Mária királyné kincses hajóinak sorsával,leleteivel foglalkozik.
Üdvözlök minden érdeklödőt, aki kiváncsi ezeknek a hajóknak a sorsára, eltünésüknek körülményeire, elökerült leletanyagra. Már négy éve, a szabadidőmben ezeknek a hajóknak a kutatásának szentelem figyelmem. Nagyon sok tárgyat találtam már a dömösi Duna parton, kerámiákat, cseréppipákat, kb. 130 darab iszkábaszeget, nagy kovácsoltvas hajószegeket. A sodrás alapján kiszámítható a hajó, vagy hajók elsüllyedési helye. Erröl tételesen írok a http://leletek.lapunk.hu/ weboldalamon, melyet azért szerkesztek hogy végre valaki komolyan vegye a kutatást.
http://www.youtube.com/watch?v=i7vjRTryKzk&feature=related
Érdemes ezt megnézni,Hadházi László vicces müsora a Rám szakadékos turistákról. Sajnos igaz.
A lapomra feltöltöttem a képgalériába 48 képet a tatai várról. Érdemes megnézni.
Sajnos balesetek szinte mindenhol elöfordulhatnak,de ezekhez sokszor aktívan hozzájárul a balesetet szenvedö is. A Rám szakadékot kellö óvatosággal,és a természetet tisztelve ,nem veszélyesebb mint a csúcsforgalomban gyalogosan a főúton. Aki pedig Tarzant szeretne játszani,az gondolja át elötte.
Szeretettel köszöntök mindenkit. Hamarosan itt a tavasz,és a természet szerelmesei elindulhatnak hogy szép helyeken barangolva eltöltsék szabadidejüket. Nagyon jó családi program lehet,a közelünkben lévö Dömösön található Rám szakadék. Hangulatos szurdokával és vízeséseivel várja a kirándulókat. A lapomra kedvcsinálóként közel 70 képet töltöttem fel a Rám szakadékbeli túránkról,hátha valaki kedvet kap,és megnézi a valóságban is. A képek a leletek.lapunk.hu oldalon,a képgalériában kapott helyet. Kellemes nézelödést kívánok.
Üdvözlök mindenkit,a lapomon jelentös oldalbővítés történt,nagyobb ostromok,csaták címmel.
Nemsokára újabb kutatás,részletekröl késöbb számolok be.
Sajnos még mindig nem jelentkezett senki,aki tudna a kérésben emlitett feltehetöen német hajó sorsáról. Kérem jelentkezzen aki bármit is tud róla. Válaszát megköszönném.
Még mindig várom a jelentkezését ,aki tud valamit a lejebb emlitett német hajóról. Jelentkezését megköszönném.
Tisztelt érdeklödők,azzal a kéréssel fordulok önökhöz, hogy segítsenek nekem megtalálni a történelem viharában eltünt hajót István király idejéböl. Lapomon keresztül kaptam egy e-mailt,melyet bemásolok ide. Kérem figyelmesen olvassák el,és tudomásuk van bármely információról,kérem írják meg.Segítségüket nagyon megköszönnémE-mail
E-mail érkezett
A feladó neve: DARABOS LÁSZLO
A feladó e-mail címe: .........@velvet.hu
A feladó gépének IP címe: ..................
