ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

2009. 06. 22. 18:27

Kedves MINDEN ide látogató OLVASÓ!

Ebben a rohanó, agyat és idegeket borzoló világban álljunk meg egy pillanatra!Vigyor

Csodálkozzunk rá a bennünket körülvevő világra.

Olvassuk el az éppen kezünkbe akadt verset, hallgassuk meg a rádióban éppen felhangzó zenét, nézegessük meg a látóterünkbe került épületet, szobrot, képet...

Ha nyitott szemmel, nyitott füllel, s főleg NYITOTT SZÍVVEL járjuk útjainkat, bizony, meglepően sok szépségre tudunk találni.

Az interneten böngészve is keressük az IGAZI ÉRTÉKEKET, s hozzuk ide mindannyiunk örömére, hogy a 250 éve elhunyt Joseph Haydn-t idézzem:

"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít."

Kívánok jó böngészést, szellemi kikapcsolódást mindenkinek!

Szeretettel Holdfény

 

2021. 08. 17. 17:31

Köszönöm én is kedves Jadzia ezt a részletes ismertetőt egy olyan témában, amely ún. "Apokrifnek" számít, (bár én, mint Bibliát felületesen ismerő személy, eme szó jelentését sem ismerem rendesen), ami miatt én az EGÉSZ Biblia tartalmat LEGENDÁNAK tudom be, mióta a marxizmus-leninizmussal megismerkedtem "államvizsga" szinten a Zeneművészeti Tanárképző Főiskolán Debrecenben. Az ottani tanárunk a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem professzor-tanára volt, s ő nekünk bizony egyik előadásán azt mondta, Jézus abban a formában, ahogy a Biblia nevű kultúrhagyatékban szerepel, NEM IS LÉTEZETT!

Sokkal inkább feltételezhetjük, hogy a személye sok-sok karitatív tevékenységet folytatott emberek életének összeötvözéséből jött össze legendaszerűen.
Így aztán - gondolom én - ha Jézus nem létezett, akkor anyja (azaz Szűz Mária) sem lehetett.

Egyébként is! Szerintem az egész ilyen témában NAGY A ZŰRZAVAR, nem csodálom, hogy MÁS vallásirányzatok támadják a katolicizmus dogmáit.
Ezért aztán eléggé fel is háborodtam azon, hogy pont a katolicizmus szólja meg a síita és szunníta vallásirányzatait az iszlám vallásnak (szent-e valaki, vagy sem?...), mikor jobb lenne tán a katolikus valláselemzőknek, ha a saját házuk előtt söpörnének előbb!:(((

Több alkalommal hangot adtam annak a véleményemnek, hogy én a különféle vallások ÉRTÉKÉT egyedül a hozzájuk kapcsolható MŰVÉSZI ALKOTÁSOKBAN látom, úgy mint: épületek (templomfélék, imahelyek, stb.), képző (festmények, szobrok) és iparművészeti alkotások, valamint zenei művek. 

Drága Jadzia!
Elhoztam egy "nézhetőbb" képet Botticini általad mutatott túl nagy méretű festményénél, mert szeretem egyben látni a kompozícikat:
Ferenc pápa Twitter-üzenete augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén |  Magyar Kurír - katolikus hírportálBotticini: Mária mennybevétele (nagyság: 500x302)
A kép a festő képeinek oldalán található.


2021. 08. 17. 11:04

Köszi, nekem ez a jelenések könyvében történt említés már kiesett... Mondjuk nem is napi olvasmányom a Biblia, és már elég régen vettem kézbe... No, de akkor valami alapja csak van ennek az ünnepnek...

jadzia

2021. 08. 16. 17:12

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy és , szöveg, amely így szól: „fride To é esztÅ Úgy kell élni, hogy míg a világban forgolódunk, ne súroljuk le más emberről a bÅrt. -Szabó Magda”

jadzia

2021. 08. 16. 17:11

 431-ben az epheszoszi zsinat elfogadta Alexandriai Szent Cirill érvelését, és kihirdették, hogy Szűz Máriát megilleti az Istenszülő cím. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.
– Jel 12,1

zt találtam jelenések  könyve

4. században keletkezett a legkorábbi Transitus Mariae[4] (Mária mennyekbe való átviteléről) című apokrif irat, amely Szűz Mária halálát és mennybevitelét írja le.[5] Juvenaéis jeruzsálemi püspök e tekintetben a legmegbízhatóbb hagyományon alapuló művet, Niceforus szalamiszi püspök nevéhez fűzi, és a leghitelesebb hagyománynak nevezte. 

