ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

2009. 06. 22. 18:27

Kedves MINDEN ide látogató OLVASÓ!

Ebben a rohanó, agyat és idegeket borzoló világban álljunk meg egy pillanatra!Vigyor

Csodálkozzunk rá a bennünket körülvevő világra.

Olvassuk el az éppen kezünkbe akadt verset, hallgassuk meg a rádióban éppen felhangzó zenét, nézegessük meg a látóterünkbe került épületet, szobrot, képet...

Ha nyitott szemmel, nyitott füllel, s főleg NYITOTT SZÍVVEL járjuk útjainkat, bizony, meglepően sok szépségre tudunk találni.

Az interneten böngészve is keressük az IGAZI ÉRTÉKEKET, s hozzuk ide mindannyiunk örömére, hogy a 250 éve elhunyt Joseph Haydn-t idézzem:

"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít."

Kívánok jó böngészést, szellemi kikapcsolódást mindenkinek!

Szeretettel Holdfény

 

jadzia

2021. 09. 01. 19:45
HELTAI JENŐ:Kérdőív
Mikor elnémul megkínzott szíved,
Eléd teszik a nagy kérdő ívet.
Mit mozdulatlan ajkad elsóhajt,
A láthatatlan jegyző jegyzi majd.
Mit fogsz felelni -- mert felelni kell! --
Az életedet hol hibáztad el?
Hol kanyarodtál balra jobb helyett?
Felelj! Tudod az átkozott helyet?
Ha menned adná isteni csoda,
Mondd: visszamennél még egyszer oda?
Veszett fejszének hajszolva nyelét,
Az út robotját újra kezdenéd?
Míg űz a vágy és sarkantyúz a gond,
Megfutni mernél még egy Maratont?
Mindaz mi hitvány, hazug, és hamis,
Végigcsinálnád, mondd, másodszor is?
Miért? Miért? Új célokért? Avagy
Azért, hogy eljuss oda, hol ma vagy?
Hogy elfelejtve minden régi kínt,
Rimánkodhass és harcolhass megint?
Ezért a díjul zsugorin kimért
Keserves, édes, pici életért?
 
GUstave KLimt:Tod und Leben
Lehet, hogy egy műalkotás erről: 1 személy
jadzia

2021. 09. 01. 19:44
NEOGRÁDY ANTAL:Ballada Soror Vox Humana emlékezetére
Jól emlékszem, még Picardiában
Megkéseltek egyszer rendesen,
Varangyosra dagadt fel a lábam,
S így bicegtem alvadt-véresen.
Már pünkösd volt, mikor rámtaláltak
Amiens és Abeville között.
Úgy ébredtem vigyorgó pofával,
Mint aki már át is költözött.
 
Sebeimen balzsamos kötések,
Fenekemen új nadrág feszült,
Nem voltam az amiensi érsek,
De már nem is mocskos menekült.
Persze rögtön a csapszékbe mentem
Tudakolni: ki a jótevő?
(Vérrel sárral összevissza kenten
Nem pécéz ki asszony, szerető)
 
Úgy mesélték, itt Picardiában
(Amiens és Abeville között)
Benedictus Soror Vox Humána
Négyszáz éve már elköltözött.
Pünkösd táján gyakran újra látják
Magdaléna-lányokra hajaz,
Szél cibálja kékesszürke fátylát
(Mindig más? vagy mindig ugyanaz?)
 
Fortabest a guta megütötte
(Bognár volt és patkoló kovács)
Temetésén megjelent mögötte,
Mint Lázárén a názáreti ács.
Gontiert a nyaktilóra vitték,
Mert a révnél húsz tallért lopott,
Ott is látták csendben térdepelni
És a hóhér jól mellécsapott!
 
Fortimer a húsz szökött fegyencre
Harminc muskétással lövetett,
(De) nem volt száraz lőporos szelence
Záporeső záport követett.
Tizenhárom ép bőrrel megúszta
Már túl vannak árkon, bokrokon
Benediktus Soror Vox Humana
Imádkozott fenn a várfokon.
 
