<p>Szeptember 29-én ünnepli az Egyház Szent Mihály, Gábor és Rafael főangyalt. Szent Mihályt a mennybéli hadak vezérének és győztes harcosának nevezi a liturgia; Gábor mint legfelsőbb követ égi titkokat tár fel; Rafaelt a testi bajoktól való védelmezésre hivatott.</p>
Az angyalok története a teremtéssel kezdődött. Isten próbára tette hűségük: szabad akaratuk lehetővé tette számukra a hűséget, a lázadóknak pedig a bukást. A hűségesek jutalma örök boldogság, a bukottak büntetése az örök kárhozat lett. Az angyalvilág létezését számos ószövetségi és újszövetségi írás tanúsítja. Az angyal (az ógörög „angelos" jelentése alapján) Isten akaratának, végzéseinek, kegyelmének hírnöke; egyben büntetésének végrehajtója is. Az utolsó ítélet angyalai választják el egymástól a jókat és a gonoszokat; szüntelenül az Atya arcát nézik a mennyben (Mt 18,10), Isten nagy tetteinek közvetlen tanúi, és minden teremtmény előtt Isten dicséretét hirdetik.
Aquinói Szent Tamás egyháztanító (1226-1274) szerint Isten nem hagyja őrizet és védelem nélkül gyermekeit, amikor e világba küldi őket, különösen azokat nem, akik Krisztuséi. Az őrangyalok megóvhatnak veszélyektől, adhatnak jó sugallatokat, figyelmeztetve a kísértésekre, tehát mind fizikailag, mind lelkileg segítségünkre lehetnek.
Az angyalok Krisztus segítői az üdvősség művében, bemutatják Istennek a szentek imáit, a paradicsomba viszik az igazak lelkét. Élükön Mihály arkangyallal a kezdetek óta folytatják a sátán elleni küzdelmet az Egyház oltalmára. Az angyalok a Katolikus Egyház tanítása szerint szellemi lények, akik akarattal és értelemmel bírnak. Kegyelembe öltöztek - tanítják atyáink. Tökéletességükben minden látható teremtményt felülmúlnak. Nincs testük, ugyanakkor személyes lények és halhatatlanok. A főangyal megjelölés az angyalok különleges csoportjára utal - Isten fontos üzenetének hírvivői.
A szentírásban e három név szerint ismert főangyalnak rendkívüli küldetés jutott; nevük jelentése alapján - Mihály, ki olyan, mint az Isten; Gábor Isten ereje; Rafael Isten orvossága - Mihály védelmező, Gábor hírvivő, Rafael gyógyító. Szent Mihályt a mennybéli hadak nagy vezérének és győztes harcosának nevezi a liturgia. Gábor mint legfelsőbb követ égi titkokat tár fel, Rafaelt pedig arra kéri, hogy tartson távol az emberektől minden testi bajt - szerepel az olvasmányos imaóra himnuszában.
Míg Szent Gábor és Szent Rafael arkangyalok csak 1921-ben kerültek be a római naptárba, Szent Mihály főangyalt már az ókeresztény korban nagy tisztelet övezte. Az V. század elején Itáliában sok helyütt templomokat és kápolnákat szenteltek tiszteletére. A hagyomány szerint Mihály főangyal 492-ben (496-ban) megjelent dél-itáliai Gargano-hegyen. A történet szerint a pásztorok üldözőbe vettek egy bikát, mely egy hegyi barlangba menekült előlük; hiába próbálták leteríteni, a nyilak lepattantak róla. Az esetet jelentették a város püspökének, aki háromnapos böjtöt és könyörgést rendelt el. Ezt követően a püspöknek megjelent Mihály arkangyal, s közölte, hogy a bika barlangja az ő szent helye. Monte Sant'Angelóban híres szentélyt állítottak neki.
