1. Hír

Az augusztus 31-i testületi ülés egy részletéhez kell hozzászólnom. A Helischer József Városi Könyvtár létszámleépítéséről szóló napirendi pont tárgyalásakor elhangzottak ún. csúsztatott információt közölnek a könyvtár munkájáról, munkatársairól. Kötelességemnek érzem a pontosítást, mert az elhangzottak a könyvtárosi munka leértékelését, egészen pontosan pedig az esztergomi könyvtár dolgozóinak degradálását sugallták. Mellesleg torzított képet adnak a jelenlegi helyzetről.

Először is az az érzésem, hogy a városatyák fogalomzavarban vannak. A digitalizálás, amelyre az önkormányzat az utóbbi három évben valóban bőkezűen áldozott, nem a könyvtári állomány számítógépre vitelét jelenti. A digitalizálás a dokumentumok elektronikus formára való „átmentése”. Ez történt a helyismereti folyóiratanyaggal a fent említett összegért, tehát valamennyi régi esztergomi lap most már elektronikus formában (CD-n) is megtekinthető. A könyvtári állomány számítógépre vitele pedig azt jelenti, hogy minden egyes dokumentumot kézbe véve, annak minden egyes adatát betápláljuk a könyvtári programba. Ez valójában a könyvtári állomány rögzítése a „Szikla” integrált könyvtári rendszerbe, amellyel bekerülhetünk az Országos Dokumentumellátó Rendszerbe (ezt talán nem kell megmagyarázni, mit jelent), valamint azt a régi – és a XXI. században már alapvető – igényt is ki tudjuk elégíteni, hogy egy dokumentumot többféle szempont alapján vissza lehessen keresni. (Mellesleg megállapíthassuk aktuális helyét, tehát hogy kölcsönzés alatt van-e stb.)

Ez azt hiszem, még egy laikus számára is érzékelhető, milyen hatalmas munka egy közel százezres állománynál.

Másodszor: jelenleg a könyvtárban dolgozók létszáma nem 12, hanem 11 fő teljes- és egy fő rész-munkaidőben foglalkoztatott munkaerő, ami nem egyenlő a szakmai létszámmal. Az ülésen egy számítás hangzott el arról, hogy 12 könyvtáros, ha csak öt percet foglalkozik is egy olvasóval 144 olvasót tud „ellátni” egyetlen óra alatt. (Megjegyzem: egy beiratkozás kb. tényleg öt perc. Akad olvasói kérdés, amelyre néhány perc a válasz, de akad olvasó, akivel akár harminc percet tölthet a könyvtáros. Egyébként, a korábbi statisztikai adatok szerint a könyvtár átlagos látogatottsága napi 80-90 fő.) Fenti eszmefuttatás és számítás feltételezi, hogy 12 olvasószolgálatos szakember áll az esztergomi olvasók rendelkezésére. Csak hogy nem így van. Nem akarok senkit sem untatni, de ismétlem, az ülésen elhangzottak után fontosnak tartom a pontos információk közlését. A 11 fő- és 1 részfoglalkozású könyvtári dolgozók összetétele jelenleg: 1 részfoglalkozású gazdaságis, 1 rendszergazda, 1 gyermekkönyvtáros, 2 iskolai könyvtáros (ne feledjük, a könyvtárhoz nyolc iskolai, illetve kollégiumi könyvtár tartozik, a nyitva tartáson – heti öt óra – túl minden munkájával!) 4 olvasószolgálatos könyvtáros, 2 feldolgozó, 1 igazgató. (Helyismereti könyvtárosi státusz eleve nem volt.) A létszámleépítés után a dolog így áll majd: 1 iskolai könyvtáros, 1 gyermekkönyvtáros, 1 feldolgozó, 2 olvasószolgálatos könyvtáros, 1 igazgató. Az alapító okiratban (amely megtekinthető az SZMSZ-szel együtt a könyvtárban) szereplő feladatkomplexum változatlan ez idő szerint. Sorolhatnám még a nyitva tartással kapcsolatosan felvetődött javaslatokat, de aki látta az ülést, nyilván tisztában van vele.

