<p>A nagy baj az, hogy nem tévedtem</p>
Tisztelt Képviselő úr!
Idéznék egy újságnyilatkozatból, abból, amit az alpolgármester adott annak a lapnak:
A városatya a haláleset okait a két éve az oktatási intézményben dúló viszálykodással hozza összefüggésbe, amelyben a tanárok minden eszközzel el akarták távolítani a regnáló igazgatót, s ebbe a gyerekeket is bevonták. Ebben a felfokozott hangulatban tanultak mindennap a nebulók, ami súlyos nyomokat hagyott a lelkükben is, vélekedett Knapp. A bizonyítékok alapján az érintett tanárok fegyelmit kapnak, és előfordulhat, hogy lesz, akitől meg is válik az iskola.
Nos az itt olvashatók alapján nem tévedtem semmiben, az ÍTÉLET, mint látható megfelelt a polgármester által elvártaknak!
Erről írtam Önnek.
Én ezt az „eredményt" jó előre megjósoltam, amihez nem kellett nagy tehetség. Az ÍTÉLET megszületett! Megszületett anélkül, hogy a rendőrségi vizsgálat lezárult volna!
Ahogyan azt előre megsejtettem, az általam Önhöz írt levelemben feltett kérdésekről nem esett szó az ÍTÉLET közzétételében! Nem mert, nem a valóság kiderítése volt a bizottságuk lényege, hanem a polgármester, mindenféle vizsgálatot megelőző ÍTÉLETÉNEK igazolása! BÁRMI ÁRON!
Ha az eljárásuk célja a valóság kiderítése lett volna, akkor csak a rendőrségi vizsgálat eredménye ismeretében indították volna meg az eljárásukat!
Nem így tettek!
Sajnos igazam volt, amikor azt írtam, hogy a vizsgálóbizottságnak, szemben Virág elvtárssal, nem volt módja összekeverni az ítéletet a vallomással!
A vizsgálóbizottságuknak, mint az látható, csak az ÍTÉLET volt a kezében!
Tisztelettel: Zsákovits Ferenc