Emlékére szobrot is faragtak
(Isten tudja valódi helyét)
Szentségit a rohadék parasztnak,
Ki lelopta aranyos fejét!
Sebeimnek nagy része behegedt,
(Csak a lelkem gennyes egy kicsit)
Ajánlás:
Ha szurkálnak húzd be jól a segged,
S a balhét majd mások elviszik!
Nem érhető el leírás a fényképhez.Picárdiaia meséák
 

2021. 08. 30. 1:46

Kedveseim!
Erről eszembe jutott egy régebben általam már más portálon bemutatott csodállatos "hattyú paródia", ide is elhoztam, hátha még valaki nem ismeri a híres férfiakból álló Trockadero balettegyüttest, köztük is ezt a kissé "csúnyácska nőt", aki - természetesen férfi, de női névvel:
https://www.youtube.com/watch?v=WQcMFLpmv7s
Hillarius Parody of Michael Fokine's Choreography of THE DYNG SWAN. 
Dancer - Ida Nevaseyneva
  ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

Kérem a kedves itt olvasót, hogy amikor elsötétül a képernyő, még ne kapcsoljon el, mert utána még jönnek poénok, amit nem volna jó kihagyni, ugyanis ott látható még csak az a jellegzetes "hattyúszárnytartás a művésznő" fő produkciójaként.

2021. 08. 30. 1:29

Kedves Napfény!
Jól esett olvasni Varga József fagottművészről, köszönöm.
Igazán restellem, de zenetanár létemre nem tudtam, hogy ki játsza minden este a TV esti meséjének fagottszólóját, melyet jómagam is sok alkalommal játszottam tanári koncerteken, zongorán kísérve a fagottos kolleginánkat.
A közönségnél mindig nagy sikert arattunk Pécsi József művével.
Első alkalommal akkor játszottuk, amikor rendeztünk egy olyan koncertet, amelyen csupa állatok szerepeltek.
Igazán nagy sajnálom, hogy Varga József ilyen aránylag fiatalon hunyt el, élhetett volna még!  
Az állatos koncert ötletét nekünk Saint Saens: Állatok farsangja c. sorozata adta.
Ebből idézek egy szép tételt, "A hattyú" címűt, melyet szintén sokat játszottunk egy vadászkürtös kollégámmal, aki - sajnos! - pár éve szintén elhunyt!:'(
Ez egy "hattyúdalát" éneklő madárról szól, köztudott, hogy mikor a hattyú halálán van, utóljára még énekel:
https://www.youtube.com/watch?v=SeD8Fnes180
Camille Saint Saens: A hattyú
Érdekességek madarainkról - Hattyúk - Kapanyél



2021. 08. 29. 22:24

Így van! 🙂

jadzia

2021. 08. 29. 19:15
Van egy kéz...
Egy simogató kéz. Egy puha, pici, drága kéz. Egy simogató kéz, amely nem simogat. Nem simogathat. Mert van, hogy akit leginkább szeretne, akire legjobban vágyik a kéz, nem simogathatja. Mert a simogatásban érzés van. És néha éppen a legszebb érzés tart távol embereket egymástól. Nőt és férfit. Az az érzés, ami kettejükben él, ami közös érzésük, ami összeköti őket. És mégis, elválasztja. És a kéz mozdulna, feléd mozdulna, de valami... valami megálljt parancsol. És ekkor már egy pofonnak is hogy örülnél! Mert a pofonban van remény. Már az is közelség, az Ő közelsége, kezének közelsége. Csak megérintsen, csak itt legyen. De nem lehet. Nem üthet, nem simogathat. A kéz, a pici kéz nem simogathat. De a lélek igen. A lélek simogathat. És ezt teszi. Simogat. Egy pici kezet.
Van ilyen kéz."
Csitáry-Hock Tamás
Lehet, hogy egy rajzLeonardo da Vinci kéztanulmány
jadzia

2021. 08. 29. 19:14
A Kék madarat nem kell távoli országokban keresni. A Kék madár mindig velünk van, ha szeretjük egymást, és örülünk az élet legkisebb ajándékainak is. De mindig elrepül, ha bántjuk egymást, ha irigykedve figyeljük a mások örömét. Mert a Kék madár maga a boldogság, és kalitkája: az emberi szív.
Maurice Maeterlinck
Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy
jadzia

2021. 08. 29. 19:07

szép nehéz hangszer a mese zenéje miatt örökké emlékezik rá gyerek felnőtt egyaránt 

2021. 08. 28. 0:21

A magyarok SZENT KORONÁJÁNAK jelenlegi kutatásával kapcsolatos történetét itt olvashatjuk. (Elég terjedelmes olvasmány, csak akit nagyon érdekel, az olvassa végig!)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Korona

Részlet a Wikipédiából:

"A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban. A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg. A történelmi hagyomány szerint I. István király a halála előtti napon, 1038augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.

