<p>Szinte a lehetetlen határát súrolja az a tény, hogy a mai gazdasági viszonyok között Pest megye egyik legkisebb, gazdagnak korán sem nevezhető, ezer lakosú kis falvában civil összefogás eredményeképpen már gimnázium is működik.</p>
Már a pilisszentlászlói Kékvölgy Waldorf Iskola születésekor megfogalmazódott egy álom: 13 évfolyamos iskola a Visegrádi hegység szívében. A 2003 őszén egyszerre négy osztállyal indult iskola felmenő rendszerben bővült minden évben egy-egy új első osztállyal.
Két éve kézzelfogható valósággá vált, amit szülők és pedagógusok korábban elképzelni is csak nehezen tudtak, hogy milyenek lesznek ezek a gyerekek 14 évesen, vajon mire lesz akkor szükségük. Most itt vannak a Kékvölgyben a maguk kamaszos nyegleségével, és itt is szeretnének maradni: Waldorf középiskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat.
A gyerekek és szüleik részéről megnyilvánuló nagyon erős akarat új lendületet adott az évek óta tartó előkészítő munkának. Szülők és tanárok összefogtak, és 2008 szeptemberében az addig 8 osztályos intézmény a külföldi Waldorf iskolák fejlődéséhez mérten is szokatlanul gyors tempóban megnyitotta gimnáziumát, Waldorf nyelven szólva, felső tagozatát. Mostantól a Pilisszentlászlón Waldorf óvodába iratkozott gyermekek érettségiig tanulhatnak egyazon intézménycsoport keretei között.
Pilisszentlászló Pest megye talán egyik legszegényebb, ezer lelket számláló kistelepülése. A korábban rohamosan elöregedő lakosságú, súlyos munkanélküliséggel küzdő, iparral, aktív mezőgazdasággal szinte egyáltalán nem rendelkező községbe az iskola hatására ma már egyre- másra települnek a Waldorf pedagógiát ismerő, általában sokgyermekes családok.
A település által rendelkezésre bocsátott, bezárás előtt álló önkormányzati iskola épületében működő új iskola kiegyensúlyozott gazdálkodással bír, kötelezettségeit bevételeiből fizeti. Egyetlen hitele, a közösség által a megálmodott új iskolaépület céljára vásárolt mintegy háromnegyed hektáros telek vásárlására felvett hitel.
A Kékvölgy az átlagos magyar alapítványi iskolánál lényegesen alacsonyabb költségvetésből gazdálkodik, a szülői hozzájárulás mértéke is töredéke a magániskoláknál megszokottnak. Az iskola gondolkodása különleges szociális érzékenységről tanúskodik, elve, hogy gyermeket nem veszíthet el az iskola azért, mert családja nem képes megfelelő mértékben hozzájárulni a közös költségekhez. A családok felnőtt tagjai rendszeres élő munkájukkal támogatják az iskola fenntartását: a heti takarítástól az osztálytermek festéséig, a bútorok építésétől az ablakcseréig a közösség tagjai szinte mindent két kezükkel végeznek.
A cél egy olyan gimnázium létrehozása volt, ami szervesen illeszkedik az alsó nyolc évfolyamos iskolához, abból nő ki, továbbviszi annak szokásait, rítusait mégis olyan új elemeket hoz be a fiatalok életébe, amitől az egy modern, a 14-18 éves kor változásaihoz rugalmasan igazodó intézmény lesz. A Waldorf pedagógia szellemében olyan iskolát teremtettek, amely segíti a gyermekek egészséges fejlődését, segíti a fiatalok azon képességeinek kibontakozását, amely lehetővé teszi számukra a társadalomba való beilleszkedést.
A Waldorf iskolában a tananyag nem cél, hanem eszköz. Teljesen életkorra szabott, és nem pusztán ismeretszerzést, hanem elsősorban a gyermek lelki fejlődését szolgálja. A pedagógia legfontosabb feladata az, hogy a gyermek egyéni adottságai minél magasabb szintű képességekké fejlődjenek. A tananyagot nem megtanulják, hanem „átélik", megélik.
Ebben az iskolában a gyerekek szinte nem használnak nyomtatott tankönyvet. Tudásukat maguk gyűjtik, maguk által készített jegyzetfüzetekbe. Számukra az adatoknál, évszámoknál jóval nagyobb jelentőséggel bír az összefüggések, a törvényszerűségek megfigyelése, a tankönyvnél a tudás sokféle forrásának fel- és megismerése. Az órákon a mozdulatlan csend helyett váltakoznak a beszédes és a mozgásba öntött tanulási periódusok, a szellemi tudás és a dráma, a zene, a rajz, festés, fafaragás, agyagozás, kézimunka.
