ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

2009. 06. 22. 18:27

Kedves MINDEN ide látogató OLVASÓ!

Ebben a rohanó, agyat és idegeket borzoló világban álljunk meg egy pillanatra!Vigyor

Csodálkozzunk rá a bennünket körülvevő világra.

Olvassuk el az éppen kezünkbe akadt verset, hallgassuk meg a rádióban éppen felhangzó zenét, nézegessük meg a látóterünkbe került épületet, szobrot, képet...

Ha nyitott szemmel, nyitott füllel, s főleg NYITOTT SZÍVVEL járjuk útjainkat, bizony, meglepően sok szépségre tudunk találni.

Az interneten böngészve is keressük az IGAZI ÉRTÉKEKET, s hozzuk ide mindannyiunk örömére, hogy a 250 éve elhunyt Joseph Haydn-t idézzem:

"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít."

Kívánok jó böngészést, szellemi kikapcsolódást mindenkinek!

Szeretettel Holdfény

 

2009. 06. 28. 21:45

Remélem nem veszed zokon,ha azt mondom,hogy  Chopin-nek ez a műve nem igazán kötötte le a figyelmemet,ellenben Vivaldi Négy évszakát szivesen halgatom! Ezt meg a lányom,aki Durzák Anna vezette énekkarban énekelt annó, ajánlotta a figyelmembe! Nagyon szép feladatot kaptál,és érzik a beírásaidon,hogy szívvel lélekkel teszed! Értelme csak így van a dolgoknak,letlégyen az zene,vagy bármi más foglalkozás! Csak még egy kérdés  a zeneileg tudatlantól, korunk zenei irányzataival hogy állsz? Mondjuk a Beatlestől-napjainkig? Persze ebben sem vagyok okosabb,csak ezeket a zenéket eddig szivesebben halgattam,mert ezeket, kitünő háttér zeneként is lehet alkalmazni! Természetesen a magyar bandákat is kedveltem,kedvelem! De igazából én a 80-as éveknél meghúztam a határt,onnantól már nem érzem a magaménak az akkor és azóta alakult eggyüteseket,és stilusokat! Jó éjszakát!

2009. 06. 28. 21:30

Köszönet a szép mai zenékért is, Holdfény :)

 

Én most ilyet hoztam Nektek:

 

" A természetes életmód nemcsak a természet kínálta eszközök felhasználásában rejlik. A belső út perspektívájából nézve ennél sokkal több: valódi reformot kínál.

 

A természet valóság. Egyszerűen van. Árad. Tanít. Tanít, hogy lenni, élni jó. És szép.

Hogy lenni annyi, mint önmagamat ingyen, ajándékként adni. Egy kő, egy virág, egy fa, a naplemente, a Hold, a szellő mindennek és mindenkinek válogatás nélkül van, árasztja önmagát. Nem tud nem lenni, nem tudja nem adni magát, nem tud nem áradni. Mutatja az utat, a létezés egyetlen útját.

Hogy én is csak akkor kezdek "vanni", létezni, ha adom magamat, mint a kő, a virág, a fa, a naplemente, a Hold vagy a szellő.

...

Az életreform: megtalálni magunkban azt a csodát, amelyet mindannyian a szívünkben hordunk. "

 

Szép estét, üdv : teddy

2009. 06. 28. 21:22

NAGYON KEDVESEK VAGYTOK MINDANNYIAN!Vigyor

 

Igen, zenetanár vagyok, kedves Vándor!

És életfeladatomnak tartom az ÉRTÉKES muzsika terjesztését...

Úgy gondolom, EZÉRT jöttem erre a világra.

Szerencsém van az életben, meg kell hagyni, hisz egész életemben azt csinálhattam, amit szeretek.

Varázsló?
Úgy gondolom, engem varázsoltak el valahol réges-régen azért, hogy teljesíthessem a feladatomat.

 

Na ez kicsit tán fellengzősnek tűnhetett, pedig én halál komolyan gondolom!