Hasonló, de máig élő jogi vonatkozásokat is tartalmazó koncepció épült ki a brit korona körül."

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?

A Szent Korona a koronázási ékszerekkel

Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A magyar történelem leghosszabb ideig trónon ült királya a Szent Koronát közel fél évezredig birtokló Habsburg-ház uralkodói közül került ki:

 I. Ferenc József ausztriai császár és magyar király, aki

MINDEN KOLLÉGÁJÁNÁL TOVÁBB, 67 ÉVIG ÉS 355 NAPIG VISELTE A KORONÁT,

1848. december 2-án történt trónra lépésétől kezdve egészen az 1916. november 21-én bekövetkezett haláláig.

2021. 08. 28. 0:05

GARAY JÁNOS

A szent korona

Rómában a keresztény világnak főura,
Sok századdal előtte nagy álmot lát vala;
Az álmot Isten küldte, mint jós sugallatot –
Szavára áhítattal a pápa hallgatott.

Előtte angyal állott, Istennek hírnöke,
S ajkáról így hallatszék az intő szent ige:
„Igaz hitnek szolgája, Istentől fölkenett,
A földön millióktól tisztelve rettegett!

Adj mindenkinek áldást, ki kér áldásodért;
De meg ne vond érdemtől azt érdemtelenért –
Mellyel díszítni szántad a lengyelek urát,
Boleslawnak ne add meg a szentelt koronát.

DE holnap virradattal követség jön eléd,
Egy ismeretlen népnek hozván üdvözletét;
A népnek fejedelme kéréssel van hozzád –
Fején legillendőbben fog állni koronád.”

Szólott az égi hírnök; a pápa megriad,
S Istennek intéséért buzgó hálákat ad.
Ajtóját ismeretlen követség nyitja meg,
Párduccal és kócsaggal ékes magyar sereg.

Egy főpap a vezérök, tisztes ruházatú,
Asztrikus érsek, ékes és dús szónoklatú.
„A Kárpátok honából köszönt egy hősi nép!”
kezdé szavát – s a pápa előtt féltérdre lép.

„Fejedelme Kárpátoktól parancsol tengerig,
Övé a föld Dunától Erdélynek széleig;
István fejedelmet értem, ha hallottad hírét,
Dicső Árpád utódját és Géza gyermekét.”

„Hírét a hős magyar nép vérrel jegyezte fel.
– Viszont a pápa – küzdvén Európa népivel.
Nincs nagy határon ország, hol romboló kara
Nem volt a nemzetnek csapása, ostora.

A dajka ő nevökkel ijeszté gyermekét,
Még szentegyházainknak sem hagyták meg kövét…
Vajh, ismerjük bíz őket, a dúló hősi vért;
S rettentő a magyar név előttünk mindezért.”

Mond borzadás jelével ez egyház főnöke,
De tiszta méltósággal kel István hírnöke:
„Ha ilyen volt valóban Árpád nemzete,
Annál nagyobb ezentúl e népnek érdeme.”

S lefesti szónokajkkal múlt mellé a jelent,
Újabban a magyar nép mi szépre, nagyra ment.
Lefesti lelkesedve Istvánt, az új vezért
Ki új pályán indult el aratni új babért.

S most merre a Dunának, Tiszának habja mén,
Áll millió magyarral az egyház küszöbén,
Melynek keblébe vévén magasb sugallatát,
a békés haladásnak tűzé ki zászlaját.

„De még a munka kezdve van csak, végezve nem! –
Folytatja a magyar pap – küldöm kérdést teszen:
Hogy amit a vallásért honában mívele,
Az egyház fejedelme megszentelendi-e?

Megszentesítni kész-e Jézusban szándokát,
S melyet viselni kíván fején, a koronát?
Hogy lenne, mint más ország, Árpádnak hős hona,
S fejedelmét díszítse királyi korona!”

Szólott a szónokérsek; a pápa ősz szemén
Öröm könyűje látszik, arcát övedzi fény –
A szónokot szívéhez szorítja két keze,
Kimondhatatlan a kéj, mit lelke éreze.

„Engem címeznek – úgymond – apostol címivel;
De küldőd ilyen címet még méltóbban visel.
Eredjetek s mondjátok, mondásom az vala:
Hogy István nemzetének fölkent apostola.