Az ünnepet Jeruzsálemben már az 5. században megülték] Legrégebbi, latin elnevezése dormitio (elalvás) vagy pausatio (elpihenés), vagyis Mária elszenderülésének (halálának) napja.[1] A 6. században már egész Keleten elterjedt, a 7. században pedig Róma is átvette, ahol a 8. századtól Assumptio beatae Mariae (a boldogságos Szűz mennybevétele) néven tartották számon  wikipédia

Francesco Botticini: Mária mennybevétele

jadzia

2021. 08. 16. 17:08

Hát nem tudom de mióta eszem tudom ezt ünnepejlük akár pünkösdöt,a szentlélek kiáramlását és egyéb megfoghatatlan dolgokat:)

2021. 08. 16. 13:35

Köszi az információt, csak azt nem tudom (bocsánat, ha esetleg zavarnálak a hitedben), hogy ugyan ki írta meg először ezt a mennybemenetelt, mert a Bibliában bizony isten nincs benne...

jadzia

2021. 08. 15. 19:48
Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.
A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”
6–9. század Szűz Mária halálának körülményeire vonatkozólag legalább húszféle feldolgozását hozta.
Vannak, akik azt feltételezik, hogy Mária Jézus halála után Efezusba költözött Apokrif iratok szerint Jézus tanítványai egybegyűltek és egy csoda folytán felhőn utazva értek Jeruzsálembe a Szent Szűzhöz: János éppen Efezusban celebrált misét és úgy találta magát Szűz Mária házában, utána érkeztek a többiek, míg legvégül Tamás apostol Indiából.[4] Mindezeknek azonban ellentmondani látszik, hogy Pál apostol 54-ben még nem talált keresztényeket a városban, amelynek ő lett az első püspöke. Timóteus volt az, akihez 63–64-ben leveleit írta, János apostol pedig csak Pál halála, tehát 67 után érkezett oda. Ekkor Máriának már 90 év körülinek kellett volna lennie, amire semmilyen más forrás nem ad alapot.[3] Kivéve Emmerich Katalin látomását aki azt állítja, hogy nem a városban lakott Mária. A keresztények az Efezustól nem messze lévő hegyekben laktak, biztonsági okokból, mint ahogy Mária is, ezért nem találhatott Pál a városban keresztényeket.
A hagyomány szerint Szűz Mária Jeruzsálemben halt meg. Az 1–3. század keresztény szerzői ugyanakkor semmilyen említést nem tesznek Mária sírhelyéről. Szent Jeromos, Epiphanius, I. Leó pápa és Eteria spanyol zarándoknő sem, pedig ők a Szentföld alapos ismerői voltak. Epiphanius, Jeruzsálem szülötte így nyilatkozik: „Nem tudjuk, vajon Mária meghalt-e, eltemették-e.” wikipédia
Lehet, hogy egy kép erről: 1 személyBartolomé Esteban Murillo / 1618. –1682í/.Mária mennybemenetel
 
 
 
 
 
 
 
jadzia

2021. 08. 11. 19:59
FRANCESCO PETRARCA: Canzoniere sonnet
A NAP, A HÓ, AZ ÉVSZAK ÁLDVA LÉGYEN
 
A nap, a hó, az évszak áldva légyen,
s az évet, órát, pillanatot áldom
s a szép tájat, ahol elért sugárzón
szép szeme, és rabul ejtett egészen;
 
áldott az első édes szenvedésem,
mit éreztem, hogy megérinte Ámor,
az íj íve, a nyíl, sebezve, fájón,
és a sebek, szívembe vésve mélyen.
 