 

Hoztam megint egy kicsit másfélét:

 

http://www.youtube.com/watch?v=asDXpfFMKNA&feature=related

 

Chopinről majd írok ismertetőt, ha érdekel titeket.

 

 

2009. 06. 27. 20:30

http://www.youtube.com/watch?v=tACzy4BqNEg

Kosztolányi Dezső:

HAJNALI RÉSZEGSÉG

 

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal,
százig olvasva, s mérges altatókkal.
Az, amit írtam, lázasan meredt rám.
Izgatta szívem negyven cigarettám.
Meg más egyéb is. A fekete. Minden.
Hát fölkelek, nem bánom az egészet,
sétálgatok szobámba, le-föl, ingben,
köröttem a családi fészek,
a szájakon lágy, álombeli mézek,
s amint botorkálok itt, mint a részeg,
az ablakon kinézek.

Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam?
Te ismered a házam,
s ha emlékezni tudsz a
hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi-utca,
ahol lakom.
Tárt otthonokba látsz az ablakon.
Az emberek feldöntve és vakon,
vízszintesen feküsznek,
s megforduló szemük kacsintva néz szét
ködébe csalfán csillogó eszüknek,
mert a mindennapos agyvérszegénység
borult reájuk.
Mellettük a cipőjük, a ruhájuk,
s ők a szobába zárva, mint dobozba,
melyet ébren szépítnek álmodozva,
de - mondhatom - ha így reá meredhetsz,
minden lakás olyan, akár a ketrec.
Egy keltőóra átketyeg a csöndből,
sántítva baktat, nyomban felcsörömpöl,
és az alvóra szól a
harsány riasztó: "ébredj a valóra".
A ház is alszik, holtan és bután,
mint majd százév után,
ha összeomlik, gyom virít alóla,
s nem sejti senki róla,
hogy otthonunk volt-e vagy állat óla.

De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég,
valami tiszta, fényes nagyszerűség,
reszketve és szilárdul, mint a hűség.
Az égbolt,
egészen úgy, mint hajdanában rég volt,
mint az anyám paplanja, az a kék folt,
mint a vízfesték, mely irkámra szétfolyt,
s a csillagok
lélekző lelke csöndesen ragyog
a langyos őszi
éjjelbe, mely a hideget előzi,
kimondhatatlan messze s odaát,
ők akik nézték Hannibál hadát
s most néznek engem, aki ide estem
és állok egy ablakba, Budapesten.

Én nem tudom, mi történt vélem akkor,
de úgy rémlett, egy szárny suhant felettem,
s felém hajolt az, amit eltemettem
rég, a gyerekkor.

Olyan sokáig
bámultam az égbolt gazdag csodáit,
hogy már pirkadt is keleten, s a szélben
a csillagok szikrázva, észrevétlen
meg-meglibegtek, és távolba roppant
fénycsóva lobbant,
egy mennyei kastély kapuja tárult,
körötte láng gyúlt,
valami rebbent,
oszolni kezdett a vendégsereg fent,
a hajnali homály mély
árnyékai közé lengett a báléj,
künn az előcsarnok fényárban úszott,
a házigazda a lépcsőn bucsúzott,
előkelő úr, az ég óriása,
a bálterem hatalmas glóriása,
s mozgás, riadt csilingelés, csodás,
halk női suttogás,
mint amikor már vége van a bálnak,
s a kapusok kocsikért kiabálnak.

Egy csipkefátyol
látszott, amint a távol
homályból
gyémántosan aláfoly,
egy messze kéklő,
pazar belépő,
melyet magára ölt egy drága, szép nő,
és rajt egy ékkő
behintve fénnyel ezt a tiszta békét,
a halovány és túlvilági kékét,
vagy tán egy angyal, aki szűzi
szép mozdulattal csillogó fejékét
hajába tűzi,
és az álomnál csendesebben
egy arra ringó
könnyűcske hintó
mélyébe lebben,
s tovább robog kacér mosollyal ebben,
aztán amíg vad paripái futnak
a farsangosan lángoló Tejutnak,
arany konfetti-záporába sok száz
batár között, patkójuk fölsziporkáz.

