Nevessünk!:)))

Nevessünk!:)))

2006. 09. 28. 20:25

Két szőke nő: - Nálatok sincs meleg víz? - De van, csak hideg!

Szőke nő először visz fel pasit. Nagyon izgul, zavartan keresztbe rakja a lábait, rendezgeti a haját, stb.. - Ideges vagy? - Aha. - Első alkalom? - Nem, nem dehogy, voltam már ideges....

Egy férfit felhívja az exfelesége a munkahelyén: - Szeretnék tőled segítséget kérni - kezdi az asszony. - Kiégett a fürdőszobámban az egyik lámpa. Megmondanád, hogyan kell kicserélni az izzót? - Először is - mondja a volt férj - engedd tele vízzel a fürdőkádat...

Egy motoros átkiabál a sisakja alól a másiknak: - Szia. Hogy jutok el a Váci útra? - Tesséééééék? Nem értem!!! - kiabál a másik. - A Váci útra akarok menniiiiii!!!!!! - kiabál most már hangosabban. - Jó! Menjéééééééééél!!!!!!!!!!!

Egy öregember üldögél egy padon, odaül mellé egy menő punk csávó a szivárvány színeiben játszó hajjal. Az öreg csak bámul rá hosszasan. Végül a punk nem bírja tovább cérnával és megkérdezi: - Mi van tata, még soha nem csinált semmi vadat életében? Mire az öreg: - Dehogynem fiam, egyszer kegyetlenül berúgtam és megkeféltem egy papagájt. Pont azon gondolkodtam nem vagy-e a fiam...

2007. 01. 28. 23:08

Egy cigány elmegy a barátjához. Döbbenten veszi észre, hogy a barátjának van egy nagy háza, sok nője és egy hatalmas teniszpályája, ahol éppen Andre Agassi és Roger Federer játszik. Meg is kérdezi a cimboráját:
- Há Béla, mi törten veled? Tegnap mé tökre szegény votá és nem vót semmid.
- Há tudod, kifogtam az aranyhalat. Elmegy a barát horgászni, hát ő is olyan szerencsés és kifogja az aranyhalat. Megszólal az aranyhal:
- Jaj, ha visszadobsz, teljesítem három kívánságodat!
- Oké. Legyen nékem egy nagy házam, sok nőm és emelet sok szex. Hazamegy, és látja ott a szép nagy ház és a sok nő. Kinyitja az ajtót és ömlik ki a sok keksz. Mérgesen elmegy a barátjához:
- Béla, valami nem stimmel, én sok szexet kértem nem pedig kekszet!
- Mért, szerinted én nagy téniszt kértem?

2007. 01. 28. 23:07

A határ közelében lakó Gazsi át akar menni a határon, de nincs útlevele. Kéri hát Gusztit, mikor megy legközelebb át vásárra, vigye át zsákban. Állnak másnap a határon a gyalogosan érkező romák, mindegyiknek a hátán egy-egy zsák. Kérdik a határőrök az elsőt:
- No, mi van a zsákban?
- Há kakast viszek a vásárra. A határőr rávág a zsákra gumibottal, mire felhangzik: "Kukurikúúú"
- Jól van, mehetsz. Hát te mit viszel? - kérdik a másiktól.
- Há malacot a vásárra. Rávágnak arra is, felhangzik: "Uííí Uííí" - elengedik. Guszti gondolkodik, mit is mondjon, mit visz, hogy ne üssék meg nagyon a Gazsit. Mire odaér, ki is találja. Kérdik tőle:
- Mit viszel, Guszti?
- Há, porcelánt a vásárra. Rávág a zsákra a határőr, mire bentről Gazsi megszólal:
- Há de csirr, há de csörr!

2007. 01. 25. 10:07

Multinacionális cég leányvállalatainak alkalmazottai egy meetingen beszélgetnek:

Angol alkalmazott:


- A prémiumból elvittem a családot Hawaiira, kifizettem a kocsim részleteiből hátralévőt, a maradékot pedig lekötöttem a bankban.

