Orbán: Sorsfordító küzdelem kezdődik
2009. okt. 23.

<p>Felhúztunk egy zászlót ma, ami azt jelenti, hogy egy nagy és sorsfordító küzdelem kezdődik - jelentette ki Orbán Viktor az 1948-ban lerombolt, és most újjáépített nagytétényi országzászló felavatásán.</p>

A Fidesz elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta, a történelemben vannak „káprázatos" egybeesések. Ilyen például a mai október 23-a is, amellyel mintha az országzászló állítói a forradalom kitörése előtt a jövőnek üzentek volna.  Úgy gondolták, az összetartozás nem szorul magyarázatra, „magyarok vagyunk - ilyen egyszerű" - emelte ki a Fidesz elnöke, hozzátéve: „ami a földrajzi Magyarországtól elvétetett, a lelki Magyarországnak mindig része maradt".

Elmondta, számára két dolgot jelent, amikor felvonnak egy zászlót, vagy sikerrel ért véget egy küzdelem, vagy azt, hogy most kezdődik. Jelenleg ez utóbbi érvényes, új küzdelem kezdődik. Megjegyezte, nemzedéke számára talán soha nem adódik még egyszer olyan pillanat, amikor Magyarországon végérvényesen lezárható az átmenet korszaka, és egy teljesen új fejezet, új irányt kezdődhet.

Orbán Viktor beszédében rámutatott, hogy az 56-os forradalmárok építettek, és nem romboltak. Fenntartották a rendet, nem volt káosz és anarchia. Küzdelmük lényege az volt, hogy a józan ész harcolt, és győzött a szélsőséges politika ellen. Nekik a kedvezőtlen történelmi körülmények miatt volt nehéz. A mostani küzdelem nehézsége abban áll, hogy célja nem pusztán a választások megnyerése, bár az fontos és nélkülözhetetlen lépcsőfok. Az igazi küzdelem utána következik, amikor Magyarországot kell majd újjáépíteni. Mint a Fidesz elnöke megjegyezte, látja előre, hogy „a múlt - a mostani jelen - gáncsolni próbál majd, ahol tud".

A polgári párt elnöke elmondta, bárhol jár az országban, egy dolog közös, az elkerülhetetlen változástól mindenki józan megoldásokat vár. A szélsőségek csak szembefordítják egymással az embereket. Összefogást és egységet a józan ész képes teremteni. A szélsőség rombol, amikor pénzügyi diktátumok alá veti az életünket, amikor kormányoz, amikor költségvetést eszkábál az Országgyűlésben - tette hozzá.

A Fidesz elnöke aláhúzta: „nekünk, akik felelősséget érzünk Magyarország sorsáért, immár nem az a dolgunk, hogy a bajokon rágódjunk, hogy emésszük magunkat az elpazarolt évek miatt, hanem hogy véghezvigyük, amivel a történelem megbíz bennünket". Az a dolgunk, hogy „legkésőbb öt hónap múlva győzelemre vigyük Magyarország ügyét".

Orbán Viktor szólt arról is, hogy 1956-ig és azóta is akadtak, akik azt hitték, hogy lehet a nemzet ellenében, az embereket semmibe véve kormányozni. Ezeket a kormányokat azonban eléri a végzet. Tévednek, amikor nem adják meg azt a tiszteletet és elismerést, ami mindenkinek kijár. Mindig ez a tévedés lesz a bukásuk oka, amikor nemcsak távozniuk kell a „hatalom bársonyszékeiből", hanem szembe kell nézniük a tettek következményeivel, és vállalni kell a felelősséget a hivatali visszaélésekért is.

1956 példája megmutatta, hogy az ország igazi hangja, nem a szélsőség, a diktatúra, a pénz, a gyűlölet hangja, hanem a józanul gondolkodó és cselekvő embereké. „Én ezt a hangot hallom ma is" - mondta Orbán Viktor.