Szájtátva álltam,
s a boldogságtól föl-fölkiabáltam,
az égbe bál van, minden este bál van,
és most világolt föl értelme ennek
a régi nagy titoknak, hogy a mennynek
tündérei hajnalba hazamennek
fényes körútjain a végtelennek.

Virradatig
maradtam így és csak bámultam addig.
Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél
ezen a földön, mily kopott regéket,
miféle ringyók rabságába estél,
mily kézirat volt fontosabb tenéked,
hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél
és annyi rest éj,
s csak most tűnik szemedbe ez az estély?

Ötven,
jaj, ötven éve - szívem visszadöbben -
halottjaim is itt-ott egyre többen -
már ötven éve tündököl fölöttem
ez a sok élő, fényes égi szomszéd,
ki látja, hogy könnyem mint morzsolom szét.
Szóval bevallom néked, megtörötten
földig hajoltam, s mindezt megköszöntem.

Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem,
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen,
de pattanó szivem feszítve húrnak
dalolni kezdtem ekkor az azúrnak,
annak, kiről nem tudja senki, hol van,
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hogy lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak
vendége voltam.

 

 

2009. 06. 27. 20:16

Jöjjön még Maximtól néhány kedvencem:

 

http://www.youtube.com/watch?v=VrBZ0rGWXUk&feature=related

EXODUS

 

http://www.youtube.com/watch?v=zn70QSetC_E&feature=related

HÄNDEL: SARABANDE ( d-moll szvit lassú tételének feldolgozása)

 

http://www.youtube.com/watch?v=m8oTg-is-8w&feature=related

CUBANA CUBANA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2009. 06. 27. 19:26

Sziasztok, szép estét mindenkinek!

 

Kedves Teddy!

Tudod, mikor kicsi voltam, nekem is volt egy ilyen hangszerem... A nyári kirakodó vásárban vettem a zsebpénzemen... Zongorára nem telt még akkoriban a szüleimnek, és mifelénk a furulya nem volt használatos. Ez is megtette, csak muzsuka legyen...Vigyor

 

Hogy hangszer-e?

Naná, íme:

SZÁJHARMONIKA

Kis téglalap alakú, kézbe vehető és szájhoz emelhető fúvóshangszer.

Hosszanti laposabb oldalán kis cellák vannak, bennük apró, szabadon lengő nyelvsípokkal. A játszó egyszerre több cellába juttat levegőt, így a cellák megfelelő beosztását figyelembe véve, bizonyos harmóniák egyszerre szólalnak meg. Szívással és befúvással egyaránt megszólaltatható. Egyes típusoknak kromatikus váltója is van.

 

Hát igen, a félhangváltós... Ilyet kapott annó a bátyám a keresztaputól, de jobbára azt is én fújkáltam, sajnos hamar tönkrement, és elvesztette a hangját... Valószínűleg telefújtam nyállal, és oxidálódott benne a réz... Vagy elrevültek a nyelvecskék...

Megmaradt kedves gyerekkori emléknek.

 

 

2009. 06. 27. 9:04

Szép napot,

 

hoztam most egy gyönyörűszépet, szívet símogatót : Brahms' Lullaby. Kérlek, hallgassatok bele - Brahmstól és a nagy nevektől-címektől első ránézésre sokan kétségbe esnek. Nem vagyok én még kicsit sem "vájtfülű" - csakhát a szép, az szép, és főleg most nagyon nagy szükségünk van rá...

 

Bocsánatos "bűn", hogy milyen hangszeren van :) - de szerintem így a legemberibb...  http://www.youtube.com/watch?v=KSCuVFKnTRA&feature=related

 

üdv teddy

2009. 06. 27. 0:06

Óóóóóóóó!