Áldott özönlő hangja dalolásnak,
mit hölgyem szólongatva szétfolyattam,
a sóhajok s a könnyek és a vágyak:
 
és minden ív és árkus áldva mostan,
melyen hírt szerzek néki, senki másnak,
s eszméim is, mind néki áldozottan.
Weöres Sándor
Nem érhető el leírás a fényképhez.Alexander Voronkov f
jadzia

2021. 08. 11. 19:58
GÁRDONYI GÉZA:MI A BOLDOGSÁG
 
Mi a boldogság, mondd meg nagy király!
Az élet néked csak rózsát kínál.
A földgolyóból tiéd egy darab.
A koronát viseled egymagad.
A gyönyör szolgád és vágyad lesi.
Füled a nem szót nem ösmeri.
Mi hát a boldogság: a hatalom?
Melyik a jó és melyik az igaz?
 
- Egyik sem az.
Hanem a szomszéd népek
a koronám alá lépnek,
s hatalmam, mint óriás kart
átnyújthatom a világon,
az lesz az én boldogságom.
 
- Mi a boldogság, szép leányka,
ki teremtve vagy a boldogságra?
- Ha koszorúsan, hófehérben
oltár elé hajlik a térdem,
semmit többé nem kívánok:
elértem a boldogságot.
 
- Virágbokor mézeshétben,
boldogságról beszélj nékem.
- Várjon uram még egy évet,
akkor szólhat csak az ének:
virágbokor, ingó-ringó, -
akkor jön a rózsabimbó.
 
- Mi a boldogság, jó anya?
- Csitt! Felébred a kisbaba!
Ő lesz, ő a boldogságom:
ha majd jönni-menni látom:
ha majd nagy lesz, mint az apja:
ha a sors el nem ragadja.
 
- Mi a boldogság, török szultán?
- Ha az Anteusz titkát tudnám.
- Mi a boldogság, szent apáca?
- Lelkemnek mennybe feljutása.
 
- Mi a boldogság, te agg?
- Ha lehetnék fiatalabb.
- Ingetlen koldus, szólj ugyan.
- Ha ingem volna, jó uram.
- Mi hát a boldogság, jóságos Úristen?
 
- Fiam, mindenkinek az, amije nincsen.
Lehet, hogy műalkotásSappho by Miquel Carbonell i Selva (1854-1896),
jadzia

2021. 08. 11. 19:56
JÓZSEF ATTILA:Íme hát megleltem hazámat
 
Íme, hát megleltem hazámat,
a földet, ahol nevemet
hibátlanul írják fölébem,
ha eltemet, ki eltemet.
 
E föld befogad, mint a persely.
Mert nem kell (mily sajnálatos!)
a háborúból visszamaradt
húszfilléres, a vashatos.
 
Sem a vasgyűrű, melybe vésve
a szép szó áll, hogy új világ,
jog, föld. - Törvényünk háborús még
s szebbek az arany karikák.
 
Egyedül voltam én sokáig.
Majd eljöttek hozzám sokan.
Magad vagy, mondták; bár velük
voltam volna én boldogan.
 
Így éltem s voltam én hiába,
megállapíthatom magam.
Bolondot játszottak velem
s már halálom is hasztalan.
 
Mióta éltem, forgószélben
próbáltam állni helyemen.
Nagy nevetség, hogy nem vétettem
többet, mint vétettek nekem.
 
Szép a tavasz és szép a nyár is,
de szebb az ősz s legszebb a tél,
annak, ki tűzhelyet, családot,
már végképp másoknak remél.
Lehet, hogy egy kép erről: 4 ember és álló emberekFerenczy Károly/1862-1917/ Plakátok
jadzia

2021. 08. 10. 18:49
JÓZSEF ATTILA:BÚS MAGYAR ÉNEKE
 
Száll az ének a mezőnek, esti szellő hollószárnyán,
Valami kis kopott ember énekelget búsan, árván
Bolondságról, szerelemről, kora őszről, illó nyárról
S körülötte elterülő néma magyar pusztaságról.
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
 
Titokzatos messzeségben istent keres magyar hangja,
Régi honát, testvéreit - mást se tehet - siratgatja.
Piros kedve pillangó volt, sárba fulladt ott Erdélyben,
Zöld reménye foszlányai meghaltak a Felvidéken.
 
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
 
Nincsen csak egy citerája, húrjai az égig érnek,
Rajt’ pengeti balladáit véres könnynek, könnyes vérnek.
Mámor esték elszállottak, ott fagytak a Karsztok alján
S ismeretlen menyasszonya tört liliom, olyan halvány.
 