Az üzenet szövege:
Örömmel láttam, a hajókról szóló írásodat. Az én bánatom is hajóval kapcsolatos. IX-XI szd. fahajót keresnék, rajzot, ábrát, bármit. Egy Tisza-parti félig, vagy talán már teljesen asszimilált kis falu, Örvény helytörténetét kutatom. Az idén volt ezer esztendős, de nem engedték az ünnepet, Füred mindenünket elvette, múltunkon tipor. Egyik fontos királyi adományunk egy I. István által adományozott hajó: „A Szent István által adományozott Örvény falut vámmal, amit ott régtől szokás behajtani, és egy nagy hajóval, amin embereket és kocsikat szoktak szállítani, amikor megárad a Tisza, és két szegye nevű tiszai halfogó rekesztékkel, a Tisza két partjáról az erdőkkel." Tudnál ebben segíteni? Szerintem német hajó lehetett, Gizella révén? SEGÍTSÉGEDET ELŐRE IS KÖSZÖNÖM! Tisztelettel: darabos Egy szeletkét ha mutathatok történelmünkből: http://www.youtube.com/user/daraboslaszlo#p/a/u/2/ wNVaX7yd2_Y
E-mail érkezett
A feladó neve: Horvát Tamás
A feladó e-mail címe: m......@...imail.hu
A feladó gépének IP
Az üzenet szövege:
Üdvözletem! Én egy hobbi fémkeresős vagyok, nemrégiben akadtam a honlapjukra. A Fejérmegyei Nagyvenyim község területén, nagyobb mennyiségű (kb. 20-30-db) iszkábaszeget találtam a műszeremmel, továbbá egyéb bronz leleteket is. A hely egy kisebb domb tetején található, közvetlen mellette egy az öregek által \"laposnak\" nevezett sík terület. Itt régebben egy nagy tó volt. A lelőhelytől kb. 100-méterre még ma is megtalálható ezen tó megmaradt része, és annak erei. Az ott talált leleteket begyűjtöttem és dokumentáltam. Az iszkábaszegekből körülbelül 3-darabot hoztam el, a többit a megtalált gödörben hagytam. Véleményem szerint földbe mélyesztett épületek is vannak a felfedezett leletek helyszínén. Sajnos költözés végett már nem ott lakom, de ha érdekli Önöket, szívesen csatolok képeket és műholdas felvételt is. A helyi Intercia múzeum két régésze volt a helyszínen, de nem mondtak semmi különöset. Üdvözlettel: Tamás
A gálya a középkornak legnagyobb evezős hadihajója, mely azonban latin vitorlákkal is fel volt szerelve. A gálya 35-45 m. hosszú, keskeny (szélessége 4-5 m.) lapos fenekü jármű volt, két, ritkán három árboccal, melyek azonban csak egy-egy, aránytalan hosszú és pózna-rúdra öltött háromszögletes vitorlát hordtak. Az aránylag alacsony árboc ormán alul egy mellvédővel és lőrésekkel ellátott árbockosár volt alkalmazva, melyben a támadás pillanatában a lövészek állottak. A sarlóalakú kormánylapát fölött egy, alapjában négyszögletes, hátsó részében azonban mindinkább keskenyebbé váló galéria volt építve, melynek közepén a vezénylő kapitány kabinja állott. Félméter széles, deszkákból álló padozat vezetett innen a hajó közepén az evező padok között a hajó elejéig, ahol az ágyúütegnek felállítására szolgáló fedélzet kezdődött, mig a fedélzet alatt a hajó belsejében különféle kamrák a felszerelési tárgyak és élelmiszerek elhelyezésére szolgáltak. Az egy méternyire a viz felszine felett fekvő fedélzeten voltak oldalankint az evezőpadok, melyeknek mindegyikén egytől kezdve egész hat ember is ült, arccal a hajó hátulja felé fordulva és legnagyobb része a padhoz láncolva, rendesen minden ruházat nélkül. A gályáknak oldalankint többnyire 24-26 evezője volt és minden evezőt átlag 4-5 ember hajtotta. A legénységet a katonaságon és tengerészeken kivül a következők képezték: a kapitány, vagyis azon tiszt, aki a hajón az általános rendre való felügyeletet végezte, az ő alantosai, kikre az evezősöknek láncra verése és a bilincseknek levevése volt bizva, a vezetők, kik az együttes evezést és a hajófordulatokat vezényelték, a felvigyázók, kik a járó deszkákon állva, botokkal, korbáccsal buzdították az evezősöket és végül az evezösök.. Egy gályának legénysége megközelítőleg 400- 450 emberből állt, és pedig 200 fegyencből és 220 szabad emberből, mely utóbbiak közül 30-35 matróz a vitorlákat kezelte, mig a többi kizárólag katona volt.
BALASSA BÁLINT MÚZEUM
2500 ESZTERGOM, Mindszenty tér 5. 2501 - Pf. 19. Tel/Fax: 500-175
Kiállítás: Pázmány Péter u. 13. Tel: 412-584. - Adószám: 15384807-2-11
www.balassamuzeum.hu * Email: balassamuzeum@balassamuzeum.hu
Tárgy : Dömösi leletek átvétele
Ikt.sz.: 328/2009
Hiv. sz.:
Mell: --- db
Harsányi Zoltán úrnak
Nyergesújfalu
Átvételi elismervény
A Balassa Bálint Múzeum átvette Harsányi Zoltán úrtól megőrzésre az alábbi dömösi Dunapartról
származó újkori leleteket 2 dobozban:
- iszkábaszegek, cseréppipa, vasszegek, edénytöredékek.
(Dr. Horváth István)
múzeumigazgató
Esztergom, 2009. október 21.
