<p>Annak ellenére, hogy a Magyar Köztársaság valamennyi bírói fóruma kimondta: Meggyes Tamás hazudott az ETVben leadott sajtótájékoztatóján, nem is olyan rég, a Hídlap fura módon próbált egy bírósági ítéletet bemutatni. Mi csak a tényeket fogjuk leírni ezzel kapcsolatban.</p>
1. Horváth Mihály által indított eljárások:
1.1 Meggyes Tamás Esztergom Város polgármestereként 2008. júniusában sajtótájékoztatót tartott, melyet az Esztergomi Városi Televízió is sugárzott, majd több (összesen 4) alkalommal megismételt. A sajtótájékoztatón Meggyes Tamás egyebek mellett azt állította, hogy Horváth Mihály megbízásából akart Misznéder János egy képviselőt megvesztegetni és több millió Ft-ot felajánlani azért, hogy az lemondjon a mandátumáról.
Azt is állította, hogy az ő (meggyes) kompromittálására próbálta beszerezni Horváth Mihály a 2002-2006 közötti Meggyes Tamás elleni folyt nyomozások iratait a megyei Rendőr Főkapitányságtól és a Nemzeti Nyomozó Irodából.
Azt állította továbbá, hogy látható a kapcsolat Horváth Mihály és Misznéder János polgármester házának felgyújtásával vádolt vállalkozó között. Meggyes, illetve a nyilatkozatát közzétevő városi televízió az előbbiek indult sajtóperben egyetlen állítását sem tudta bizonyítani, így előbb a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, majd azt helyben hagyva jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla is helyreigazításra kötelezte a városi televíziót. A televízió megpróbálkozott még a Legfelsőbb Bíróságon felülvizsgálatot kérni, azonban a Legfelsőbb Bíróság jún. 3-n hozott ítéletében a korábbi ítéleteket helyben hagyta és az ETV-t további perköltség fizetésére is kötelezte
A Magyar Köztársaság valamennyi bírói fórumán megállapításra került tehát, hogy Meggyes Tamás a fent idézett sajtótájékoztatóján hazudott.
Meggyes ellen és a nyilatkozatát többször közzétevő városi televízió ellen éppen ezért Horváth Mihály kártérítési pert indított a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt, amely jelenleg is folyik. Várhatóan az alpereseket az eljáró bíróság megfelelő elégtétel adására, valamint kártérítés fizetésére fogja kötelezni. (Reménykedjünk benne, hogy a polgármester úr a megítélt kártérítést saját zsebből és nem a város kasszájából akarja majd kifizetni.)
A dologhoz még hozzátartozik, hogy a jogerős bírósági ítéletet a városi televízió önkéntesen nem volt hajlandó végrehajtani, bírósági végrehajtást kellett kérni azért, hogy a helyreigazítások a televízióban lemehessenek.
1.2. A Hídlap c. elvileg közszolgálati feladatot ellátni hivatott - ingyenes - folyóiratban 2008.jún.21-n jelent meg Knapp János Pál alpolgármester Horváth Mihályhoz címzett nyílt levele.
A levél számos új vagy már korábbról ismerős hazugságot tartalmazott, így pl. azt hogy Horváth Mihály az Önkormányzatot lejárató újságot ad ki, vagy 1,5 év alatt is csak egy alkalommal szólal fel a képviselő-testület ülésein, hogy a polgármester házának felgyújtásával vádolt vállalkozóval jelenleg is kapcsolatot tart fenn, illetve, hogy nevében képviselői szavazatot vásárolnak és képviselőt fenyegetnek meg, továbbá, hogy lelepleződött a gyújtogatás ügyében.
Ezen és egyéb hazugságok, illetve további személyét sértő kijelentések miatt Horváth Mihály sajtó-helyreigazítási pert indított a Hídlap Szerkesztősége ellen.
A sajtó-helyreigazítási perben előbb a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, majd a Győri Ítélőtábla jogerős helyreigazítás közzétételére kötelezte a Hídlapot. A Hídlap itt sem respektálta a jogerős ítéletet és nem volt hajlandó helyreigazítást közzétenni, végrehajtást kellett kérni.
Ezzel párhuzamosan a Hídlap felülvizsgálati kérelmet kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróságnál. A Legfelsőbb Bíróság nagy részben elutasította a Hídlap fellebbezését, így most már megfellebbezhetetlen, valamennyi bírói fórum által megállapított tény, hogy hazugság azon állítás, amely szerint „Horváth Mihály csak egy alkalommal szólalt volna fel a képviselő-testület ülésén, hogy kapcsolatot tartana Misznéder Jánossal, hogy képviselői szavazatot vásárolna, illetve hogy lelepleződött volna a gyújtogatás ügyében.
Tény, hogy voltak a helyreigazító közleménynek olyan elemei, amelyet a Legfelsőbb Bíróság - jogtechnikai okokból - nem tartott szükségesnek közzé tenni, ezek esetében ugyanakkor az ok legtöbbször az volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogi értelmezése szerint ezen kérések nem sajtóperben, hanem Knapp János Pál ellen indítandó külön, ún. személyiségvédelmi perben érvényesíthetők. E per már folyik is. Itt is csak reménykedni lehet, hogy a megítélt kártérítést nem közpénzekből akarja kifizetni az alperes
A Legfelsőbb Bíróság tehát nem azt állapította meg, hogy a Knapp levelében írtak igazak lennének (ezt nem is tehette, hiszen azok jelentős részben összefüggtek a Legfelsőbb Bíróság által is hazugságnak ítélt állításokkal), csupán azt, hogy technikailag sajtóperben ezeket vitatni nem lehet.