De jó!
Kedves Teddynk jóvoltából ráakadtam itt a világ egyik legszebben szóló klarinét dallamára, Mozart Á-dúr klarinét versenyének II. lassú tételére:

 

http://www.youtube.com/watch?v=jOwdb9ofuMo&NR=1

 

Mostmár tényleg megyek, mert már - ahogy egy régi barátom szokta volt mondani: "Tegnap is ma feküdtem le, és ma is holnap fogok lefeküdni!"Kacsintás

2009. 06. 26. 23:59

Szia Teddy!

 

Háááát... nem is tudom... Lehet...

Én is voltam egy portálon, amely igen sajnálatosan megszűnt már... Pedig én is szerettem nagyon...

Ott is volt ehhez hasonló topicom...

Ezt a portált ajánlották nekem... Megnéztem, itt ragadtam...

Olvasgattam, aztán úgy láttam, nincs még ilyen jellegű topic, hát megcsináltam.

És nagyon örülök, hogy eddig azt látom, kedvező a fogadtatása.

Folyamatosan nő az ide látogatók száma.Vigyor

Tetszik a C-dúr mandolin koncertje Vivaldinak, amit hoztál nekünk.

Ugye nem baj, ha írok a hangszerről? Hátha valaki nem ismeri.

Itt Tiepolo festményén látható:

 

 

A mandolin általában kis, erősen domború testű pengetőhangszer, rövid nyakkal, fogólapján érintőkkel, páros acélhúrozattal.

Plektrummal tremolószerűen pengetik. A legelterjedtebb típus a hegedű hangolású mandolino napoletano.

 

Örülök, hogy "találkoztunk", kellemes hétvégét Neked!

Üdv! Holdfény

 

 

2009. 06. 26. 22:36

Szia Holdfény :)

 

Szerintem Veled másutt találkoztam már... nagy öröm, hogy itt látlak - és nagy öröm, hogy ezt a topikot létrehoztad.

 

Kicsit olyan... lágy, tábortüzes holdfényes, a nagy ágyúdörgés és csatazajok tengerében :) Tudod, egyszer. régesrég volt egy chat-társaság, amit nagyon szerettem: na, az volt olyan: estéáről estére összejöttünk, alig vártuk. Meséltünk, játszottunk, zenét hallgattunk: pihentünk, örültünk annak, hogy együtt vagyunk, akárcsak virtuálisan is, a világ szanaszét-tájairól. Jó volt.

 

Hoztam beköszöntőnek egy kis zenét Nektek: szintén Vivaldi, én nagyon szeretem. Mandoline Concerto in C, RV 425.   http://www.youtube.com/watch?v=Nm64lPa1YZg

 

További szép estét, üdv teddy.

2009. 06. 26. 20:53

Szergej Rahmanyinov (1873 - 1943) orosz zeneszerzőt inkább zongorista szerzőként ismertem addig, amíg EZT a videót meg nem néztem:

 

http://www.youtube.com/watch?v=LQqZF3HPMuQ

 

Csodálatos BÉKE árad ebből a szláv dallamú kórusmuzsikából, és a képsor is fantasztikus...

 

Én NON STOP elhallgatnám akármeddig...

 

Ezzel kívánok mindenkinek nyugodalmas jó éjszakát, és kellemes hétvégét!
Remélem, holnap is találkozunk az éteren át... Vigyor

 

 

 

2009. 06. 26. 16:50

A fotózás is művészet.

Ezeket a neten találtam, és elhoztam:

 

REPÜLŐK:

 

 

 

2009. 06. 26. 15:38

DAL A JÓ EMBEREKRŐL 

 

/Bertolt Brecht/


A jó embereket arról ismered meg
Hogy jobbá lesznek
Ha megismered őket. A jó emberek
Vendégül látnak, hogy épüljenek, mert
Abból okul az ember, ha figyel
s ha mondanak is néki valamit.


De ők egyúttal
Jobbá teszik azt, aki rájuk néz és
Azt akire néznek. S nem azáltal, hogy betevő falathoz
Vagy a fényre segítik, inkább
Azért, mert tudjuk: élnek ők, s a világot
Megváltoztatva használnak nekünk.


