1. Hír

Történelmi párhuzam

Az 1987-es társadalmi szerződésnek volt a következménye, hogy 1987. június 23-án Kádár János 32 év után lemondott pártfőtitkári funkciójáról. Akkor az MSZMP első emberének szólt a rendszerátalakító elképzelés, Kádárnak mennie kellett, lábra kapott az ellenzék. Nem véletlen, hogy 22 év után Kádár Jánosról az esztergomi polgármester, Meggyes Tamás jut az eszembe.

Meggyes Tamásról talán mindenkinél több jogom van véleményt mondani, miközben ő csak köszönettel tartozik nekem. Tudja jól ő ezt a szíve mélyén, de véleményem szerint, ahogy Kádár esetében, az egészségi állapota már nem teszi lehetővé, hogy felszínre kerüljenek józan gondolatok. A valóságot most már nem csak összeesküvés elméletekkel homályosítja, hanem egyszerűen hazudik, ezzel palástolja saját hozzá nem értését, zavarodottságát, tehetetlenségét.

Ki az a Meggyes?

Meggyes Tamás nevét úgy ismerte meg a Fidesz vezérkara, hogy elmondtam 1989-ben Meggyesen kívül Orbánéknak, első megbízatásként információt kellett volna vinnem erről az emberről. Nem ismertem 1989-ben a semmiféle egzisztenciával és megélhetéssel nem rendelkező Meggyest és azt sem tudtam akkor, hogy miért került a III/III-2. Ifjúságvédelmi Osztály látókörébe. Személyem azért, mert rendszeresen jelentettek rólam és zenekaromról, illetve elvállaltam a Féja Géza Klubkönyvtár ifjúsági klub vezetését, amely kiemelten fontos ellenőrzés alá eső objektumnak minősült. Arról nem beszélve, hogy én nem a pattogatott kukorica vagy más árulásáért kerültem terítékre, ellenőrizhetően - politikai okok miatt - amatőr szövegíróként tartott számon a politikai elhárítás.

Bástya elvtársat, már meg sem akarja ölni senki?

Meggyes Tamást nem bújtatta senki, engem a csepeli Fidesz 1989 év végén és 1990 elején igen. A Duna Gate 1990. január 5-én kezdődött! Az újságcikkek, amelyek a hozzájárulásom nélkül íródtak és amikre hivatkozik Meggyes Tamás, 1990 után jelentek meg nem véletlenül, de én újságíróval 1989-ben beszéltem a Belvárosi Kávéházban. Ezek nem az én érdekeimet szolgálták, hanem Meggyes Tamás politikai tőkéjét. Ezért lett valaki, amiből nekem károm származott, ezt ő is elismerte. Okosan keverte azt a bizonyost és építette fel magát. Én 1991-ben kiléptem a Fideszből, amelynek a tagja voltam és 1996-ban léptem be a MIÉP-be. Megdöbbentő, hogy ma már Knapp János Pál is arról beszélt nagynyilvánosság előtt, hogy őt is megfigyeltem. Nem igaz! Sem Meggyest, sem Knappot, senkit nem figyeltem meg, nem voltam spiclije, hiszen nem is ismertem őket.

Meggyesnek menni kell!

Azért kell mennie Meggyes Tamásnak, mert mindenkit csak eszköznek használ, vissza él politikai és gazdasági hatalmával. Nem tűri a más gondolatokat, üldözi azokat, akik használják a fejüket, valamiben eredményt tudnak elérni. A tehetségtelen ember, ha magasra jut - mint Kádár vagy Meggyes – előbb-utóbb megzavaródik, mert tudja, hogy nem alkalmas arra a feladatra, amit ellát. Ez mellett féltékeny, ha valaki többet tud valamiről nála. Ebben az esetben agya legyőzi a szívét, alkalmatlansága azzal párosul, hogy egyik pillanatban világmegváltónak a következő pillanatban félistennek képzeli magát! Ez táplálja a benne lévő indulatokat, agressziót.

Könözsy László, Meggyes Tamás…

Esztergom sokkal többet érdemel. Meggyesnek nem csak a város éléről kell távoznia, annyi a haragosa, hogy az élettere elfogyott Esztergomban.

Meggyesnek mennie kell!

Kovács Géza

2009. szeptember 28.