<p><em>„Az élethez való jog nem kizárólag a katolikusok ügye, hanem mindenkié; s nem is csupán világi értelemben vett érték, hanem a szekularizmus alapja"</em> - fogalmazott Christoph Pierre érsek, apostoli nuncius a Mexikói Püspöki Konferencia 88. plenáris ülésének megnyitóján.</p>
Az Egyházat gyakran vádolják azzal, hogy „egyeduralomra törekszik, vagyis olyan területekre próbál betolakodni, amelyek nem tartoznak rá, nevezetesen a személyiségi jogok területére" - idézi az érseket a CNA. „Egyesek a demokrácia elleni támadásnak tekintik, ha valaki fellép a személyiségi jogok egy-egy elemét - például a művi terhességmegszakítás 'jogát' - védő törvénykezéssel szemben. Ez a mai szekuláris felfogás, mely szerint annál egészségesebb egy demokrácia, minél több személyiségi jogot garantál. Célja lényegében az egyház közéleti jelenlétének visszaszorítása; ennek érdekében arra igyekszik rávenni a hívőket, hogy a vallást magánügyként kezeljék, és viselkedjenek átlagpolgárként, 'akiknek evangéliumuk is van".
„Pedig a személyiségi jogoknak manapság oly fontossá vált védelme az élethez való jogban gyökerezik. Erről megfeledkezett a mai szekuláris gondolkodás, amely az életet a demográfia, a nők döntései és a változó szokások függvényének tekinti. Az, hogy a pápa és az Egyház megerősíti az élet abszolút mivoltát, a szekuláris fundamentalizmus szemében a legkeményebb, legbotrányosabb, legfelfoghatatlanabb állítás. Ugyanakkor éppen erre hallgat a legnagyobb figyelemmel és elismeréssel a katolikus, sőt egyre inkább a nemhívő közvélemény is" - fogalmazott a nuncius.