A Waldorf iskola nem vallásos oktatási intézmény, ugyanakkor képessé teszi diákjait arra, hogy a megfelelő érettség idején felelősségteljesen választani tudjanak hit, vagy ateizmus között. A Waldorf felső tagozatokon érettségizett diákok egyetemi, főiskolai felvételi aránya a tapasztalatok szerint vetekszik, vagy éppen meghaladja az országos átlagét. A többi iskolákhoz képest a Waldorf iskolákban jellemzően lényegesen kisebb probléma a dohányzás, az alkohol, a kábítószer, vagy az erőszak.
A Pilisszentlászlói Kékvölgy Waldorf Iskola felső tagozatos tanári konferenciája a napokban úgy döntött, hogy lehetőséget ad az idei tanévben néhány környékbeli, „külső" általános iskolában végző diáknak, hogy csatlakozhasson a 2010 szeptemberében induló következő kékvölgyi gimnáziumi (felső tagozatos) osztályhoz.
Idézetek a Kékvölgy felső tagozat pedagógiai programjából:
"Az általános vizsgáztatási rendszerben a kulcsmotívum a szelekció, ez pedig versenyhez vezet. A nevelést versenyszellem itatja át. A félelem és a becsvágy hatékony nevelési eszköz, azonban a Waldorf iskolában az együttműködést és az érdeklődést helyezzük velük szembe. A verseny helyett mi a közös munkát ápoljuk, a szelekció helyett pedig az egységet."
„A Waldorf iskolában elkötelezettjei vagyunk annak, hogy büntetések helyett a hibákból való tanulás pozitív kultúráját teremtsük meg. Tanulhatunk a hibákból, és tanulni is akarunk: ez az az alapelv, mely az értelmezés során néha elvész."
"Egy Waldorf iskolában - ideális esetben - a szülő ugyanolyan fontos szerepet játszik, mint a gyermek illetve a tanár. A Waldorf pedagógus azt vallja, hogy csak akkor tud igazán egészséges gyermeket nevelni, ha a szülő is ismeri és elfogadja a pedagógiánk alapelveit, és tanár, szülő együtt próbálja azt adni a gyermeknek, amire annak egy adott életkorban szüksége van."
„A Waldorf iskolákban viszont teljesen természetes, hogy a tanár és a szülő is örömét-bánatát, amikor csak módja van rá, vagy szükségét látja, megosztja egymással. Olyan légkört igyekszünk teremteni, amelyben a nyílt kommunikáció mozgatja az emberi kapcsolatokat."
„Mivel az iskolánkba bekerülés feltétele a szülő és a pedagógus együttműködése, szerencsés helyzetben vagyunk az állami intézményekhez képest. Az eddigi tapasztalatok szerint olyan családok nem is keresik iskolánkat, ahol a gyermekek nevelését elhanyagolják, vagy bántalmazzák őket"
„A Waldorf pedagógia képesség- és kreativitásfejlesztő, személyiségközpontú. A tárgyi tudást a képességek fejlesztése által képes átadni a gyermekeknek. Ez a pedagógia alternatív pedagógia, mely szerint a gyermekek adottságait három színtéren próbálja fejleszteni, kb. egyenlő mértékben adni táplálékot a fejnek, a szívnek és a kéznek. A Waldorf pedagógia tudomásul veszi, hogy a gyermekek mindegyike egy egyszeri individum, más-más érési ütemmel, vérmérséklettel, szülői mintával. Egyéniségükhöz alkalmazkodva próbáljuk segíteni őket abban, hogy megtalálják helyüket a világban. Nem fogjuk vissza a tehetségeket, és nem hagyjuk el a gyengébb képességűeket sem."
„...a Waldorf-pedagógia külön hangsúlyt fektet arra, hogy az osztály különböző képességű tanulói csoportokból tevődjön össze. Minden órának és tanulási folyamatnak egyensúlyban kell tartania a különböző tanulási formákat: a közvetlen tapasztalatot, a szociális interakciót - a beszélgetéséken, egymás meghallgatásán és csoportmunkán keresztül - valamint az önálló munkát."
„A Waldorf iskola önkormányzó, önigazgató intézmény. Az ilyen szervezeti forma valamennyi résztvevő magas szintű felelősségét feltételezi és igényli."