Ezt próbálja most a Hídlap nagy győzelemként beállítani saját olvasói számára.
1.3. Gulya István 2008.jún. 21-n írt cikket, amelyben - újból - megpróbálja kapcsolatba hozni Horváth Mihályt és Misznéder Jánost, illetve Horváth Mihályt és a polgármester háza elleni támadást.
A megindított sajtóperben a Hídlap semmivel nem tudta bizonyítani azt, hogy igazat írt munkatársa, így jogerősen helyreigazításra kötelezte őt előbb a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, majd a Győri Ítélőtábla. A Hídlap megpróbálkozott a Legfelsőbb Bírósággal is, azonban a teljes felülvizsgálati kérelmét elutasították és perköltség fizetésre kötelezték. A Legfelsőbb Bíróság így tehát egy újabb ítéletben állapította meg azt, hogy a Hídlap hazugságot terjeszt akkor, amikor erőnek erejével megpróbálja összemosni Horváth Mihályt a polgármester elleni támadásokkal.
Horváth Mihály kártérítési pert indított a Hídlap ellen.
1.4. A Hídlap 2008.júl.28-i számában Petróczy Gyula képviselő írt cikket, amelyben - egyebek mellett - azzal rágalmazta meg Horváth Mihályt, hogy nevében Pócsföldi József képviselőt megfenyegették, illetve megpróbálták a lemondását megvásárolni.
A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, majd a Győri Ítélőtábla ezen állításokat is hazugságnak ítélte és helyreigazításra kötelezte a Hídlapot. A helyreigazítás érdekében itt is a végrehajtónak kellett eljárni, a Hídlap nem tartotta magára nézve kötelezőnek a Magyar Köztársaság bíróságának ítéletét.
Az újság a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, a Legfelsőbb Bíróság pedig az ítéleteket fenntartotta, azaz megállapította, hogy a fentebb idézettek hazugságnak minősülnek és a Hídlapot további perköltség megfizetésére kötelezte.
Horváth Mihály pert indított Petróczy Gyula ellen, amelyben megfelelő elégtételt, valamint kártérítés fizetését követeli a fenti ismétlődő hazugság terjesztése miatt. G
1.5 Folyó év március 7-én a hídlapban interjú jelent meg Meggyes Tamással, melyben a polgármester úr újból elismételte összes hazugságát: azt hogy Horváth Mihály képviselő megvesztegetése mellett állt valamint hogy összefüggésbe hozható a polgármester házának és gépkocsijának felgyújtásával, sőt,hogy ő ezen ügyekben „szökésben lévő bűnös". A Győri Ítélőtábla július 2-án jogerős ítéltben kötelezte a Hídlapot a magáról megfeledkezett közszereplő rágalmainak helyreigazítására - sajnos mindezidáig eredménytelenül. Úgy tűnik ezúttal is végrehajtást kell indítani a lap ellen azért,hogy betartsa azt, amit a Magyar Köztársaság bírósága neki jogerősen előírt.
1.6. Horváth Mihály rágalmazás miatt feljelentette Meggyes Tamást azon kijelentései miatt, amelyben őt a háza elleni támadásokban való részvétellel vádolja. Ha Meggyes Tamás biztos lett volna az igazában, úgy nyilvánvalóan kiállt volna a bíróság elé és bizonyítékokkal alátámasztotta volna a mondandóját. Ehhez képest azonban Meggyes Tamás nem mert a bíróság elé állni és országgyűlési képviselői mentelmi jogára hivatkozott, melyre tekintettel ellene a feljelentés miatt bűntető eljárás nem indulhatott.
Megjegyezni kívánom, hogy a mentelmi jog célja az, hogy országgyűlési képviselők az ország ügyeiben történő eljárásuk során szabadon fejthessék ki véleményüket és őket emiatt zaklatás, bántódás ne érhesse. Nem arra találták ki és alkalmazzák a mentelmi jogot, hogy valaki saját személyes indulataitól fűtve kontrollálatlanul rágalmazhasson másokat és elmenekülhessen a felelősség elől. Szomorú, hogy Meggyes urat erre senki nem figyelmeztette.
2. A Horváth Mihály ellen indult eljárások:
2.1. Meggyes Tamás is megsértődött Horváth Mihályra így ellene személyiségi jog (jó hírnév) megsértése miatt pert indított egy Horváth által az Esztergomi válasz c. lapban 2008. júliusában megjelent interjúban az esztergomi mélygarázs ügyében kifejtettek miatt.
A kérelmet a bíróság csak azért nem utasította el már az első tárgyaláson, mert egy technikai elem (egy értesítő) hiányzott. A második tárgyaláson aztán már úgy, ahogy van elutasították a keresetet és Meggyes Tamást 100.000.-Ft + ÁFA perköltség megfizetésére kötelezték (reméljük ez sem közpénzből lesz kiegyenlítve).
Az ítéletből is következően Horváth Mihály nem sértette meg Meggyes Tamás jó hírnevét akkor, amikor a parkolóház ügyében tett nyilatkozatában jelezte, hogy az új mélygarázs garázshelyét az Önkormányzat aránytalanul drágán vásárolta meg, ráadásul olyan bérleti szerződésre, mint alternatívára hivatkozva, amely a valóságban nem létezik.
A fenti - nagyobb részt már véglegesen lezárult ügyeket végig nézve - mindenki maga szabadon megállapíthatja, hogy mi igaz abból, amit a városvezetés, illetve annak „hivatalos" sajtója Horváth Mihályról állít.