Ha fölkeressük, otthon leljük őket.
Nem felejtik, tulajdon régi arcuk
Milyen volt az utolsó találkozáskor.
Bármennyire megváltoztak is
- Mert éppen ők oly változandók -
Legföljebb fölismerhetőbbek lettek.


Olyanok, mint egy ház, mit együtt építettünk
Nem kényszerítnek rá, hogy benne lakjunk
S néhanap meg sem engedik.
Bármikor elmehetünk hozzájuk
nagyságunk legszerényebb öltözetében
Csak jól nézzük meg, mit viszünk magunkkal.


Tudják a módját, hogy kell ajándékot adni:
Már eldobták, - most meglelték, s nevetnek.
De abban is hagyatkozhatsz reájuk,
Hogy ha önmagad elhagyod
Elhagyod őket is.


Ők, ha hibáznak, csak nevetünk:
Mert ha rossz helyre tettek egy követ le
Rájuk tekintve látjuk
Hol lesz jobb helye a kőnek.
Lessük mindennap keresetlen figyelemmel
Hogy keresik meg mindennapi kenyerük.
Valami rajtuk kívül álló
Ügyben érdekeltek ők.


A jó emberek dolgot adnak nekünk.
Magukban, úgy látszik, sehogysem boldogulnak.
Minden megoldásukban új feladat feszül.
Veszélyes pillanatokban, ha süllyed a hajó
Meglátjuk hirtelen, hogy tágra nyílt szemük rajtunk pihen.
S habár nem tetszünk nékik, így ahogy vagyunk
Ők velünk tartanak mégis, velünk.

 

A német költőről, drámaíróról ITT olvashatsz bővebben:

 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Bertolt_Brecht

 

 

2009. 06. 26. 8:12

Szép jó reggelt mindenkinek!Vigyor 

Az ébrenlét a bátorság

BARANYI FERENC

Éjfélkor a sötét belémlát,
ilyenkor vallanak a némák,
és a süketek dobhártyája
beleremeg az éjszakába.
Nem könnyű a magunkba-nézés,
ítélőszékhez önidézés,
jaj, gyáva vagy, megfutsz magadtól,
ha ilyen éjszakán elalszol!

Az ébrenlét a bátorság itt:
lehurrogni lelked, ha ámít,
rágondolni, amire nem mersz,
akármilyen nehéz, keserves,
büntetni magad röstellt könnyel,
társ-nélküli, szegetlen csönddel,
nézni, midőn a képre fény száll,
amit az éj tükre elédtár.

Ó én tudom: a gyöngeségem
legláthatóbb a tükör-éjben,
s én látom legjobban, hisz éjjel
magam vagyok rossz számizével.
Nincs kínzóbb a felismerésnél:
hazugnak látni, mit beszéltél,
mondandónak, mit elhallgattál,
adandónak, amit nem adtál.

Magam vagyok magam fegyence,
bíráim legkegyetlenebbje,
s még az lehet csak, akin látszik,
hogy éjszakákat áttusázik,
aki velem éber az éjben:
legyen bírám s ha kell, pribékem,
de megítélni hogy merészel,
aki nyugodtan alszik éjjel?!

Legyen a bírám talpig ember,
magát-vizsgáló becsülettel,
s ítéljen el, egyazon szinten,
mint embert ember, istent isten,
mint ön-legyőző ön-legyőzőt,
miként legyőzöttet legyőzött,
de sárga törpék tű-sisakban
ne mocorogjanak alattam.

Ha számonkérő éjben alszol:
jaj, gyáva vagy, megfutsz magadtól!
Bár nehéz a magunkba-nézés,
ítélőszékhez önidézés,
de áldozzunk ennyit magunknak,
kiéjszakázott igazunknak,
s azoknak, akik tisztelettel
úgy neveznek minket, hogy ember.

 

 

2009. 06. 25. 16:31


ÉS SZÓLT A SZÓ

Bella István


És szólt a hegy:
- Ha alvó kő leszek,
hogy felébredjek,
kezedbe veszel-e?

És szólt a Nap:
- Ha már nappal leszek,
hogy megvirradjak, szemed
fölnyitod-e?