Azt hiszem, ennyit hozzá kellett fűznöm az augusztus 31-i ülés 32. napirendi pontjához, amelyre éjfél és egy óra között került sor.

Várady Eszter

Az önkormányzat reakciója

A szeretgom.hu-n Várady Eszter tollából megjelent levélre önkormányzatunk nevében a következőképpen kívánunk válaszolni.

Nem a városatyák vannak fogalomzavarban, hanem a testületi ülésen tárgyalt anyaggal nincs tisztában Várady Eszter könyvtárigazgató. Az önkormányzat kötelességének érzi a pontosítást, hiszen az igazgató által leírtak a könyvtárosi és az önkormányzati munka leértékelését, egészen pontosan a képviselő-testület tagjainak degradálását sugallják. Mellesleg torzított képet ad a jelenlegi helyzetről.

Az önkormányzat képviselői tisztában vannak azzal, mit jelent a Helischer József Városi Könyvtárban történő digitalizálás, éppen ehhez és éppen ennek ismeretében nyújtott az önkormányzat bőkezű támogatást az intézménynek. A munka célja a régi esztergomi kiadványok, elsősorban a folyóiratok (a Magyar Sion, az Esztergom és Vidéke) százévesnél is régebbi számainak elektronikus formában történő rögzítése, annak érdekében, hogy a kutatók ne az eredeti példányokat használják, koptatva, rongálva azokat. A képviselők tisztában vannak azzal is, hogy a digitalizálási tevékenységnek nem kell kiterjednie a nagy példányszámban kiadott, gyakran már elektronikus formában is hozzáférhető könyvekre, azok „begépelésére”. A könyvtárosoknak nem kell az Egri csillagokat betűről betűre számítógépre átírniuk. Ezt a könyvtárigazgatón kívül mindenki értette.

A katalógus adatainak elektronikus rögzítése pedig olyan feladat, ami a katalóguscédulák korábbi, kézzel, írógéppel történt kitöltögetését és a mechanikus, cédulaalapú kölcsönzési nyilvántartást váltja fel, új feladatot, és nem a feladat megkettőzését jelenti.

Másodszor: a könyvtári dolgozók munkaidejének eltöltéséről szóló fejtegetés azt tükrözi, hogy az igazgató mind a saját, mind kollégái munkában töltött idejével bajosan tud elszámolni. A létszámleépítés után a dolog így áll majd: egy iskolai könyvtáros, egy gyermekkönyvtáros, egy feldolgozó, két olvasószolgálatos könyvtáros, egy igazgató. Számoljunk! A könyvtárigazgató nem cáfolta, hogy kollégái átlagosan öt percet foglalkoznak egy-egy olvasóval. Ha a könyvtár napi látogatóinak száma 80-90 fő, ahogy az igazgató állítja, ez 6 óra negyven perc-hét és fél órányi tényleges munkával eltöltött időt jelent. Ha egy könyvtáros a könyvtár teljes napi nyitva tartását, délelőtt tíztől délután hatig munkával tölti, akkor nyolc órát dolgozik.

Felmerül a kérdés, az ez idő alatt szintén a könyvtárban tartózkodó másik (jelenleg másik három!) olvasószolgálatos kollégája mivel foglalkozik? Ha háromnegyed részük ráér, vagy idejük háromnegyed részében ráérnek, miért kell két feldolgozó? És mivel foglalkozik az igazgató, ha a gazdasági munkát már évek óta az önkormányzat dolgozói végeznek a polgármesteri hivatal keretei közt? És mivel foglalkozott a könyvtárban a korábbi részfoglalkoztatású gazdaságis?

Szükséges lenne a rendszergazda további foglalkoztatása, aki helyett megbízási szerződés alapján egy szolgáltató cég, jóval felkészültebb és sokoldalúbb apparátussal havi nettó 45 ezer forintért végzi el a munkát?

Azt hiszem, ennyit hozzá kellett fűznöm a könyvtár igazgatójának leveléhez, amit szeptember 5-én tett közzé.

Takács István

sajtófelelős

Sturm Alexa

kulturális felelő