Az "Így kormányoznátok ti" című sajtótájékoztató sorozat részeként, ma is azt kívánjuk bemutatni, hogyan, milyen politikai alvilági módszerekkel irányít a Fidesz olyan településeket, megyéket, amelyeket a választók rájuk bíztak. Ebből ugyanis joggal következtethetünk arra, hogyan kormányozná ez a párt az országot - kezdte a tájékoztatást Szabó Zoltán.

A képviselő összefoglalta az elmúlt időszakban napvilágra került, a Fideszhez köthető korrupciógyanús ügyeket. Az első és legemlékezetesebb talán a fóti eset volt. Ennek lényege, hogy "nyerjünk olcsó ajánlattal közbeszerzést, majd pumpoljuk meg az államot előre lemutyizott pótmunkákkal". A fóti eset pikantériája, hogy a vázolt módszer alkalmazásáról történő alkudozás során leleplező hangfelvétel is készült, ezen pedig elhangzik az is, hogy baj esetén "Kövér Lacihoz lehet fordulni".

A nagykanizsai és a Budapest XVI. kerületi történetek során az bizonyosodott be, hogy a fóti ügy nem elszigetelt, egyedi próbálkozás, hanem a Fóton idejekorán lelepleződött törvénytelen finanszírozási technikát másutt nagyobb sikerrel alkalmazták. Nagykanizsán a Fideszes országgyűlési képviselő sógorának tulajdonában álló cég nyert el közbeszerzésen egy 42 millió forint összegű munkát, amelyet aztán pótmunka címén kiegészíthetett egy közel 14,5 millió forint összegű extra munkával. A XVI. kerületben pedig még egy külön csavart is alkalmaztak: pótmunka címén sikerült lenyúlni azt a különbözetet is, amennyivel a kerület többet nyert az EU-s pályázaton, mint az elvégzendő munka közbeszerzésen meghatározott ellenértéke. A fóti modell ebben a két esetben hibátlanul működött: a legolcsóbb ajánlat nyert, ami a pótmunkákkal a végén a legdrágább lett. A Fidesz ezek okán joggal tarthat igényt a Pótmunkáspárt elnevezésre - hangsúlyozta Szabó Zoltán.

A képviselő folytatta: Debrecenben a különféle, a városnak súlyos veszteség okozó intézmények vezetői kaptak nagy összegű prémiumot vagy végkielégítést, Fejér megyében pedig az önkormányzat tulajdonában álló berendezéseket adtak bérbe egy cégnek, amely e berendezésekkel nyújtott szolgáltatásokat a megyének úgy, hogy tevékenységének tiszta nyeresége 15 év alatt tízszeresen haladhatja meg az előre, egy összegben kifizetett bérleti díjat.

Mai esettanulmányunk: Esztergom. A narancssárga pénzszivattyú itteni működése a Fejér megyeire emlékeztet leginkább. A recept: adj el egy telket olcsón egy építési vállalkozónak, majd vásárold vissza aranyáron. A város rosszul jár, valaki meg jól. Nagyon jól - hangsúlyozta Szabó Zoltán.

És most nevekkel is: a Giegler Kft. 200 millió forintért megvásárolt az esztergomi önkormányzattól egy telket, épített rajta egy mélygarázst, amit azután az önkormányzat 1,4 milliárd forintért - nem is arany, hanem gyémánt áron - visszavásárolt. A vállalkozó tehát mintegy 1,2 milliárddal lett gazdagabb a mélygarázsnak köszönhetően - közölte Szabó Zoltán.

Ami az önkormányzati beruházás megtérülését illeti: készült költség-haszon elemzés is. Eszerint a város jó üzletet kötött, hiszen csupán 50 százalékos kihasználtság esetén is már az ötödik évtől 310 milliós bevételt termel a beruházás Esztergomnak. Apró szépséghiba, hogy ehhez 320 forint/óra nappali és 120 forint/óra éjszakai díjjal kellett számolni. Csak, hogy tisztán lássunk: ma a díj ennek fele, illetve kétharmada, 150 forint illetve 80 forint óránként. Persze ez mindegy is, a projekttel kapcsolatban nincs profitelvárás, hiszen a mór már megtette kötelességét: valahol vastagon feltöltött egy kasszát - mondta Szabó Zoltán.

A képviselő folytatta: lássunk egy másik "sikersztorit", egy újabb mélygarázsos finanszírozási trükköt Esztergomból. Itt szerződés ugyan még nincs, de a képviselőtestület már döntött.

A másik mélygarázsban az eladó 2,5 millió forintért hirdet meg egy parkolóhelyet. A város vesz is 55 darabot, amiért összesen 137,5 millió forintot kellene fizetnie. Már ha a mélygarázsokat értékesítő egyik cég vezetőjének felesége nem volna a polgármester feleségének barátnője. Így viszont a város 277,2 milliót fizet a helyekért. Az eredmény magáért beszél: egy garázshely ára a duplája, azaz 5,04 millió forint lett.

Hozzátette: van ám még hely a garázsban. A fennmaradó 83 garázshely ára az eredetileg meghirdetett összeggel számolva 207,5 millió forint lenne. Persze, ha a vásárló Esztergom és annak Fideszes polgármestere akkor a csomagért 348,6 millió forintot fizetnek. Így az összesen 345 millió forinton meghirdetett garázshelyekért a város 625,8 milliót fizet, 4,5 milliót a meghirdetett 2,5 helyett. A különbözet 280,8 millió forint. Jó lenne tudni, hová tűnt ez az összeg.

Forrás: mszp.hu