II. Lajos udvarában mintegy kilencven udvarnok s királyi ifjú volt. Felerészben magyarokból, másfelől németekből, csehekből, lengyelekből állt az udvari népség. E léha, pénztelen udvarnál, hol hitelbe ettek, ittak, vadásztak, s az udvari embereket ritkán fizették. A mulatságkedvelő ifjak közt azonban éltek az udvarnál olyanok is, kik később a habsburgi időszak alatt szerepet játszotttak. Brodarics István, a prépost, Batthyány Orbán, Bebek Imre, Hampó Ferencz, Nádasdy Tamás az udvarnál, mint titkárok működtek. Móré György kamarás volt, Oláh Miklós a királyné titkára; Henckel János udvari pap, a sok idegen a királyné környezetében, a külföldi követek mindannyian tényezői a pezsgő, eleven társadalomnak. Mária királyné, ki élénk érdeklődésével a német hitújítási eszmék iránt, központja volt a műveltebb elemeknek. Meg volt az a tulajdonsága, hogy állhatatos híveket tudott szerezni magának. Házassága első éveiben élénk részt vesz királyi férje tobzódásaiban; a kolostorban nevelkedett fiatal asszony örűl szabadságának. De 1526-ban már komoly, elszánt asszony, ki élénk részt vesz az államügyek vezetésében.
Azt nem tudni, hogy pontosan mit szállítottak az elveszett hajók, mint ahogy pontos lelőhelyükről sem maradt fenn adat. A Dunakanyarban azonban máig legendák keringenek mesés kincset talált halászokról. Kotrásokból és kis víznél gyűjtőktől több érdekes lelet is bekerült a térségből a múzeumokba.
Amikor 1526.augusztus 30-án megérkezett a mohácsi vereség híre a fővárosba, azonnal kitört a pánik. A frissen megözvegyült Mária királyné Thurzó Elek kincstartóval tartott sietős tanácskozás után elhatározta, hogy még aznap éjjel elmenekül Budáról a kevésbé veszélyesnek tartott pozsonyi várba. Sietősen összecsomagoltatta a kincstár legértékesebb holmijait, bútorokat, arany serlegeket, kegytartókat, valamint néhány korvinát és mintegy 10 mázsa ezüstpénzt. A legbizarrabb kimenekített kincs Alamizsnás Sz. Jánosnak egy üvegszekrényben őrzött teteme volt, ami ma a pozsonyi dóm oldalkápolnájában található. A szekerekre, ládákba összecsomagolt kincseket aztán a Dunán horgonyzó mintegy 60 vízi járműre (vitorlásokra, dereglyékre) hordták össze, és még aznap este elindult a hajókaraván Pozsony felé.
Ha valakit érdekel Brodarics István 1527-ben, Krakkóban kiadott beszámolója a mohácsi csatáról,az megnézheti a lapomon.Eredetiben.
II.Lajos király Budán született 1506 július 1.-én,meghalt Mohácson 1526 augusztus 29.-én.Magyarország,Horvátország,Csehország királya.A török hódoltság elötti utolsó magyar király,aki az egész középkori Magyar Királyság felett uralkodott.Apja II.Ulászló király 1456-1516.Édesanyja Foix Anna (Anne de Foix) Candale grófnöje 1484-1506.Édesanyja,Lajos születése után,gyermekágyi lázban meghalt.Lajos hat nyelven beszélt folyékonyan,magyar,latin,cseh,lengyel,német,francia,de értett olaszul is.Kiváló vívó,és táncos volt.Tizéves korában koronázták királlyá.Öröksége egy kiürült kincstár,és egy pártküzdelmektöl megosztott ország volt.1519 Január 12.-én meghalt Miksa császár,akinek fogadott fia volt Lajos.Erre alapozva Werböczy István nádor megpróbált közben járni a német birodalmi förendeknél hogy Lajos legyen a Német-Római császár,de céljait a rendek ellenállása miatt nem tudta megvalósitani.1521 Nyarán a kialkudott hozomány nélkül érkezett Magyarországra választott kedvese Habsbug Mária.Tényleges egybekelésükkor Lajos 16,Mária 17 éves volt.A fiatalok hamar egymásba szerettek,Mária erélyes kézzel állt ki férje mellett.Megpróbálta megerösiteni a központi hatalmat,és a központi pártot,de törekvései elbuktak a rendek ellenállásán.1522 Februárjától 1523 májusáig Lajos Csehországban tartozkodott,hogy az ottani ügyekben intézkedjen,és a törökök elleni harchoz segitséget szerezzen.1523 Május 4.-én Budára országgyűlést hivott össze,ahol leváltotta Báthori nádort tisztségéböl,és Szapolyaitól visszakövetelte a királyi zálogbirtokokat.1523 Októberében-decemberében Bécsújhelyen tárgyalt Ferdinánd főherceggel,Krzysztof Szydlowiecki lengyel kancellárral,cseh főurakkal,pápai,moldvai követekkel.Tomori Pál 1525 öszén értesült róla hogy a szultán seregeivel hadjáratot készit elö az ország ellen.Mégsem történt semmi az ország megerösitése érdekében.Igy 1526 tavaszán,amikor a török hadak megindultak,sebtében kellett a magyar sereget felállitani.II.Lajos mindössze 20 évesen nagy bátorságról tett tanubizonyságot,mikor felvállalta a csatát Mohácsnál a török túlerövel szemben.A vesztes csata után,menekülés közben a Csele patakba fulladt,bár voltak olyan vélemények is,hogy meggyilkolták.Holttestét Szapolyai János megkerestette,Székesfehérvárra vitette,és a királyi kápolnában temettette el.
