Szent István Díj – 2009.
Közélet
2009. aug. 20.

<p>A Szent István Díj kapcsán beszélgettünk Koditek Pállal, a díjat adományozó Szent István-díj Közhasznú Alapítvány kuratóriumának tagjával.</p>

Mi is ez a Szent István Díj?

A Szent István Díjat Bihari Antal alapította 2001-ben. Ennek természetesen voltak gondolati előzményei. Az alapítás céljaként a következő eszmei alapvetés fogalmazódott meg: az összmagyarság érdekében, legyen az magyar vagy külföldi személy, közösség vagy közösségek által tett érdemek, cselekedetek elismeréséül, az Esztergomban szültetett első magyar király, Szent István emlékére kívánt a létrehozó díjat alapítani.
A Szent István díj elkészítésére a későbbiekben megalakult kuratórium javaslata szerint az akkor éppen Esztergomban dolgozó Melocco Miklóst, az ország egyik legjobb szobrászművészét kértük fel. Maga a díj, gondolom sokak számára ismert. Minden esetre el kell, hogy mondjam, hogy egy igen jól sikerült, művészetileg is kvalitásos, szép alkotás lett. A díj egy 40 centiméter magasságú kisplasztika. Egy keresztet a feje fölé tartó Szent István jelenik meg a szoborban. Ez a kereszt, ha úgy tetszik - felfogás kérdése - talán kardként is értelmezhető. Minden esetre egy olyan művészeti alkotás, amelynek előképét az esztergomi bazilika északi tornyában látható és egy ideig a városháza nagytermében is állomásozó fából készült hatalmas Szent István szobor ihlette, ezt maga Melocco Miklós is megerősítette. Tehát ilyen értelemben a díj mindent kifejez.
Természetszerűen alapítványi keretek közt működik ez a grémium. A Szent István Díj Alapítvány első elnöke dr. Prokopp Mária művészettörténész volt. Jelen pillanatban Mária a kuratórium tagjaként maradt a díj környezetében, az elnök pedig Jankovics Marcell.
Az én személyes véleményemet mondom, de ennek több tanújelét adta már a sajtó visszaigazolásként: ez az egyetlen olyan magyar és civil alapítású díj amely nagyon rövid idő alatt 2001-2009-ig terjedő időben országos, sőt határon túli ismeretségre tett szert és rangját illetően azt gondolom, hogy - én legalábbis többször találkoztam ilyennel, legutóbb egy tragikus esemény kapcsán - éppen Püski Sándor bácsi temetése alkalmával, hogy az állami díjainak felsorolása után - abból is inkább a Széchenyi díjat emelték ki - azonnal a Szent István Díj következett. Ennyit tudnék mondani a díj előzményeiről.

Kik kapták meg eddig ezt a díjat?

Megpróbálom felsorolni. 2001-ben még a milleneumi év lendületében Orbán Viktor miniszterelnök kapta elsőként ezt a díjat. A díjban részesült még rajta kívül - a kronológiai sorrend mellőzése nélkül - Tőkés László nagyváradi püspök, Duray Miklós az MKP felvidéki ügyvezető elnöke, közíró, a Püski házaspár. Nemeskürty István tanárúr, aki korábban a kuratórium tagja is volt, Wittner Mária, Buzánszky Jenő, Grosics Gyula.

Idei év díjazottja a Béres család volt. Néhai Béres József a Béres csepp feltalálója, biológus-kémikus kutató és az ő fia és menye kapta a díjat, az összmagyarság érdekében tett gyógyszerkutató tevékenységért, és a cégért, amit ifjabb Béres József alapított Béres Zrt. néven. Társadalmi tevékenységük segíti a magyar polgári gondolkodást és az egészségügyet. Tehát apa és fia együttes tevékenysége érdemelte ki a díjat, nem csak a mi véleményünk, hanem a beérkezett szavazatok alapján is.

Beérkezett szavazatok? Nem a kuratórium dönt?

Érdekes díj ez. Látszólag a kuratóriumnak nem is kellene, hogy szerepe legyen. Hiszen az alapszabályban is így van rögzítve, hogy a kuratórium javaslatba hoz személyeket, csoportokat és szavazni pedig - aktuálisan - 1000 forint támogatás felajánlásával és beérkeztetésével lehet. Ebben az éveben is több mint 300-an nyilvánítottak így véleményt.
Ebből a sorból - mert értelemszerűen több jelölt is volt - a Béres család emelkedett ki nagyon nagy többséggel. Ezt szentesítette és foglalta írásba a kuratórium.

A kisplasztika mellett jár a díj anyagi elismeréssel?

Abszolút erkölcsi elismerés ez, amit a díj testesít meg, amelynek természetszerűen van materiális értéke, de ezt inkább a művészeti érték kategóriához kell sorolni.

A legutóbbi díjátadón kik voltak a vendégek?

A rendezvény nyilvános, ezt a média adta lehetőségek között igyekeztünk publikussá tenni, ebben elsősorban a KTV és az elektronikus médiumok tudnak segíteni, az írott sajtó érdekes módon első sorban a városon kívüli fókuszál erre.
A helyi írásos sajtóban egy ideje nem lehet találkozni ezzel az eseménnyel.
A lényeg az, hogy a királyi palota trónterme - én ezt szándékosan nem lovagteremnek nevezem, hiszen egy királyi várnak trónterme, fogadóterme vagy díszterme van ,ez pedig nem egy lovagi vár volt - tele volt. A hír, az információ eljutott oda, ahová kell. Persze ennek van egy protokolláris, szervezési része is. Döntően arról szól a történet, hogy a korábbi díjazottakat minden alkalommal meghívjuk, és a díj rangját jelenti és fémjelzi az, hogy a díjazottak túlnyomó többsége mindig meg is jelenik.