Német alkalmazott:


- Hasonlóan tettem én is, mi elmentünk a Kanári-szigetekre, vettem egy kocsit, a maradékot pedig félretettem a gyerek egyetemi éveire.

Magyar alkalmazott:


- Én vettem egy pulóvert.

Angol és a német:


- És a maradék?

Magyar:


- Azt kipótolták anyámék.

2006. 12. 06. 14:45

Bocs, hogy angolul van, de annyira a volt munkahelyem jutott róla az eszembe, hogy közzé kell tennem:)

A Japanese technology company and an American technology company, decided to have a canoe race on the Missouri River. Both teams practiced long and hard to reach their peak performance before the race. On the big day the Japanese tech company won by a full mile.

Afterward, the American team became very discouraged and morally depressed. The American company decided a management meeting was needed to determine the reason for the crushing defeat.

Their initial conclusion was the Japanese had eight people rowing and one person steering, while the American team had eight people steering and one person rowing. So American company hired a consulting firm and paid them millions of dollars to formalize the study. After six months, the consulting firm delivered their results. The firm advised the American company that too many people were steering the boat, and not enough people were rowing.

So the American Team took action: To prevent losing to the Japanese again next year, the rowing team's management structure was totally reorganized to four steering managers, three area steering practice managers, six project managers and three professional services steering manager. A Black Belt framework was implemented to manage this project using Six Sigma methodology. The Task Force' progress was discussed on a series of weekly 4 hour con-calls.

They also implemented a new performance based system that would give the 1 person rowing the boat greater incentives to work harder. This was based on a series of 65 performance metrics which totaled 100 percent of the attainable bonus. The Task Force then scheduled a series of off-site meetings, including expensive dinners, golf shirts, custom golf clubs, and leather golf bags for the attendees. The message... "We must motivate and empower the rower" The rower was tasked with providing weekly status reports which were uploaded into six CRM management tools. The rower also participated in separate weekly management conference calls with steering task force managers, the professional services managers and was required to deliver all written content to the project managers. The rower was then tasked with preparing a development plan to enhance core rowing competencies, however due to increased OPEX the training was limited to web based rowing classes. The next year the Japanese won by two miles.

The American management then conducted a RIF which impacted the rower. Funding was cut for the for the development of a new canoe and paddles and all capital investments for new equipment were canceled. Task Force members and managers were rewarded with Stock Options. The money saved from the budget cuts were then distributed to the senior executives as a bonus, in appreciation for a job well done.

2006. 11. 22. 7:45

"A múltkor egy vevő a pulton felejtette a mobilját. Megnéztem rajta a címlistát, és felhívtam a Mama feliratnál jelzett telefonszámot. Elmondtam a hölgynek, hogy a fia telefonja nálunk van.
- Azonnal intézkedem - válaszolt a Mama. Kis idő múlva megcsörrent a mobil, felvettem:
- Halló?
- Kisfiam, a kisboltból telefonáltak, hogy náluk van a mobilod, menj érte!

Kaptam egy ilyen sms-t: Nyerjen 500eFT-ot az Europarktol..blabla.. erre kuldtem nekik egy ilyen valaszt: "Meg egy ilyet kapok es megb * m anyadat a ravatalon!" erre jött egy válasz: "Ön sikeresen leiratkozott hírlevelünkről.

Voltam moziban, a Passiot néztük, ül mellettünk egy szőke csaj, meg a kigyúrt barátja. Első beszólás, amikor elkapják Jézust: Csaj: És akkor felakasztják, vagy mi lesz??? Pasi: Hülye, ő a főszereplő, csak nem hal meg!

Az évfolyamból gyér érdeklődés mutatkozott egy prof. előadásai iránt. Ezért a prof. az egyik előadás végén bejelentette, hogy legközelebb ZH írás lesz, ahova a hiányzókat is sok szeretettel várja. Közölte, hogy hiányzást csak akkor fogad el, ha az illető beteg, és már a halálán van. Erre az egyik diák megkérdezte:
- Elfogadja-e a hiányzás okának a túlzásba vitt nemi élet okozta végkimerülést? Kis csend. A prof. a kérdezőre nézett egy pillanatig, majd ezt válaszolta:
- Majd legfeljebb megírja bal kézzel."