S a csillag szólt:
- Ha már csak fény leszek,
szemhéjad alá, látni
elrejtesz-e?

És szólt a tó:
- Ha tűz gyöngye leszek,
egy fűszál sóhajában
meghallasz-e?

És szólt a szó:
- Ha kuncogó fény leszek,
a szájad szélén, hogy megláss,
egyetlenegyszer kimondasz-e?!

 

2009. 06. 25. 15:52

Bizonyára sokan ismeritek Antonio VIVALDI (1675. Velence - 1741. Bécs) kiváló olasz hegedűművész, barokk zeneszerző NÉGY ÉVSZAK c. hegedűversenyét.

De nem biztos, hogy mindenki látta Cakó Ferenc remek homokfestményét a műre. Most alkalma nyílik pótolni, elhoztam az egész művet, mely kb. 42 perces, hisz évszakonként 3 - 3 tételes:  

 

http://www.youtube.com/watch?v=c-dHxJNsxJc&feature=related

TAVASZ  

http://www.youtube.com/watch?v=go7wlUOC5dg&feature=related

NYÁR  

http://www.youtube.com/watch?v=fCEB4v3o-50&feature=related

ŐSZ  

http://www.youtube.com/watch?v=MGS6uSPGqvo&feature=related

TÉL  

 

Ha kevés időtök van, évszakonként is meghallgathatjátok...

Kellemes zenehallgatást és nézgelődést mindenkinek!

 

2009. 06. 25. 15:40

Bocsika!Sírós

 

A cím helyesen:

 

Az Ismeretlen Istennek

 

Mégegyszer elnézést, majd jobban figyelek...

2009. 06. 25. 15:19

EZ MÉG ÚGY GONDOLOM, IDE ILLIK, S RÉSZEMRŐL A VALLÁSOS TÉMÁT BEFEJEZTEM:

 

Az Ismeretlen Istenek
(Reményik Sándor)


Nem hódításra indultunk mi el
A végtelenből, - csak találkozásra.
Testvér, a mi testvérségünk
Ezért oly ritka, szép és drága.
Nem hajtottuk a lelkünket igába.
Egymás lelkét prédának sose néztük,
Szemmel nem vertük, szóval nem igéztük.

Maradtunk szabadok a szeretetben.
Maradtunk egyenlők a szeretetben.
Maradtunk testvérek a szeretetben.

Egymás lelkében tiszteltük a törvényt.
S a végzetet, mint napsugárt és örvényt.
A törvény betűje ha összevágott:
Ujjongva hirdettük a rokonságot.

S ha egymás lelke tájait bejárva,
Rábukkantunk egy nekünk idegen,
Ismeretlen istenség templomára:
Oltárát virággal szórtuk tele,
És szóltunk csendesen: bár nem enyém,
Szenteltessék meg mégis a neve.

 

 

2009. 06. 25. 15:02

VLACINAK szeretettel:

 

Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk
/Lőrincze Lajosnak és Grétsy Lászlónak/


Kezdjük tán a "jó" szóval, tárgy esetben "jót",
ámde "tó"-ból "tavat" lesz, nem pediglen "tót".
Egyes számban "kő" a kő, többes számban "kövek",
nőnek "nők" a többese, helytelen a "növek".
Többesben a tő nem "tők", szabatosan "tövek",
amint hogy a cső nem "csők", magyar földön "csövek".
Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán "vövek"?
Azt se' tudom, mi a "cö"? Egyes számú cövek?
Csók - ha adják - százával jő, ez benne a jó;
hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve "csó"?
Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.
Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden;
amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen.
Agysebész, ki agyat műt otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tűvet.
Munka után füvet nyír, véletlen se fűvet.
Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

Több szélhámost lefüleltek, erre sokan felfüleltek,
kik a népet felültették... mindnyájukat leültették.
Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk!
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.
Főmérnöknek fáj a feje - vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.
Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.
Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből vagy igenekből született a nemiség?
Mekkában egy kába ürge Kába Kőbe lövet,
országának nevében a követ követ követ.
Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg 's ridegen,
néha játszik nem sajátján, csak idegen idegen.
Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.
Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját?
Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek,
estefelé arra mentek, én már fuldoklókat mentek.
Eldöntöttem: megnősülök. Fogadok két feleséget.
Megtanultam: két fél alkot és garantál egészséget.


