Országosan egyre hírhedtebb reputációval bíró polgármesterünk a legutóbbi közmeghallgatáson többek között az alábbiakat nyilatkozta dr. Csomor Sándorral kapcsolatban, nagy nyilvánosság előtt, hivatalos személyi minőségében:

Csomor úr nem tett esküt, a kinevezése érvénytelen volt és bármely bíró értékelheti úgy, hogy tett esküt, attól a tény az, hogy nem tett. Tessék megnézni az ezzel kapcsolatos híreket, írásokat, mondjuk a hidlap.hu elektronikus oldalon feltett jegyzőkönyveket, bizonyítékokat. Aki ebben a kérdésben nem akar a tényekkel foglalkozni, azt én magam sem kívánom meggyőzni. Tény az, hogy Csomor Sándor nem jegyzője Esztergomnak. (...) Az ő jegyzői kinevezése sosem volt törvényes.

Azt mondom: kövessük a polgármester útmutatását. Foglalkozzunk a tényekkel, és többek között olvassuk el a 2009. május 5-én a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2.Mf.20.213/2009/3. számú ítéletével jogerőssé vált, a Tatabányai Munkaügyi Bíróságon 2008 végén meghozott  1.M.1005/2007/18. számú ítéletét, melyet hónapokkal korábban teljes terjedelemben publikált már a Szeretgom és itt elolvashatjuk az egészet. Kiemelnék néhány nagyon fontos mondatot az ítélet indoklásából:

A bíróság megállapította, hogy a felperes az Esztergom Város Képviselőtestületének a 466/2003 (XI.20) esztergomi öh. határozatának meghozatalakor a képviselő-testület előtt szóban nem tett esküt, egyébként ennek ellenkezőjét ő maga sem állította

Magyarul: a bíróság maximálisan elfogadta és az ítélethozatalnál figyelembe vette a Meggyes által előadott tényállítást, miszerint Csomor Sándor a képviselőtestület előtt soha nem tett esküt.

a képviselőtestület határozatának végrehajtásáért felelősként a munkaokmányok elkészítése vonatkozásában az aljegyzőt, ezek aláírásáért pedig a polgármestert jelölte meg. Ennek megfelelően az okmányok elkészültek, többek között az esküokmány is, és ezek aláírására 2003. december 1. napján került sor, így a felperes hivatalba állítására.

Magyarul: a képviselőtestület határozatában, melyben Csomor kinevezéséről döntött, maga határozott úgy, hogy az okmányok aláírásának felelőse a polgármester legyen.  A jegyző eskületételének megszervezése ugyancsak a polgármesteri hivatal hatásköre. Az esküokmányt pedig természetesen nem a még munkába sem állt új jegyző, hanem a már munkában álló aljegyző készítette el, szolgáltatta aláírásra a felek elé, hivatali hatáskörében. Mint tudjuk az esküokmányt Meggyes Tamás ellátta kézjegyével - mint később hangoztatta ezzel őt Csomor megtévesztette - holott a felelősségi köröket megvizsgálva egyértelmű, hogy Csomornak az esküokmány aláírásáig nem volt érvényes kinevezése, nem volt hatásköre a hivatalban, effektíve semmilyen érdemi munkát nem végezhetett. Ha mégis történt megtévesztés, akkor azt nem Csomor követte el, hanem a munkába állást és az eskületételt megszervező személyek, talán épp az az aljegyző, aki a munkaokmányok elkészítését is végezte. Őt azonban emiatt - ismereteink szerint - eddig semmilyen retorzió nem érte. Vajon miért nem, ha valóban ekkorát hibázott volna, mint azt Meggyes Tamás folyamatosan tudatosítani próbálja a város közvéleményében?

Nézzük tovább a bírósági ítélet szövegét:

(...) Esztergomban, 2003. december 1. napján az okmány szerint esküt tévő köztisztviselő felperes volt, ezen minőségben aláírásával az eskü letételét igazolta, mint ahogyan az esküokmányt a munkáltatói jogkör gyakorlójaként aláíró polgármester is azzal, hogy a felperesi részről az eskületétel a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 12. §-ban foglalt szabályoknak megfelelően került sor.

Magyarul: a fenti tények figyelembevételével és az esküokmány tanúsága szerint az esküt érvényesen és jogszerűen tette le Csomor Sándor, Meggyes Tamás polgármester előtt. Meggyes Tamás a közmeghallgatáson elhangzott kijelentése hamis tényállítás, melyet hivatalos személy minőségében tett egy hivatalos képviselőtestületi ülésen - ilyen értelemben véleményem szerint ismét, és immár sokadszor követhette el Csomor ügyben a hivatali visszaélés bűncselekményét - mely gyanú folytán egyébként lassan fél éve folyik nyomozás - egyelőre (ahogy a nyomozást folytató ügyész tanúkihallgatásomon engem is figyelmeztett rá) konkrét gyanúsítottak nélkül a Központi Nyomozó Főügyészségen.

