<p>Életének 83. évében elhunyt Dargay Attila animációs filmrendező – tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége csütörtökön.<br /><br /></p>
A Balázs Béla-díjas, érdemes és kiváló művészt, a Vuk, a Pom Pom meséi, a Lúdas Matyi alkotóját kedden érte a halál. Dargay Attilát a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.
A magyar animáció egyik megújítója volt, alkotásaiban a valós társadalmi viszonyok sajátos groteszk, karikatúra-szerű filmes nyelvi eszközökkel megjelenítése az animáció nagykorúsodásának jele volt - emelte ki méltatásában a filmművészek szövetsége. Mint írták, a rendező humorát is kamatoztatta rajzfilmjeiben, szakmai elismerései mellett alkotásainak nézettségi mutatói is ezt igazolták. Történeteivel minden korosztályt meg tudott szólítani, megnevettetni. Szeretnivaló figurái, történetei a mai napig „élnek".
A magyar animációs filmművészet egyik legnépszerűbb alkotója 1927. június 20-án született Mezőnyéken. A rajzfilmgyártásba 1951-ben kapcsolódott be, először gyakornokként, majd tervezőként, 1957-től rendezőként dolgozott a Pannónia Filmstúdióban. Pályája egybeesett a háború utáni magyar rajzfilmgyártás megteremtésével és felvirágzásával. Első önálló munkáját, a bátor hangvételű Ne hagyd magad emberke! című filmet 1959-ben készítette. A hatvanas évek elején az „animációs új hullámban" Jankovics Marcellel és Nepp Józseffel együtt teremtette meg az első magyar rajzfilmsorozat népszerű hősét, Gusztávot (1964). Ezt követte többek között a Pom Pom meséi (1978-82) és A nagy ho-ho-ho-horgász (1982-84).
Maradandót alkotott a rajz-játékfilmek területén is: Lúdas Matyija 1976-ban a második magyar egész estés rajzfilm volt, amely számos külföldi és magyar díjat kapott. 1980-ban jött az óriási népszerűséget hozó Vuk, amelyet a Szaffi (1984) és Az erdő kapitánya (1987) követett. Képregényeket is rajzolt, ezek többsége a Pajtás magazinban jelent meg. Legismertebb figurája Kajla kutya. Rendszeresen dolgozott a Dörmögő Dömötörnek.
Az MTI-nek 80. születésnapja előtt adott interjújában Dargay Attila elárulta: bár mindig azt az alkotást szerette legjobban, amelyen éppen dolgozott, szívéhez legközelebb a Vuk állt. Érdekes „játéknak" tartotta a 3D-s technikát, de nem nagyon ismerte. „Ez már nem a mi világunk, inkább régi filmeket nézek" - mondta akkor Dargay Attila, aki 1988-ban nyugdíjba ment ugyan, de a kilencvenes évekig dolgozott a hagyományos technikákkal.
Utolsó munkája A hetedik testvér című, 1994-ben bemutatott egész estés rajzfilm volt, amelynek forgatókönyvét Nepp Józseffel, Koltai Jenővel és Hernádi Tiborral együtt írta. Dargay Attilát munkássága elismeréséül 1968-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1978-ban érdemes művész, 1983-ban kiváló művész lett. Az Ifjúsági Díjat 1981-ben, a Gyermekekért Díjat 1987-ben kapta meg, 1998-ban MSZOSZ-díjjal jutalmazták. Filmjeivel elnyert számos díja mellett 2006-ban a Magyar Filmszemle Életműdíjával is kitüntették.