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre,
Nem is tudja, feltámad-e, elpihenne mindörökre.
 
Nem nézi a délibábot, túl van az már a határon
S elkerüli zárt szemét az incselkedő pajkos álom.
Holt vitézek sírtájára hullat dalt és nefelejcset
S fohászkodik: Uram, Hazám el egészen ne felejtsed:
 
Fáj neki a teste, lelke, szíve tája, szemegödre
S hazáján ha segíthetne, élne mégis mindörökre.
1922
Lehet, hogy egy kép erről: szabadtéri Neogrády Antal:SZÁSZRÉGEN
jadzia

2021. 08. 10. 18:48
JÓZSEF ATTILA: CSUDÁLKOZUNK AZ ÉLETEN
 
Ha mosolyog, mosolya csupa csillag,
De ha szomjazom, akkor friss patak,
Az én kedvesem az egeknek nyílhat,
De megcsókolni csak nekem szabad.
 
Haja szurokkal elkevert arany,
Harmatos erdők az ő szemei,
Küszöbe elé terítném magam
Lábtörlőképpen, de nem engedi.
 
Szavunk zugában megbúvik a csók,
Testvéreihez lopva jön ide...
Mező álmodhat össze annyi jót -
Az én kedvesem a füvek szíve.
 
Este a csókok megszöknek velünk
S végigfutván a világi teren,
A hajnali égre leheveredünk
És csak csudálkozunk az életen.
Lehet, hogy egy műalkotás erről: 3 emberKárpáti József
jadzia

2021. 08. 10. 18:48
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: Kedves
 
Te meghalsz, kedves, s nem tudod, ki voltál,
álarcodat magadra szorítod,
s nem tudja senki, hogy voltál titok,
hogy voltál nékem ismeretlen oltár.
 
Úgy mész el innen csöndbe, lopakodva,
élő titok egy még nagyobb titokba.
Mert jönni fog egy egész-kicsi ősz,
napos, ártatlan, fáradt, graciőz,
 
kis fákkal és kis bárányfellegekkel
és végtelen és bús, akár a tenger,
és megkuszálja hullámos hajad,
szemed alá rak szarkalábakat.
 
S egy délután, ha ülsz az ablakodnál,
ijedve kérded: micsoda zenél?
És este búgni, bőgni fog a kályha
és künn az utcán fújni fog a szél.
 
Te sírva szólítod a véghetetlent,
s felelni fog a föld és a göröngy.
Megütsz egy billentyűt s a hangja elzeng,
és összetörsz, mint gyönge-gyönge gyöngy.Lehet, hogy egy illusztrációAnne Bachelier
 
jadzia

2021. 08. 08. 19:28
NEOGRÁDY ANTAL:A Y N A H A J Ó J A
 
Látod-e, díszben a város, az ünnepi Szantinikétán
Jó szagú krétafehér köpenyekbe tolong a sok ember,
Válogatott kavicsokkal van kidíszítve a sétány,
Várakozó szemük arra tekint, ahol kéklik a tenger.
 
Sok kicsi kölykét ott szabadítja ki végleg a Gangesz
Tajtékos habosan fut a vízre a nagyszerű Bengál.
Fölkel a tengeri szél – jaj, dobban a szív, ha vihar lesz!
Majd meglódul a nép és mind a folyó fele tendál.
 
Isteni kézzel megformált fahajót vár jönni a bámész,
Tűzből megkalapált gyönyörű aranyos veretekkel,
Azt mondják, hunyorogva vakul bele mind, aki ránéz,
Hátrébb harci hajók is díszsisakos seregekkel.
 
Halod-e, kürt szava szól és vad dobokon kel a ritmus,
Aztán kíméletlenül áll fel a hercegi kordon.
Jön kocsi számra virág, és tombol a dús hedonizmus,
Marcona horda ügyel, nehogy itt valaki kiugorjon.
 
És a folyó közepén most feltünik Ayna hajója:
Sasszemű, kos fejű sárkány óvja az orrsudarában,
Hírét százszorosan felülírja varázsa, valója,
Könnyű tengeri szellő, ebben a trópusi nyárban.
 