De ne hagyjuk abba az ítélet olvasását ezen a ponton, mert vannak benne még érdekes megállapítások a bíróság részéről, melyeket mindenképpen érdemes megértenünk és megemésztenünk. Mert tegyük fel a kérdést: mi lett volna, ha tényleg nem lett volna Csomornak érvényes az esküje? Meg lehetett volna szüntetni törvényesen erre hivatkozva a köztisztviselői jogviszonyát? A bíróság válasza egyértelmű: semmilyen körülmények között sem. Többek között így fogalmaz az irat:

Amennyiben az érvénytelenségi ok a kinevezési jogkör gyakorló tudomására a munkavégzés megkezdése után jut, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig el kell tiltani a munkavégzéstől, és amennyiben az érvénytelenségi okot nem lehet orvosolni, ez esetben van mód arra, hogy a közszolgálati jogviszonyt megszüntessék. Ebből kiindulva, és figyelembe véve, hogy az az alperes már 2005. augusztus 11. napján kelt levelében megkereste a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatalt a Ktv. 12. § és 13. §-átérintő állásfoglalás céljából, melyre történő 2005. szeptember 1. napján kelt válasz szerint az orvoslás legegyszerűbb módja, hogy az elmaradt esküt pótolni kell, és ennek feltételeit éppen úgy a munkáltatónak kell megteremteni, mint az eredeti állapot esetén a Ktv. 12. § (3) bekezdése szerint, ennek ellenére erre sor nem került, e helyett alperes 2005. november 10. napján kelt közszolgálati jogviszony igazolás és esküokmány másolatának megküldése tárgyú levele mellékleteként felperes számára ezen okiratokat kézbesítette, fegyelmi eljárást kezdeményezett felperessel szemben, és e vonatkozásban indult bírósági eljárásban hozott ítéletet közvetlenül megelőzően került csak sor az 502/2006 (XII. 01) számú határozat meghozatalára, melyet perbeli határozatával 2007. október 18-án erősített meg, így terhére e vonatkozásban a rendeltetésellenes joggyakorlás is megállapítható.

Ha a kedves olvasó elsőre nem értené meg, hogy mit mond ki a bíróság: bizonyosságot nyert, hogy az eskü körülményeiről, vagyis arról a tényről, hogy Csomor azt nem a képviselőtestület előtt tette le, már 2005 nyarán tudomása volt az önkormányzatnak. A törvényt értelmezve nem lehetett tiszta számukra, hogy erre hivatkozva megszüntethető-e Csomor jogviszonya, ezért a közigazgatási hivatal állásfoglalását kérték a kérdésben. A hivatal válasza gyakorlatilag nemleges volt - viszont éppen innen tudható, hogy 2005 szeptembere óta az önkormányzat tisztában volt azzal, hogy az eskületétel hiányára hivatkozni törvényesen nem lehet annak érdekében, hogy a jegyző jogviszonyát érvényesen felszámolják. Nem is erre hivatkoztak: fegyelmi eljárásokat indítottak ellene, melyek azonban a bíróságon "elvéreztek". Amikor pedig már érzékelhető volt az önkormányzat számára, hogy a fegyelmi eljárások nem lesznek sikeresek Csomor ellen, újra elővették az eskü kártyát: most már nem érdekelte őket, hogy törvényes vagy törvénytelen lesz-e Csomor közszolgálati jogviszonyának erre hivatkozva való megszüntetése. Nem tudni mi lehetett a cél: egyszerű időhúzás, vagy Csomor kifárasztása - arra játszottak-e, hogy a jegyző egyszerűen megunja az igazának keresését és feladja a harcot? Egy biztos: bármire is számítottak, Csomor tovább folytatta a jogi harcot saját vélt igazáért, és egyelőre úgy tűnik: ő áll nyerésre. Az ellene elkövetett cselekményeknek immáron igen komoly büntetőjogi felelősségrevonás is lehet a vége: mint korábban már említettem a jegyző ügyet jelen cikk szerzőjének állampolgári bejelentésére hónapok óta vizsgálja a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozás lezárultát decemberben még január elejére prognosztizálta a nyomozást végző ügyész, de talán az általam még az ünnepek előtt beküldött új bizonyítékok (többek között a jelen cikkben meghivatkozott bírósági ítéletek, az Obersovszky féle 18+ műsor első adása, a szeptemberi, újabb Csomorról döntő testületi ülés felvétele és a közmeghallgatáson Meggyes által előadott hamis tényállítások) hatására információim szerint a nyomozást újra kiterjesztették.  A mai napon több esztergomi önkormányzati képviselő is ügyészségi idézést talált a postájában - az ügyszám pedig megegyezik az általam ismert ügyszámmal..

Az ügy pikantériája, hogy a nyomozást egy olyan per anyaga és jogerős ítélete alapján létrejött irathalmaz indukálta, mely per és iratanyag soha nem jött volna létre, ha Meggyes Tamás nem perli be sajtóhelyreigazítás miatt a Szeretgom időszaki kiadványt.

Soha nem gondoltam volna, hogy ezt leírom, de minden, a helyi demokráciát szomjúzó esztergomi nevében meg kell köszönjem Meggyes Tamásnak, hogy beperelt minket. Tamás, nélküled ez a helyzet sem állt volna elő...