Eredjetek s mondjátok, áldásom van fején,
S mely nyomdokába lépett, dicső, hős nemzetén;
Az egyház fejedelme királynak ismeri,
Mert már előbb az Isten királynak tűzte ki.

Eredjetek – s elővé a drága koronát,
S átadta azt, követvén Istennek jós szavát –
Legyen királyi dísze – mondá – e korona,
S alatta nagy és hatalmas Árpádnak hős hona!”

S átadta a követnek királyi ékszerét,
Mely ékesítse mától István fölkent fejét,
Mellé kettős keresztet hódolva nyújta át,
Mellyel megtiszteltesse mint Úr apostolát.

Ekképp nyeré meg István az ősi koronát,
Mely nyolc századnak óta díszíti homlokát
Magyar királyainknak. Megemlékezzetek,
Hogy azt az ősi monda s a kor szentelte meg.

A magyar Szent Korona története | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és  hírportál


jadzia

2021. 08. 27. 16:17
Svédországban ma Raoul névnap van. Ez alkalomból mi is megemlékezünk Raoul Wallenbergről, aki több ezer zsidónak juttatott védlevelet, élelmiszert és gyógyszereket a második világháború idején, sőt akár a pályaudvarokra is kiment, hogy megmentse őket.
A Yad Vashem Intézet 1963-ben, az elsők között nyilvánította a Világ Igazának Raoul Wallenberget.Lehet, hogy egy kép erről: 1 személyhttp://embermentok.eletmenete.hu/raoul-wallenberg-0
 
Élet Menete Alapítvány

2021. 08. 26. 12:43

Bármi is van a Nagyvilágban, egy törvénynek mindenhol biztosan érvényesülnie kell:
"A ZENE EGYETEMES":
https://www.youtube.com/watch?v=ddLd0QRf7Vg
What a Wonderful World (Louis Armstrong és a nagyvilág gyerekei)


Louis Armstrong - Biografía, historia y legado musical


Playing For Change - Celebration | Music Video, Song Lyrics and Karaoke

Group of friendly kids playing football together on green lawn in park  Stock Photo | Adobe Stock

Ezt is érdemes elolvasni, aki kedveli Armstrong muzsikáját:
https://mult-kor.hu/nyolc-dolog-amit-kevesen-tudnak-louis-armstrongrol-20180711

2021. 08. 26. 12:16

Szóval kedveseim, lassacskán "őszbe csavarodik a természet feje", és bízvást mondhatjuk, VÉGE VAN A NYÁRNAK:
https://www.youtube.com/watch?v=5mrqQ8v6ws0

Móra Ferenc - Radványi Balázs: Cinege cipője

Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.

Szeretne elmenni,
ő is útra kelni,
De cipőt az árva
sehol sem tud venni.

Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
varjú varga Pálhoz.

Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagy uraknak varrja.

Darunak,. gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár,
nem ilyen akárki fiának!

Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.

Csak a cinegének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.

Keresi, kutatja,
repül gallyról gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!"
egyre csak azt hajtja.

vers: Móra Ferenc
zene: Radványi Balázs
előadó: Kaláka együttes
Móra Ferenc – Radványi Balázs: Cinege cipője (animáció, mese, gyerekdal) |  MESE TV - YouTube

Napi pakk, vasárnap: Móra Ferenc születésnap, bunyó Busa Gabival az Árpád  téren, gyorsulási verseny a rakparton – Szegedi hírek | Szeged365
"A jó könyveket el kellene tiltani, hogy olvassák is őket." 
Móra Ferenc (1879-1934)

Móra Ferenc

jadzia

2021. 08. 25. 19:36
NEOGRÁDY ANTAL:SZERETETTELENEK BALLADÁJA
Megfagyott tűz kék kormába lépve,
Hamvába holt nagy tettek nyomán,
Felfüstöl, helyenként mintha égne,
Egész mélyen ég is még talán.
Szép emlékek tarsolyába tépve
Csüggve nagy professzorok szaván,
Kimondom én, hogy csak adtunk vettünk,
Kufárkodtunk, de sosem szerettünk.
Zsírosarcú rongykereskedőnek
Udvarolva vágtunk jó pofát,
Lányos háznál a gazdag szülőnek
Dícsértük a lányt, a kis kofát.
Pénzt hazudtunk a pénzsóvár nőnek
Bár növesztett jókora tokát,
Pecsenye és bor közt megpihentünk,
Kufárkodtunk, de sosem szerettünk.
Kéjre éhes özvegy asszonyoknak
Mutogattuk dagadó gatyánk,
S nem tartottuk magunkat gonosznak,
Hogyha jobban érdekelt a fánk,
A bor, a sör, s amit elénkbe hoznak,
S jó falattal telve a pofánk,
Ingyen volt az, amivel fizettünk,
Kufárkodtunk, de sosem szerettünk.
És ha egyszer úgy maradt a lányka,
S minden új nap új kérdést hozott,
Rákérdeztünk: lesz e hozománya?
Tök mindegy, hogy szűzlány vagy kokott,
Leszünk apák, a fene se bánja,
Minden zsivány így házasodott.
Aztán elszállt a sok év felettünk,
Kufárkodtunk, de sosem szerettünk
Lehet, hogy műalkotás
 IFJ Neogrády Antal:ANDALÚZIAI TÖRTÉNETEK [ZUHEROSI MENYEGZŐ]
 