Az Egyház őt hívja segítségül a gonosz elleni küzdelemben (Ef 6,11-17). A Mihály (Michael) név azt jelenti: ‚Kicsoda olyan, mint Isten?' - szerepel Jacobus de Voragine Legenda Aurea c. írásában. „S valahányszor - mint Gergely írja - valami csodás erőt kívánó dolog történik, Mihály küldetik el, hogy a cselekedetből és a névből is értésünkre adassék: senki nem tudja megtenni, amire egyedül Isten képes." Ezért aztán Mihálynak sok olyan dolgot tulajdonítunk, ami csodás erőt kíván. Dániel tanúsága szerint ő serken föl majd az Antikrisztus napjaiban, és ő védelmezi, oltalmazza a kiválasztottakat (Dán 12,1). Ő harcolt a sárkánnyal és angyalaival, s az égből levetve nagy győzelmet aratott rajtuk. Ő vitatkozott az ördöggel Mózes testéről, mert az elő akarta adni a testet, hogy Isten gyanánt imádják a zsidók. Ő veszi át a holtak lelkét, és az örvendezés paradicsomába vezeti őket. Hajdan a zsinagóga fejedelme volt; ma az Úr az Egyház fejedelmének állította. Mint mondják, ő sújtotta csapásokkal az egyiptomiakat, ő választotta szét a Vörös-tengert, ő vezette a népet a pusztában, és ő vezette be őket az Ígéret Földjére. A szent angyalok seregében ő Krisztus zászlótartója; az Úr parancsára majd ő öli meg az Olajfák hegyén az Antikrisztust. Mihály arkangyal szavára támadnak fel a halottak, s ő mutatja meg az Ítélet Napján a keresztet, a szögeket, a lándzsát és a töviskoronát - olvasható a Legenda Aurea-ban.
Szent Mihály főangyal a holtak bírája, a lelkek mérlegelője. Az utolsó ítélet ábrázolásain gyakran egyik kezében kivont karddal, a másikban kétkarú mérleggel jelenik meg. Mihály nemcsak a végítélet bírája, hanem a lelkek vezetője, a holtak túlvilági szószólója is. A keresztény hagyomány szerint ő vitte Máriát az égbe. Temetők, temetőkápolnák védnökének tekintették, innen ered a halottszállító eszközök „Szent Mihály lova" elnevezése.
Szent Gábor főangyal, a Szentírás szavai szerint, az Úr előtt álló hét főangyal egyike (Tób 12,15; Lk 1,19), akik az emberiséget irányítják. Isten világosságát terjesztik a történelem szentélyében. A Szentlélek 7 ajándékát vagy a 7 szentséget jelképezik.
Gábriel a kiválasztottaknak vitte hírül Isten terveit. Az Ószövetségben Dánielnek megjelent a fogság idején, s megmutatta az üdvtörténet fejlődését, a nagy birodalmak harcait és pusztulását, Izrael szabadulását és a Messiás eljövendő országát.
Az Újszövetségben Gábriel főangyal adta hírül a Megváltó születését; Zakariásnak megjelenve a jeruzsálemi templomban Keresztelő Szent János születését és a megváltás elérkeztét hirdeti (Lk 1,11-20). Názáretben Máriát látogatván és köszöntve a Megtestesülés örömhírét hozta (Lk 1, 26-45).
Ünnepe a II. Vatikáni Zsinatig március 24-én volt.
Szent Rafael Tóbiás könyvében szerepel, mint Tóbiás hűséges kísérője és Tobit gyógyítója. Rafael főangyal egyike a hét angyalnak, aki mindig kész arra, hogy az Úr színe elé lépjen. Rafael nehéz helyzetekben segít, gyógyít, ártalmatlanná teszi a démont. A zsidó irodalomban mint angyalfejedelem vagy trónálló angyal jelenik meg. A keresztény hagyomány a főangyalok közé sorolja, és az úton levők védelmezőjének tartja. Korábban október 24-én volt az ünnepnapja.
* * *
Az angyalokról szóló szentmise prefációja nagyszerűen kifejezi, hogy az angyalok tisztelete Isten dicsőségére szolgál: „Mi angyalaidban és főangyalaidban is téged áldunk; a te nagyságodnak hódolunk, amikor teremtményeidet, a hozzád hűséges angyalokat tiszteljük. Bár őket is nagy tisztelet illeti, te végtelenül nagyobb vagy náluk; így mindennél fölségesebbnek vallunk téged, Krisztus, a mi Urunk által...".
Az angyalok hivatását, a szolgálatot idézi a Szent Főangyalok ünnepén elhangzó misekönyörgés is: „Istenünk, te csodálatos bölcsességgel elrendezed az angyalok és az emberek szolgálatát. Engedd, hogy angyalaid, akik a mennyben folytonosan szolgálnak neked, itt a földön szüntelenül oltalmazzák életünket".
Mihály és Gábor arkangyal képe megjelenik a Szent Koronán is. A történelmi Magyarország területén sokhelyütt a község megjelölésében is szerepel Mihály arkangyal neve, például Szentmihályfa a Csallóközben vagy Nagymihály Zemplén megyében.