2006. 11. 15. 22:04

Na, mi kb egy hete ezen röhögünk. Főleg a 2 felhőkölésén:

http://www.dumpalink.com/media/116235900 5/Drunken_orson_welles

2006. 11. 15. 13:03

Ha még nem tudod mit kérj karácsonyra:

USB-ről indítható asztali rakéte

2006. 10. 24. 16:34

  • Torony:* Hogy ne csapjon túl nagy zajt, legyen szíves forduljon 45 fokkal jobbra. *Pilóta:* Milyen zajt csaphatnánk mi 35000 láb magasan? *Torony:* Olyan csörömpöloset, mint amikor a 707-esük összeütközik az elottük évö 727-essel!

    *Torony:* Ön most egy Airbus 320 vagy 340? *Pilóta:* Egy 340 természetesen! *Torony:* Akkor ebben az esetben lenne szíves a start elött a másik két ajtómuvét is bekapcsolni?

    *Torony egy Pilótának, aki különösen durván tette le a gépet:*
    - A leszállás nem ördöngösség, az utasoknak finomabban is a tudtukra lehet adni, hogy földet értek. *Pilóta:* Nem számít, úgyis mindig tapsolnak.

    *Pilóta:* Ott ég egy leszállófény... *Torony:* Remélem ég ott több is. *Pilóta:* Szerintem csak füstöl.

    *Pilóta:* Csak egy kevés üzemanyagunk van még. Sürgös intézkedést kérünk. *Torony:* Mi a helyzetük? Nincsenek a képernyömön. *Pilóta:* A 2-es kifutón állunk, és már egy örökkévalóság óta várjuk a tankautót.

    *Torony:* Leszállás után kérem guruljon a Taxiway Alpha 7, Alpha 5, Whiskey 2, Delta 1 és Oscar 2. *Pilóta:* Mi van? Mi itt nem ismerjük ki magunkat. *Torony:* Nem tesz semmit, én is csak két napja dolgozom itt.

    *Pilóta:* Startengedélyt kérünk. *Torony:* Bocs, de nem kaptuk meg a repülési tervüket. Hova szeretnének repülni? *Pilóta:* Természetesen Salzburgba, mint minden hétfon. *Torony:* De ma kedd van!

    *Pilóta:* Itt nincs egy darab Follow-me-Auto sem? *Torony:* Negatív Nézzék csak, tök egyedül visszatalált a terminálhoz.

    *Torony:* Magasság és helyzet? *Pilota:* 1.80m vagyok és baloldalt elöl ülök.

    *Torony a magánrepülohöz egy durva landolás után:* - Ki mindenki van a fedélzeten? *Pilóta:* A Pilóta, két utas és egy kutya. *Torony:* Gondolom a kutya vezetett.

    *Torony:* Van elég üzemanyaguk vagy nincsen? *Pilóta:* Igen. *Torony:* Igen mi? *Pilóta:* Igen, Uram!!!

    *Torony:* Adja meg legyen szíves várhatóan mikor érkeznek. *Pilóta:* Hmmmm... A kedd jó lenne.

    *Pilóta:* Jó reggelt Pozsony! *Torony:* Jó reggelt. Csak tájékoztatásul: itt Bécs beszél. *Pilóta:* Én most éppen leszállok Pozsonyban. *Torony:* De ez itt tényleg Bécs. *Pilóta:* Bécs? *Torony:* Az. *Pilóta:* De miért? Mi Pozsonyba tartunk. *Torony:* Okay.. Akkor szakítsa meg a leszállást, és repüljön balra...

  • 2006. 10. 21. 13:20

    ...és nem is annyira nevetséges. De azért érdekesség. Nézzétek meg.

    www.worldometers.info

    2006. 10. 20. 9:02

    "...műszempillát hord és szanaszét hagyja. A múltkor az újsággal vágtam rá, azt hittem valami bogár. Halálra rémített."