Szép mosolyától a földre lehullani készül a kókusz,
S elszabadulnak a furcsa remények a kék szigetekről.
Délköreit derekáról a földre levágja a glóbusz,
S halk szavú, új szerelemdal száll a narancsligetekből.
 
Látod-e, tombol, csápol a nép, s a szívére ölelné,
Koldul az arcáról lesugárzó hő szeretetből,
Nyomja a kordont, legszívesebben a trónra emelné,
Nem számít mi a sorsa, vagy ha a rend maga megdől.
 
Ayna sugárzik, holdsarló szeme csillog a könnytől.
Látszik, bátran ölelne, de mégis a könnye kicsordul.
Bronzkupolájú keble világít a tengeri gyöngytől,
Száz evezős evezője is egyszerre sírva csikordul.
 
Sok gladiátor a lába elé teszi kéjkoszorúját,
Ősz hajú költők mind leveszik a babérkoszorúkat
Kintről a kordont vizsla rajongók százai dúlják,
Jóllehet némelyik őrző rájuk sóz iszonyúkat.
 
Hallod? Vége a bálnak a harsona szól odaföntről
S Ayna hajója a tengeri szél fele újra lefordul.
Még gyönyörű szeme csillog a hajnali könnytől,
Lentről csápol a nép és hő szeretésért koldul.
Nem érhető el leírás a fényképhez.
jadzia

2021. 08. 07. 19:57
NEOGRÁDY ANTAL:A Y N A T Ü Z E
 
Látod-e? Georgre de la Tour képén állsz mint kicsi angyal,
Rejtve maradt az a fenséges csoda láng, ami éget,
Szűz, pici ajkad nyitva maradt egy csöpp nevetéstől,
Isteni betlehemes fény engedi látni a szépet.
 
Éppen hogy fenyegetve kibújik a láng hegye kissé,
Sandán, brüsszeli csipkés sálacskádba harapva.
És amikor buja lángja pucéran az ég fele lobban,
Mintha fehér kebled már Magdolnára hajazna.
 
Bűbájos kezeidből a Szentéván tüze lobban,
S felszítják e tüzet lihegő kis furcsa koboldok.
Hallani, hogy duruzsolnak a szívszorító kicsi lángok
És amelyik derekad fele kap, úgy tűnik isteni boldog.
 
Hallod-e, most dobokon danolászik a vizsla kísértés,
Látom reszket a fény, míg bentről lüktet a véred.
Most a csodák szele hajt babonás meleget kezeidbe,
S erdei csókok új tüze hull szemeidre, ha kéred.
 
Forgószél viszi szikrázó parazsát fel az égbe.
Tűz dübörög fel a földből is, ott ahol éri a lábad,
Most ha az izzó holt szeneken velem által ugornál,
Gyönyörű szemed izzana úgy, hogy a tűz belesápad.
 
Érzed-e két karomé, vagy a tűz ölelése a forróbb,
Most lávát szül a föld és feltör a mélyből a magma,
Ujjad rései közt bele csordul a távoli kozmosz,
S elvisz a sűrű tejút pora, csillagként belefagyva.
Lehet, hogy egy műalkotás erről: egy vagy több ember és belső térGeorges de La Tour / 1593. – 1652/Magdalene with the Smoking Flame
jadzia

2021. 08. 07. 19:56
ASPERJÁN GYÖRGY:Sorsa a Föld
 
Sarkokon a jégsapkák elenyésznek,
a víz felbuzdul, az áramlatok
farolnak s bontják szegélyét egésznek.
Nem újdonság ez a Földnek, kapott
sokszor kiadósabb meglepetést: :
Bárhogy ugrálnánk, nem észlelne vészt.
 
Kis bolygó, röptének aligha ártunk,
önmagunkra lettünk itt ártalmasak.
Fúl vízbe kínnal ásott s lelki árkunk,
kezd forrni levegő, torz indulat.
Fordul minden, mit óvtunk ,eszelősre,
halálba rogyunk, ott egymást előzve,
 
Korbácsolt szél nyargal, láng falva perzsel,
a pusztítás mindenre ráhasal:
Pocsolya fortyogó bűz már a tenger,
a felszín végzet-fáklyás ravatal-
ember, állat, növény a légbe illan,
ijedt vész horkan hamvaikban.7
 
Füsttől elalélt ég kormosra festve.
a kontinensekre nehezedik,
éjszín a nappal, fekete az este,
a semmi caplat pudvás reggelig.-
A lét lassan kitölti majd e horpaszt,
új lényeket, mint az szokása, kotyvaszt.
 