Harminc nyarat megértem,
mint a dinnye megértem,
anyósomat megértem...
én a pénzem megértem.
Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza pertján mentem:
díszmagyarom vízbe esett,
díszes mentém menten mentem.
Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent.
Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent.
Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött.
Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott,
hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott?
Díjbirkózó győzött tussal,
nevét írják vörös tussal,
lezuhanyzott meleg tussal,
prímás várja forró tussal.
Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon, kitartásod meghat, Áron.
Felment, fölment, tejfel, tejföl; ne is folytasd, barátom:
első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.
Magyarország olyan ország, hol a nemes nemtelen,
Lábasodnak nincsen lába, aki szemes szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
Magos lehet a magtalan, s farkatlan a farkas,
Daru száll a darujára, s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces vagy rovar netán a toportyán féreg?
Egyesben a vakondokok vakond avagy vakondok?
Hasonlóképp helyes lesz a kanon meg a kanonok?
Némileg vagy nemileg? Gyakori a gikszer.
"Kedves egesz seggedre!" - köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: "tevéd, tévéd, téved,
Merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek."
Pisti így szól: "Kimosta anyukám a kádat!"
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: "Enyém, enyéd, enyé",
Nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.
A magyar nyelv, remélem, meggyőztelek, barátom,
Külön- leges-legszebb nyelv kerek e nagy világon.

 

http://www.youtube.com/watch?v=oT4CKxZWpeg

 

 

2009. 06. 24. 12:03

 

Bűn - szeretet

SIMON ANDRÁS

 

A bűn becserkész,
a szeretet befogad.

a bűn bekebelez,
a szeretet magába foglal.

A bűn megköt,
a szeretet megtart.

A bűn száz annyit ígér,
A szeretet száz annyit ad.

A bűn elveszi az önismeretet,
felmagasztal és magasba emel:
csakhogy letaszíthasson.
A szeretet helyes önismeretre tanít,
Kiábrándít hamis „önmagadból" és összetör:
Csakhogy felemelhessen.

A bűn hájjal keneget,
hogy megrontson.
A szeretet kíméletlenül pöröl,
hogy megtisztítson.

A bűn fröcsköl,
a szeretet szétárad.

A bűn éget és perzsel,
A szeretet sugároz.
A szeretet egyszerű,
A bűn körmönfont.

A szeretet „egy-ügyű",
A bűn agyafúrt.

A szeretet nyíltan beszél,
A bűn körülír.

Míg a szeretet a mélység titkairól dadog,
A bűn a felszín közhelyeiről fecserész.

Míg a bűn hazudik, hogy ne kelljen
megmondania az igazat,
A szeretet kitérő választ ad,
hogy ne kelljen hazudnia.

A bűn kényszerít,
A szeretet késztet.

A bűn csábít,
a szeretet vonz.

A bűn érzéki,
A szeretet érzékelő.

A bűn forral,
a szeretet hevít.

A bűn űz és hajt,
A szeretet lelkesít.

A szeretet megkeresi a tisztátalant,
hogy felemelje,
A bűn „felhajtja" magának a tisztátalant,
Hogy kihasználja és a sárba tapossa.

A szeretet az embert látja a cédában is,
de a bűn csak riherongy kurvának tartja.

A szeretet megjelöl,
A bűn megpecsétel.

A szeretet társakra lel,
De a bűn csak hordákba ver.

A szeretet kiteljesít,
A bűn kiüresít.

A szeretet mentséget keres,
A bűn kifogást talál.

A bűn bekerít és magadba zár,
A szeretet kapukat nyit és
másokhoz vezet.

A bűn elfecsérli és pazarolja a másét,
De a szeretet önmagát osztja szét.