    "...mesterien be tudja magát pozicionálni közém és a TV közé. Passz, átadas, a tömeg örjöng, és én csak a fenekét látom."

    "...ideges lett, amikor egyszer korábban keltem fel, és én csináltam neki reggelit. Azt mondta, hogy ellenőrzöm. Hogy merem én eldönteni, hogy mit egyen ahelyett, hogy hagynám!"

    "...az ágyban én vagyok a Tanár bácsi, a Csapatkapitány, a Főnök, a Rosszfiú, a Testőr, a Telefonszerelő, a Rendőr. Egyszer már én magam szeretnék lenni."

    "....ami az enyém, az az övé is. Vettem neki hálóinget, mégis az én pólóimban alszik. Mindig elviszi a használt borotvapengét. Az új túl éles neki. Amikor fázik mindig az én teniszzoknijaimat veszi fel, sosem a sajátját. Még a boxeralsómat is felveszi. Azt hiszem áttérek a tangára, hogy lássam mit csinál."

    "...listákat készít. Hogy mit vegyek. Hogy mit csináljak. Kiket kell felhívni. Ami nincs a listán, az nem is létezik. Egyszer felírtam a listájára, hogy "szex". Hiba volt. Azóta, ha nincs a listán, nem is csináljuk..."

    "...ha valamit a fejébe vesz, nem lehet leállítani. És senki nem pihenhet, amig nincs készen. Addig nincs baj, amíg süti sütéséről, vagy nyári szabadságról van szó, de ha új ház vétele, vagy esetleges gyermekáldás jön szóba, a dolgok akár komolyra is fordulhatnak..."

    "...meglep, ha barna hajjal jön haza. Máskor meg szőke. Igazából fogalmam sincs, milyen az eredeti hajszíne."

    "...mostanság nem borotválja a lábát. Hadd tudja meg mindenki, hogy eredeti szoke."

    "...elfoglalja az ágy felét: középen"

    "...mindenre allergiás, az orra állandóan be van dugulva. Ha szájon csókolom fuldokolni kezd."

    "...szex után ott folytatja, ahol abbahagyta: Ki kell olvasztanom a csirkét, anyád pedig azt üzeni, hogy..."

    "...az zavarja, hogy a gyerek rám hasonlít."

    "...láttak már olyan nőt, akinek vörös a körme, krétafehér az arca, fekete vonalak húzódnak a szeme körül? Hogy tudnak azzal a tudattal elaludni, hogy ez a teremtmény ott alszik a másik oldalon?"

    2006. 10. 20. 8:56

    "Egy nap 24 óra. Egy ládában pedig 24 üveg sör fér el. Ez nem lehet véletlen!"

    "A tudás üldöz….. De én gyorsabb vagyok!"

    „Az osztálytársaim mind úgy elhíztak és megkopaszodtak, hogy meg sem ismertek.”

    Nem mondom, hogy az iskolánkban dúlt volna az erőszak, de saját halottkémünk volt. Olyan címmel írtunk fogalmazásokat, mint "Mi leszek, ha egyáltalán felnövök."

    "Minden bizonnyal létezik egy láthatatlan világ. Csak az kérdés, mennyire van a városközponttól, és hánytól tart nyitva."

    „A teljes igazságot kétféleképp lehet elárulni: vagy névtelenül vagy végrendeletben."

    „Az anyák azért szeretik jobban a gyereküket, mint az apák, mert sokkal biztosabbak benne, hogy az övék.”

    ''A férfiak azért alszanak el gyorsan szex után, mert előtte fél éjszakát könyörögnek érte.''

    A Névtelen Agglegények tagja vagyok. Ha bármikor kedvet kapok a nősüléshez, rögtön küldenek egy asszonyt otthonkában és hajcsavarókkal, aki elégeti a piritósomat.

    Felkutattam a családfámat, és rájöttem, hogy én vagyok a gyökér.

    "Az, hogy több embert öl meg az idegesség, mint a munka, azért van, mert több az ideges, mint a dolgozó ember."

    Ma véletlenül egy rossz számot hívtam fel. A vonal túlsó végén valaki azt mondta: "Halló?" és erre én mondtam: "Halló, beszélhetnék Joey-val?". Ő azt mondta: "Izé... nem is tudom... ő még csak két hónapos". Erre én: "Köszönöm, várok..."

    Annyira elhatalmasodott rajta az álmatlanság, hogy már munkaidőben se tudott aludni.

    A vörös hús nem egészségtelen. A kék-zöld hús, na az aztán tényleg egészségtelen.

    2006. 10. 14. 17:23

    Villy írta: Egyetértek az előttem szólóval. Ez inkább szánalmas, mint vicces.

    Sőt egyenesen siralmas:)

    2006. 10. 14. 13:45

    Egyetértek az előttem szólóval. Ez inkább szánalmas, mint vicces.

    2006. 10. 14. 11:50

    ...hogy nem a leendő magyar értelmiséget és a leendő magyar népesség szüleit látjuk a képeken. Valahogy nem bíííííííírok nevetni:((((( Lehet, nem vagyok eléggé toleráns?!

    2006. 10. 10. 15:54

    Mi lekvár helyett is pálinkát főzünk.

    Kicsit fura vele először a palacsinta, de meg lehet szokni!!!

    2006. 10. 09. 15:33

    Aljas idők Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, Bár ezt Gyurcsány Ferenc soha be nem vallja. Pedig még legénytoll sem pelyhedzik az állán, Iszony sok hazugság áradt ki a száján.

    Ő viszi a szót most már a kormányon, Elkúrtuk elvtársak, de ezt sosem bánom. A CNN csatornán megremeg a beste, Hazudtunk reggel, éjjel és hazudtunk este. S hol van Hiller Pityu, merre leng a karja? Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta. Ösztövér kútágas, hórihorgas gémmel, Lendvai Ildikó folyton Fideszt kémlel.

    Juhász Ferenc bezzeg honvédő rutinnal, Felszólít és fröcsög fékevesztett kínnal. Elvtársak figyeljünk, kezünkben az irka, Én vagyok a Juhász, ti meg a sok birka. Írjátok hát össze, kit és hogyan láttok, Így talán megmentjük a bukástól a pártot. A Köztársaság téren remegnek a combok, Feri most segítsél, ha kimegyek, mit mondok. Ne aggódjon senki, majd én beszélek, Mert az orvos is megmondta, én senkitől se félek. Felírva a kórkép egy fél cédulára, Ebben hasonlítok talán Horn Gyulára. Egykor jobban állt tán rajta a pufajka, Ő hazudott rosszul, és leszakadt a pajta. Én már rutinból szöktetem a szókat, Fogam kerítésén árad ki a szózat. A gáz árát emeljük, kifosztjuk a népet, Mindehhez a paraszt vágjon majd jó képet. Talán tüntetgetnek, de én azt hol bánom, Én maradok úgy is a reformkormányon. Ne fájjon a fejünk, a választást megnyertük, Az MTV ostromát böszmén le is vertük. Böszme frakcióban böszme fejek ülnek, A gyurcsányi szóra szemek kerekülnek.

    Míg ők egymással vannak elfoglalva, Lángokban áll az ország és ketyeg az óra. Jó reggelt magyarok, ébredjetek végre, A Gyurcsány-csomaggal kivittek a jégre. Ferencünk nem mond le az elnöki posztról, És nem mond le biza a kiemelt kosztról. Hogy mi lesz belőle? Nem tudja még senki, De jobb lenne nekünk a beszélőn keresni. Mintha pásztortűz ég őszi éjtszakákon, De nem pásztortűz az, a rendőrkocsit látom. Parázslik a vidék, lángol a főváros, Most lépjetek gyorsan, ki bármiben sáros.

