<p>Egy átfogó nemzetközi közvélemény-kutatás eredményei szerint a világ legégetőbb környezetvédelmi problémája a vízszennyezés. A kutatás során megkérdezett tizenöt ország válaszadói ugyanis úgy vélték, ez a probléma aggasztóbb, mint például a levegőszennyezés, a klímaváltozás vagy a természeti kincsek pusztulása.</p>
Égető probléma a vízszennyezés
A Circle of Blue megbízásából, a GlobeScan által 15 országban - Kanada, Egyesült Államok, Mexikó, Brazília, Chile, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Törökország, Nigéria, Kenya, Oroszország, Kína, India, Fülöp-szigetek - készített felmérés eredményeit Stockholmban, a Víz Világhete elnevezésű rendezvény keretében mutatták be a napokban.
Az országonként ezer fő részvételével készített, a vízzel kapcsolatos attitűdöt vizsgáló kutatás során a válaszadókat megkérték, hogy rangsorolják az aktuális környezetvédelmi problémákat. Az eredmények szerint a megkérdezettek a vízszennyezést, valamint a vízhiányt tartják a legaggasztóbb ökológiai problémának. A felmérés során ugyanis a válaszadók 93 százaléka tartotta a vízszennyezést, 91 százaléka a friss víz hiányát komoly problémának.
A rangsort tekintve a vízszennyezést és a vízhiányt követően kapott helyett a természeti források kimerülése, a levegőszennyezés, majd az állat- és növényfajok kipusztulása. A hét elemből álló sorrendet a klímaváltozás és a szennyező gázkibocsátás zárta.
Mexikó aggódik leginkább
A kutatás során vizsgált 15 ország közül hét ország lakosainak attitűdjét kiemelten is elemezték. Az eredmények szerint Kanada, az USA, Oroszország, Mexikó, Kína, India és Nagy-Britannia lakosai részben azonos, részben eltérő véleményt vallanak a vízkérdésről.
A vízproblémák súlyosságát tekintve Mexikó az, amely a legnagyobb mértékben aggódik a vízszennyezés miatt. Míg a helyiek 90 százaléka találja komolynak a kérdést, addig a kanadaiak 71, a kínaiak 67, az oroszok 64, az indiaiak 62, az amerikaiak 60, a britek 58 százalékos arányban aggódnak a földi élet alapját képező erőforrás tisztasága miatt. Mindemellett Mexikóban vannak a legtöbben, akik az ivóvízhiányt és a mezőgazdasági öntözéshez használt víz hiányát aggasztónak tartják. India lakosai pedig azok, akik a többi országhoz viszonyítva a leginkább problémásnak tartják a vízhasználat árát.
A vizsgált vízproblémákra - vízszennyezés, ivóvízhiány, öntözéshez használt víz hiánya és a víz ára - adott válaszok aggregálása segítségével a kutatók létrehoztak egy ún. Víz Tudatossági Indexet (Water Concern Index). A hét ország adatait összevetve azt találták, hogy Mexikó az, amelynek lakosai a leginkább tudatában vannak a vizet fenyegető veszélyeknek. Mexikót India lakosai követik, ahol szintén meglehetősen magas az állampolgárok érdeklődése. Kanada és Kína lakosai az átlagosnál valamivel magasabb, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban élők alacsonyabb arányban foglalkoznak a vízproblémákkal. A hét ország közül a legkevésbé tudatosnak Oroszország lakosai bizonyultak, a helyiek a többi nemzet képviselőinél sokkal kisebb arányban aggódnak a víz tisztasága és elérhetősége miatt.
Az állam felelőssége, de az emberé nem?
A kiemelten vizsgált országok megkérdezettjei egyöntetűen úgy vélték, a politikai vezetés és a kormány felelőssége, hogy az ország és az állampolgárok vízellátása biztosított legyen. Ugyanakkor 78 százalék úgy gondolja, hogy az ivóvízhiány megoldásához nem csak az állami, hanem a magánszféra hozzájárulása is szükséges, vagyis a hatósági szervek és a vállalkozások együttműködése nélkül nem lehet eredményekre számítani. Végül, a megkérdezettek 76 százaléka fejezte ki igényét arra, hogy a politikusok és környezetvédők további információval lássák el a víz védelmével kapcsolatos lehetőségekről és teendőkről.
Bár a vizsgált ország lakosainak több mint fele egyet értett azzal, hogy a tiszta víz elérhetősége elsősorban a kormány felelőssége, de arról már erősen megoszlottak a véleménye, hogy az egyes egyén felelős-e a vizek állapotáért. Míg a mexikói megkérdezettek 76 százaléka vélte úgy, hogy az egyes emberek igenis felelősek a vízért, addig a kanadaiak, oroszok és amerikaiak valamivel több, mint fele, a britek és indiaiak mintegy 40 százaléka, a kínaiaknak pedig csak 30 százaléka értett egyet az állítással.
Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevél