a határozat azt is, hogy a lebontott rámpára kiadott, soha jogerőre nem emelkedett elsőfokú bontási engedély jogszabálysértő volt. Az elsőfokú építési engedélyről több ponton is megállapításra kerül, hogy jogszabályt sértett, sőt az elsőfokon eljáró Hivatal tekintetében is megállapítja a határozat, hogy az határozatában túlterjeszkedett a hatáskörén.
A hivatal elnöke végül kitér arra, hogy a felfüggesztett telekalakítás ellenére a határozat - az elutasítás miatt - jogerőre emelkedhet, majd megállapítja, hogy a legtöbb problémát az üggyel kapcsolatban elsősorban a város Szerkezeti Tervének és a Helyi Építési Szabályzatnak a hibái és hiányosságai indukálják.
A határozat teljes terjedelemben itt olvasható.