    2006. 10. 07. 10:34

    Kedves dolog könnyes szemmel nosztalgiázni letűnt idők szép-megszépült emlékein... mindenesetre nekem, aki a nyolcvanas években születtem, és a kilencvenes években voltam kamasz, legalább ilyen szép gyerekkorom volt.

    Korábban sem tanították meg minden gyereknek, hogy mit jelent a kötelesség, a bűntudat, a jóérzés, a felelősség - ma sem tanítják meg mindenkinek, mert sokszor nincs is, aki megtanítsa (pedig ha utánaszámolok, a mai gyerekeket, fiatalokat jórészt a hetvenes évek fenegyerekei nevelik, és jónéhányan ma sem tesznek gyerekülést a kocsiba, azon az alapon, hogy ők is felnőttek effajta bolondságok nélkül is).

    Joel mesélte, hogy mikor gyerekként tesiórán eltörte a lábát, a tanár le se szarta. Hát ha ez a mi gyerekünkkel történne meg, én igenis beperelném az iskolát. Persze nyilván csak egy magamfajta elcseszett, római jogon nevelkedett ügyvédjelölt gondolkodik így. Pár éve egy szülői értekezleten hallottam, ahogy a tanárnő nyilvánosan szidott egy gyereket, hogy milyen rossz volt. Később kiderítettem, hogy nebulóra iskolaidőben rádőlt egy kapufa, szörnyethalt, és senki sem vállalta a felelősséget, csak a gyerek bűnhődött. Nem sírt otthon a szülőknek. Akár lehetett volna a hetvenes évek hősi szülötte is.

    Engem sosem pofoztak meg, mert éltanuló voltam, de az egyik tesitanár jópárszor nyilvánosan megalázott, pedig nagyon igyekeztem. Ma nagyon szívesen bosszút állnék minden tanáromon, és megannyi felnőttön, akiben akkor sem volt, ma sincsen kötelességtudat, felelősségtudat, bűntudat, vagy jóérzés.

    2006. 10. 06. 16:15

    Mai gondolataim, hogy akik a 80-as évek elott születtek, azok valódi hosök, olyasféle igazi hollywoodi mindent túlél fenegyerekek. De tényleg!

    Gondolj csak bele, az 1980 elott születettek, azaz MI, kész csoda, hogy életben maradtunk. Nekünk még nem volt gyerekülésünk az autóban, sot még biztonsági öv se nagyon, viszont bizton tudhattuk, hogy a gyerekágyak festékében akadt boven ólom. A gyógyszeres és vegyszeres üvegek könnyedén nyithatóak voltak, nem volt semmi furfangos védelemmel ellátva, de még a fiókok és ajtók sem voltak felszerelve biztonsági nyitóval, és mikor bicajozni mentünk, nemhogy könyökvédonk és sisakunk nem volt, de még rendes biciklink sem. Azért az nem volt semmi.

    Mi még csapból ittuk a vizet, és azt se tudtuk, mit jelent pontosan az ásványvíz. Én speciel sokáig kevertem a szódavízzel. Azt hittem az ugyanaz. Szúr-szúr. Semmi különbség a ketto között, miért pazaroljak hát rá külön szót.

    Mi nem nagyon unatkoztunk, ha tehettük kimentünk játszani. Igen, ki. Egész nap kint voltunk, a szüleink pedig csak sejtették, hogy élünk és megvagyunk, hiszen még Matáv telefon se nagyon volt, nemhogy mobil. Pláne nekünk! Nyáron a derékig éro fuben és közeli kiserdokben játszottunk, mégsem lettünk kiütésesek és nem tört ránk allergiás roham. Nem tudtuk mi az a pollen, és a parlagfurol azt hittük, hogy a sárkányfu egyenes ági rokona.

    Ha elestünk, megsérültünk, eltört valamelyik végtagunk, vagy csak szimplán betört a fejünk, senkit nem pereltek be ezért. Egyszeruen mi voltunk a hibásak. Sot! Ha az erosebb elgyepálta unalmában a kisebbet és gyengébbet, az is rendben volt. Ez így muködött, és a szüleink nem nagyon szóltak bele ebbe sem. (- Kisfiam, bemegyek az iskolába, az nem lehet, hogy téged mindenki Rambónak csúfol / - Hagyd csak anya, ez az én háborúm!)