 


Ez idén is így volt, bár Tőkés László nem tudott jelenlenni, de a személyek közül - a teljesség igénye nélkül - a legelső díjazottunk Orbán Viktor itt volt kedves feleségével egyetemben, itt volt Schmitt Pál Európa Parlamenti képviselő, Kamuti Jenő itt volt, Buzánszky Jenő, dr. Völner Pál a megyei közgyűlés fideszes elnöke szintén megjelent, Pozsgay Imre aki méltatta a Béres életművet, szintén itt volt kedves feleségével. Kozma Imre atya - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője - is megjelent.

Esztergom városát kik képviselték?

A város képviselőit első sorba kellene, hogy ültessük. Mi, a kuratórium tagjai is ott ültünk. Hogy őszinte legyek, én nem láttam senkit a városvezetők közül és nem láttam önkormányzati képviselőt sem. Bár lehet, hogy tévedek és a hátsó sorokban privát vendégként helyet foglalhattak. De én közülük senkit nem láttam.

Mikor kezdődik a 2010-es jelöltek keresése?

Lezáródott ez az év de egyúttal el is kezdődött az új. Az évek alatt kialakult egyfajta koreográfia. A jövő év előkészítése azzal indul, hogy a kuratórium - többségi döntéssel - javaslatban hoz egy gondolkodási sort.
Az idén ez arról szól, hogy - és ezt Jankovics Marcell be is jelentette a zárszó előtt - olyan európai kitekintésű politikus személyére vár a kuratórium javaslatot, akik az összmagyarság érdekében kifejtett, a nemzet életét valamilyen módon pozitívan befolyásoló szeperet vállaltak politikai életútjuk során. Ez lehet múltidejű, tehát már nem aktív politikus vagy jelenleg is aktív a politikai pályafutásában. A jelölt a magyar nemzet, a magyarság érdekében vállal feladatot, nyilatkozik vagy tesz olyat amely az összmagyarság érdekében a kuratórium elismerésére érdemes.

Igérem, hogy a szeretgom a jövőben aktívan fog a díjjal foglalkozni és tudósítani a történésekről.

Mi nagyon örülnénk ennek. Ez egy abszolút politikamentes szerveződés. A kuratórium tagjainak természetesen van világnézeti irányultsága, de nem kötődik politikai pártokhoz.
Kiss-Rigó atya kuratóriumi tag, Kápolnai Dezső kuratóriumi tag, Jankovics Marcell, dr. Prokopp Mária, dr. Horváth István, Bihari Antal és jómagam azt hiszem mondhatjuk, hogy nem politikáról van szó.
Mindegyikünknek megvan az a fajta ismerettségi köre, látóköre, amely erők ha összeadódnak, akkor azért abból jó javaslatok születhetnek.
Én azt mondom, minden álszerénység és minden nagyképűség nélkül: ami az alapítvány munkáját illeti, hogy magunk is meglepődtünk azon a pozitív előjelű sikeren amit ez az alapítvány elért ennyi év alatt, amely egyrészt a névadó Szent Istvánhoz köthető, valamint a cél: az összmagyarság érdekében elvégzett tevékenység elismerése önmagában minősíti az alapítványt. A díjazottak sora, már önmagában emeli az alapítvány rangját, tehát fajsúlyossá teszi az alapítványt.
Azt kell hogy mondjam, ha nem rontjuk el, - ez az elrontás nem annyira személyfüggő, hanem politikai irányzatokat is megjelöl - ha az alapítványt itt helyben nem akarják elgáncsolni - néha van ilyen érzésem, a hivatalosságok részéről, akkor ez az alapítvány kellő kihordási idő után tud majd olyan magas társadalmi, erkölcsi szintre emelkedni mint amilyenbe emelkedett az aacheni alapítású Károly díj, amely európa legrangosabb polgári, civil alapítású díja. Ezt én természetes már nem fogom megélni, de az biztos, hogy az eszme, a Szent István Díj Alapítvány és maga a díj ezen az úton elindult és az útja egyelőre siker. Inspirál embereket és példát állít. Hallatlanul nagy dolog nekem is, megélni magánszemélyként, amit Pozsgay Imre elmondott, a társadalmi életünk egyik nézőpontjáról, hogy hogy állt módjában Bérest - akit sárba akart taposni az egészségügyi kormányzat, rendes vörös politikai mázzal nyakonöntve - és hogy áll melléje egy államminiszter a bűnvádi eljárás szakában és hogyan viszi át azt, hogy ezt az eljárást leállítsák. Ez a méltató egyik oldala és a másik pedig, hogy Kozma atya milyen gyönyörűen fogalmazza meg egy ilyen ember küldetését és kapcsolja össze azzal, hogy egy ilyen díjat mi módon kell és lehet kiérdemelni. Nem azért kell hajtani, hogy egy díjat elnyerjünk, hogy kitüntetést kapjunk, hanem egyszerűen csupán annyit kell tenni, hogy emberként kell élni, dolgozni és az elismerés egy idő után úgy is megérkezik. Lehet, hogy nem az ember életében, az aktív életében, de aki jót tesz, a jónak a jutalma mindig eléri azt. Ez példát ad annak a 300 embernek, aki részt vett a díjátadón.

 

A fotókat Bihari Antal, a Szent István Díj létrehozója bocsátotta a szeretgom.hu rendelkezésére.

(forrás)