Habsburg Mária spanyol királyi hercegnö,magyar királyné.Született a németalföldi Brüsszelben 1505 szeptember 17.-én.Meghalt Cigalesben,Spanyolországban 1558 október 18.-án.I.Miksa német-római császár unokája,II.Lajos magyar és cseh király felesége,majd özvegye.Késöbb a Habsburg Németalföld császári kormányzója.Édesanyja Őrült Johanna királynö,élt 1479-1555.-ig.Édesapja Szép Fülöp,aki az I.Miksa német-római császár fia.1449-1519.-ig élt.1517 és 1521 között az innsbrucki Neuer Burgban nevelkedett késöbbi sógornöjével,Jagelló Annával.A Habsburg-Jagelló házassági szerzödés szerint a Mária hercegnö 1522 január 13.-án Budán feleségül megy II.Lajos királyhoz.Ferdinánd pedig feleségül vette Lajos hugát,Jagelló Anna hercegnöt.II.Lajos,és Mária hercegnö rövid ideig tartó házasságából nem születtek gyerekek.Magyar királynévá 1521 december 11.-én koronázták Székesfehérvárott.A zágrábi püspök végezte el a szertartást.Cseh királynövé 1522 junius 1.-én kenték fel.Mária királyné birtokait 1522-ben II.Lajostól jegyajándékként kapta.Köztük a körmöcbányai Kamarát,a hét Garam-völgyi bányavárossal,és a Zólyomi uradalmakat.Továbbá Munkács váruradalmát,Diósgyör várát,a máramarosi Sókamarát Huszt központtal.Igy a királyné a mohácsi csata elött a leggazdagabb földesurak közé tartozott.A királyné amikor megkapta Diósgyör várát,Gallinczer Lénártot nevezte ki várnaggyá,Menekülése után is megtartotta magyarországi földbirtokait.Szerencsés Imre volt II.Lajos király majd Mária királyné alkicstartója,melyre 1520-ban nevezték ki.A királyné jövedelme Mohács elött 40 000ft volt,Mohács után 20-30 000ft lett.A mohácsi csatavesztés után a föurak 1526 novemberében Székesfehérváron országgyülést tartottak.Az akkor még gyenge befolyással rendelkezö Mária királyné akaratával szemben,Szapolyai János erdélyi vajdát választották királlyá.Akihez vissza tértek a korábban az uralkodónöhöz csatlakozó familiárisai is,köztük Török Bálint is.Pozsonyban a Máriához hü urak ellen-királyt választottak,Mária öccsét,Habsburg Ferdinándot.II.Lajos özvegye megpróbálta Ferdinánd pártjára vonni a föurakat,és ennek érdekében a Szapolyai pártján maradt föurak birtokait kinálta jutalmul.Török Bálint sokáig ingadozott,de csak akkor állt Ferdinánd mellé,mikor az 1527-ben sereggel indult Magyarország birtokba vételére.1527 Októberáben a budai országgyülés nemeseinek többsége Habsbug Ferdinándot választotta királlyá.Mária királyné az 1548 március 7.-én Augsburgban megkötött megállapodás szerint lemondott magyar-osztrák földterületeiröl I.Ferdinánd javára.Spanyolországban,Cigalesben halt meg 1558 október 18.-án.
Köszönöm a segítségét Ötvennyolcas. Van szerencsém bejelenteni,hogy ma reggel,az általam talált leleteket bevittem az esztergomi Balassa múzeumba,mely az illetékes múzeum a leletek találási helyének viszonylatában. A múzeum nagyon kedves munkatársai átvették,és megköszönték. Az átvételi elismervényt e-mailban,a leletek átvizsgálása után kapom meg. Ha megérkezik akkor azt is felteszem a lapomra.