    Étkezési szokásaink Schobert Norbi mércéjével mérve nap mint nap tartalmazták a halálos dózis többszörösét, de még egy mc donalds-on edzodött átlagos amerikai elhízott kisgyerek is helybol nyomna egy hátraszaltót attól, amit mi leküldtünk kaja címszóval. Gondoljunk a zsíros kenyérre, kolbászra, a disznósajtra (ki tudja mit tettek bele), az iskolai menzára (ki tudja mit NEM tettek bele) és mégis itt vagyunk.

    A kakaóban nem volt A,B,C,D és E vitamin, viszont "bedeko"-nak hívták és már ez is elég volt a boldogságunkhoz. Szobi szörpöt ittunk, ami hírbol sem ismerte az édesítoszert, viszont tömény cukorból készült. A limonádét még magunknak kevertük és mosatlanul ettük a fáról a gyakran éretlen gyümölcsöt,a WC pereme alatt pedig a baktériumok ezreinek a kolóniái telepedtek meg a még háborítatlan nyugalomban, a preDomestos korban.

    Volt néhány barát, aki már ismert olyat, akinek videója volt, vagy esetleg spectruma (az egyfajta számítógép vót), de szó sem volt Playstationról, Nintendóról, X-Boxról, Videójátékról, 64 tévécstornáról, muholdról és kábeltévérol, filmekrol, DVD-röl, Surround Soundról, Internetrol, Fitness-Club kártyáról vagy mobiltelefonról.

    Viszont voltak barátaink! Olyanok, akikkel találkoztunk kint az utcán, a focipályán vagy a pinpong asztaloknál, vagy ha mégse, akkor egyszeruen becsengettünk hozzájuk és beengedtek. Nem kellet megkérdezni a szüloket. Sem a miénket, sem az övéket!

    Nem vittek és nem hoztak a szülök autóval...Mégis itt vagyunk. Nyakunkban lógott a lakáskulcs, mikor játszani mentünk, és nem ritkán fadarabokkal, botokkal harcoltunk, labdával dobáltuk egymást, mégis itt vagyunk. Nem ütöttük ki egymás szemét, a többi seb pedig begyógyult.

    Focizni is csak az állhatott be, aki tudott. Akkor még volt egy íratlan szabály, amit ma nehezen értünk már meg mi is: azt csináld, amihez értesz. Aki pedig nem értett a focihoz, pláne nem tudta rendesen kirúgni az ellenfél bokáját, az csak csalódottan nézhette a játékot a rácson túlról, vagy odébb állhatott, és más játékot, más játszótársakat kereshetett magának.

    A szerelmet nem brazil sorozatokból tanultuk, csak egyszeruen megéltük. Boldogan szaladtunk végig az utcán az elso csók után, úgy, mintha már sohasem akarnánk megállni.

    Ha egy tanár nyakon vágott, nem szúrtuk le egy késsel és nem pereltük be, és nem sírtunk otthon a szüloknek. Sot! Ha lehetett, el se mondtuk. Ismertük a törvényt, és ha vétkeztünk, szüleink nem álltak mellénk.

    Megtanítottak úgy élni, hogy tudjuk, mit jelent a kötelesség, a buntudat, a jóérzés, a felelosség. Ismertük ezeknek a szavaknak a mélységét.

    Ezek voltunk mi. Hosei egy letunt kornak, amelyen a mostani fiatalok értetlenül mosolyognak.

    Ui.: talán mi voltunk a boldogabbak!

    2006. 10. 06. 8:20

    ... hogy vége a magyar nemzetnek. Régen mennyi politikai vicc volt (meg egyáltalán: bármilyen vicc!) most meg már viccelni sincs kedve a magyaroknak.

    Joel, visszaadtad a hitemet:))))