<p>Egy őszi napon Komárom-Esztergom megye egy része arra ébred, hogy az ókori Kárpát-medence veszi körül őket - írtuk tavaly ősszel egy frissen indult blog beharangozásaként. Most könyv formájában is megjelent a blog első két hónapjának története.</p>
A múltba sodródott terület határain túl sűrű, szinte érintetlen erdők húzódnak, a közművek összeomlanak, a hírektől megfosztott emberek többsége pedig csak fokozatosan ébred rá, hogy a régi, jól ismert világukat már sohasem kaphatják vissza. De a bő háromszázezer modern ember, egy darabka XXI. század és annak minden magával hozott erénye és hibája gondoskodni fog arról is, hogy a Kárpát-medence őserdőin túl húzódó ókori világ se maradjon ugyanolyan, mint amilyennek az Átkerültek történelemkönyvei leírják.
Az omagyar.blog.hu egyszemélyes, fiktív naplónak indult kísérlete rövid idő alatt egy többszerzős, sokak által figyelemmel követett internetes történetté nőtte ki magát. A blog alapvetései közé tartozik a realitáshoz való ragaszkodás, a szerzők az Átkerült országdarab adottságaiból, lehetőségeiből kiindulva, a történelmi adatokat tiszteletben tartva, személyes szakterületükön, élettapasztalatukon belül maradva, de a fantáziájukat bátran használva gondozták a történetszálaikat. Az olvasók a hozzászólások által folyamatos visszajelzést adtak, nem egyszer maguk is aktívan alakítva a történetet, rámutatva az esetleges tévedésekre. Így a most közölt „első évad", az Átkerülés első két hónapjának átdolgozott, szerkesztett története nemcsak a blog szerzőinek alkotása, hanem az egész közönségé, közösségé, ami Ómagyarország ismerős, de mégis az ismeretlenség izgalmát hordozó világa köré épült - immár nyomtatott formában is.
Ómagyarország története nem ért véget az első évaddal - látogasson el az omagyar.blog.hu honlapra a folytatásért, ahol a második évad nyomtatott megjelenéséről is olvashat részleteket.
A könyv egyelőre csak interneten keresztül rendelhető a Lilli kiadó honlapján.
Kapcsolódó hírek
<p>Egy új javaslat szerint a Bottyán-szobor nem a téren, hanem a Bottyán János utca és a Széchenyi tér találkozásánál, az árkádsor folytatásának vonalába kerül.</p>
<p>„A birodalom bukását csak maga az egykori „király” nem hajlandó tudomásul venni. Azzal tartja híveiben a lelket, hogy engem nemsokára elvisznek vagy lemondok. Meg is tesznek mindent érte.”</p>
<p>Blogajánló. "Nem szeretnék fárasztani senkit a direkt és látens szegregációval, a slumosodással, a szukcesszióval és filtrációval, hiszen szerencsétlen módon szinte az összes negatív városszociológiai fogalom illik erre a környékre. Akit esetleg érdekel, nyugodtan utánajárhat."</p>
<p>Az unalmas hétköznapokból az ókor közepébe, néhány százezer sorstárssal együtt...</p>