Kórság
Közélet
2009. szept. 20.

<p>A legutóbbi testületi ülésen kiderült: a kórházi magánerős beruházást lebonyolító Medister Kft tulajdonosa – a Medicomplex Kft. – felszámolás alatt van. A beruházás eddig is sok bonyodalmat okozott, de lehetséges, hogy a helyzetet lehet még fokozni.</p>

A testületi ülésen szóbakerült az önkormányzati biztosi jelentés ezen része:

A magánerős beruházás esetében új fejlemény alakult ki, a Medister Kft.-t tulajdonló Medicomplex Kft. ellen felszámolási eljárás indult. Egyeztetést folytattunk a hitelező bankkal (MKB) a várható alakulással kapcsolatban, de addig eredményt nem tudunk mondani, amíg a felszámoló biztos nem nyilatkozik. Erre nem került sor júliushónapban, tekintettel arra, hogy a felszámoló biztos szabadságon volt.

Részlet a testületi ülésről (2009.09.04.)

Amiről azonban nem írt a helyi média idáig az az Állami Számvevőszék jelentése, amelyben súlyos megállapításokat tettek az esztergomi beruházásról.

Részletek a 2009. júliusi ÁSZ jelentésből:

Vizsgálatunk két magántőke-bevonással építményeiket bővítő kórházra is (Várpalota, Esztergom) kiterjedt. Az önkormányzatok a beruházások iránti igényüket fogalmazták meg, ugyanakkor nem rendelkeztek a beruházáshoz szükséges forrással. A döntés időszakában nem ismerték a finanszírozásra vonatkozó számításokat és annak a pénzügyi következményeit. Mindkét beruházás a Medicomplex Kft. közreműködésével valósult meg, projekt cég bevonásával. A beruházások az egészségügyben még újnak számító PPP konstrukcióban jöttek létre. Az önkormányzatok közvetlen pénzügyi támogatással nem, de kedvezményes földterület átruházással támogatták a beruházásokat. Mindkét beruházásnál a szerződés 15-18 évre szól, ez idő alatt az új létesítményt a közfinanszírozott kórház bérli, a költségeket (hiteltörlesztést és költségét) pedig továbbhárítják.

(…)

Esztergomban jelenleg az önkormányzat vállalja át – éves költségvetésében – a hiteltörlesztési díjat, amelynek nagysága éves szinten, mintegy 150-180 M Ft, és keresik a finanszírozás hosszú távú megoldását.

(…)

Az 1-2. sz. függelékben bemutatjuk a várpalotai és esztergomi kórházak általánostól eltérő egészségügyi épület beruházásait és a beruházásra fordított források visszafizetésének sajátos megoldását, amely az egyik esetben veszélyeztetheti a kórház, illetve a kórház pénzügyi pozícióját (Esztergom), a másik esetben pedig felveti az ingyenes ellátáshoz való egyenlő hozzáférés problémáját (Várpalota).
Ahol a tőkehiány indokolta a kiszervezést, ott a kórházak felmérték a beruházási szükségletet (kivéve a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház gázmotoros energetikai ellátásának a kiszervezése) és számoltak a működtetés költségeivel (kivétel a Heim Pál Kórház mosása, illetve az esztergomi Vaszary Kolos Kórház kiszervezett energiaellátása).

(…)

Az öt fő tevékenységre fordított kiadások a helyszínen vizsgált intézmények kiadási főösszegéhez viszonyítva az energiaszolgáltatásban nevezhető meghatározó nagyságrendnek. Kiemelkedően magas az esztergomi és gyöngyösi kórházak energiaszolgáltatás díja, az összkiadásuk 4,5-10%-a közötti 2006-2008. években.

A megbízók elmulasztják számításokkal ellenőrizni a hasonló lízingkonstrukciók mögötti beruházás valamely jellemző pénzügyi mutatóját. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórház 2002-től 2016-ig kötött beruházást is magába foglaló megállapodást energetikai rendszerének korszerűsítésére. A kórház nem értékelte a pénzügyi konstrukciót, és az országos átlag kommunális hődíj több mint kétszeresét fizeti tényleges vállalkozói hődíjként. Az országos átlagdíjat figyelembe véve, csupán 2006-tól vizsgálva is, az eredetileg 225 M Ftos beruházás mintegy hatszoros összegét kellene még visszafizetnie a kórháznak 2016-ig a „lízingbeadó” szolgáltató részére (a 2002-es kezdettől számítva ennél is nagyobb a „ráfizetés”). A kórház szakértőt kért fel a túlzottnak vélt díjfizetés átvilágítására. A szakértő túlszámlázást állapított meg, ennek rendezése még folyamatban van.

A 2-es számú függelékben az ÁSZ az esztergomi helyzetet elemzi részletesen.

A reumatológiai beruházásról írt néhány megállapítás:

A pályáztatást, beruházási döntést megelőzően pénzügyi és finanszírozási számításokat a teljes bekerülésre, a fizetés forrására-ütemezésére, tervet, hatástanulmányt sem a kórház, sem a tulajdonos önkormányzat nem készített/készíttetett. A tervezett épületet (és átköltöztetést) sem a kórház, sem az önkormányzat nem vizsgáltatta felül szakmai (reumatológiai, illetve mozgásszervi) célszerűségi és egyéb hatósági (ÁNTSZ, tűzvédelmi) szempontok szerint.

(…)

A beruházás hitelszerződését 1 125 000 E Ft-nak megfelelő svájci frank, valamint 200 000 E Ft összegre, 15 éves futamidőre kötötték. A teljes bekerülési költséget több tényező negatívan befolyásolja: az árfolyamváltozás (Ft/svájci frank), és a kamatlábváltozás4 (nem fix kamatozású, hanem LIBOR). (A beruházás összege a tervezett kiadás többszörösébe is kerülhet.)

(…)

Álláspontunk szerint az esztergomi Vaszary Kolos Kórház által kórházépítés tárgyában indított közbeszerzési eljárás, és az annak eredményeképpen a Medicomplex Kft-vel 2006. április 28-án létrejött vállalkozási szerződés megkötése – konkrét fedezet hiányában – fedezet nélküli kötelezettségvállalásnak minősül.

A hitel törlesztő részleteit 2008 októberétől a bank inkasszóval emeli le a kórház számlájáról, azaz fizetése nem a bérleti szerződés keretében történik.

(…)

A közjegyzői okiratba foglalt projekttámogatási szerződés B) fejezetének 3.2. pontjában a Kórház, a hitelfelvevő Medister Kft. nem, vagy nem-szerződésszerű teljesítése esetére, készfizető kezességet vállalt, ami ellentétes az Áht. akkor hatályos 100. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakkal. Álláspontunk szerint a Ptk. 200. §-ának (2) bekezdése értelmében a jogszabályba ütköző szerződés (vagy egy adott szerződési kikötés) – amennyiben ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt nem fűz – semmis, így a Kórház készfizető kezességre vonatkozó kötelezettségvállalása semmis.

A teljes ÁSZ jelentés itt tekinthető meg.

Az esztergomi beruházás kapcsolatrendszer (Készítette:ÁSZ)

(forrás)