Északi sarkon gödölyék legelnek,
a Délin szálfák gyökere ered
a velünk együtt eltűnt klíma-elvek
s ránk kártékony iparűzés helyett.
Az állatok békésen ölik egymást -
evolúció helyettünk teremt mást.
 
Százmillió év dolgos sora habzik,
mire egy lény ismét két lábra áll.
Szokott nyugalom halma terül addig:
ki füvet, ki élő társat zabál,:.
nem kémlel senki távoli planétát
beéri azzal, ha lel gumót, répát.
 
Mi halandónak örökkévalóság,
megbántott bolygónknak tört pillanat,
nem tekinti az emberben adósát:
kedvére élni, veszni is szabad.
Bár zúzott jövőjét előre látja,
Igyekezőn tolakszik a halálba.
 
Addig hiszi bambán, messzire szökken
a maga teremtette baj elől, ,hogy értse majd vétkét az űri csöndben.
Sorsa a Föld , ha itt kábán bedől,
már tudja, soha sehol fel nem támad.
Mivé lehet, eldönti majd e század.
Lehet, hogy egy kép erről: természet és északi-sarki
jadzia

2021. 08. 06. 19:48
ASPERJÁN GYÖRGY::Anne Frank
Minden kitágult, összeszűkült,
ahogy a fagyos földön halálba haladtál,
bűntelenek között is egyedül maradtál,
s lelked semmit sem értve szűkölt
Te jó voltál, szeretni kedves,
s arányosan nőttél hitedhez.
 
Szögesdróttal szegve a tábor,
az ezernyi hegyes veszély körbekerített
téged ,imádkoztál , mint a többi szelídek,
mert voltatok ti élni bátor.
Hívtátok, de késett a hajnal.
tűrtétek, hogy hidege szabdal.
 
Mint beteg,a másnapra vártál,
hátha felderül újra, segít lábadozni,
vagy ha azt nem,a véget távolabbra tolni.
Megfagyott a kenyér a szádnál.
Te magad is korgó gyomorral
végleg összefekve a sorssal.
 
Sehogy sem tudok beleszokni
így haltál, s a csökött történelem ismétel,
s az ,ki megérdemelné, sem lehet kivétel,
mert az élet csak röpke holmi.
Téged megeshet itt akármi,
nem lehet ismét kitalálni.
Lehet, hogy egy fekete-fehér kép erről: 1 személyLehet, hogy egy fekete-fehér kép erről: 1 személy és szöveg

2021. 08. 06. 17:50

Most újranéztem és hallgattam Yuja Wang Mozart Török indulójának átiratát, és most vettem észre az elején, van egy kiírás, amely szerint nem is Yuja Wang az improvizátor, hanem ez az átirat Arcady Volodos orosz zongoraművész átirata:
https://translate.google.com/translate?hl=hu&sl=en&u=https://en.wikipedia.org/wiki/Arcadi_Volodos&prev=search&pto=aue
Yuja Wang - Turkish March Mozart (Encore) - YouTube

Elnézést a tévedésért, de szeretek utána járni a dolognak, amiben bizonytalan vagyok. Ezért néztem újra vissza.
Bár lehet, hogy Yuja Wang is változtatott rajta ezt-azt, ami óhatatlan ezen a fokon, hogy valaki ne alakítsa át a saját technikájához az adott darabot.
Volodos 1997-ben adott ki egy zongora átiratos kottafüzetet, gondolom, Wang onnan szedte az előadás ötletét.

jadzia

2021. 08. 06. 17:12

Yuja Wang az egyeik legtehetségesebb fiatal  zongorista Törökindulója érdekes izagalmas volt köszönjük

https://www.youtube.com/watch?v=fjQyoD3kGwA  én msot Csajkovszkij zongorversenéy hozom tőle

2021. 08. 06. 11:48

Köszönöm mégegyszer!
Ha van még hasonló a tárházban, szívesen vesszük, ha elhozod ide, mert valóban illik ebbe a topicba az ilyesmi!:)))