 
 
 
 
 
jadzia

2021. 08. 25. 19:36
FERNANDO PESSOA: Messze, az éjszakában trillázik a fuvola
Messze, az éjszakában trillázik a fuvola.
Egy pásztoré? Nem számít. Elveszett,
Bizonytalan s értelmetlen hangok sora.
Épp mint az életed.
Kezdet és vég nélkül hullámzik a szegény,
Ez a szárnyaló ária.
És oly teli azzal, túl hangokon, zenén,
Hogy semmi sem, soha.
És semmi nem emlékeztet a dallamára,
Ha egyszer megszakad;
Bár hallom még, máris úgy vágyódom utána,
S úgy fáj, ha elmarad.
Kukorelly Endre
Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy Donna Tucker
jadzia

2021. 08. 25. 19:33
DY ENDRE:Magyar jakobinus dala
Ujjunk begyéből vér serken ki,
Mikor téged tapogatunk,
Te álmos, szegény Magyarország,
Vajon vagy-e és mink vagyunk?
 
Vajon lehet-e jobbra várni?
Szemünk és lelkünk fáj bele,
Vajon fölébred valahára
A szolga-népek Bábele?
 
Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz
Végül egy erős akarat?
Hiszen magyar, oláh, szláv bánat
Mindigre egy bánat marad.
 
Hiszen gyalázatunk, keservünk
Már ezer év óta rokon.
Mért nem találkozunk süvöltve
Az eszme-barikádokon?
 
Dunának, Oltnak egy a hangja,
Morajos, halk, halotti hang.
Árpád hazájában jaj annak,
Aki nem úr és nem bitang.
 
Mikor fogunk már összefogni?
Mikor mondunk már egy nagyot,
Mi, elnyomottak, összetörtek,
Magyarok és nem-magyarok?
 
Meddig lesz még úr a betyárság
És pulyahad mi, milliók?
Magyarország népe meddig lesz
Kalitkás seregély-fiók?
 
Bús koldusok Magyarországa,
Ma se hitünk, se kenyerünk.
Holnap már minden a mienk lesz,
Hogyha akarunk, ha merünk.
Lehet, hogy műalkotás
 
Fehérvári zOltán: Aza szép régi nyár
 
  •  
     
 
 
e
 
 
jadzia

2021. 08. 23. 19:05
ASPERJÁN GYÖRGY:Levél Radnóti Miklóshoz
 
Közeli lett itt bármiféle távol,
ahogy üzensz az elnémult halálból:
a szögesdrótok már bennünk feszülnek.
A kóros eszmék látszólag elültek
Európában, rendel béke fénye:
azoké, kiknek ügyes leleménye
az új rend, mely ó-törekvést kiszolgál:
egyenlők között szalutál a bolgár,
 
polák, magyar, tót, rác, s persze a többi,
ki az új parancsnak rongyát felölti.
Tudjuk, elvileg történelmi kényszer,
mely teli gátlással, nemzeti félsszel.
Kis nép, pöfeteg nacionalizmus,
csak egymást szennyező a pernye-virtus;
helyi kiskirályok, helyi uralmak
lelket, eszmét és javakat uralnak.
 
Cifra takarónak kell közös érdek,
átlátszik rajta: ki nem sérti, sértett.
Nincs más út, ez meg önzéstől göröngyös,
ki szabad, kalitkába zárva röpdös;
határokon átvánszorog a válság,
szegényekre úgy uszul, mintha várnák.
Kik tehetetlenül láttak előre,
tudták, hogy mindent felül ír a tőke.
 
Hirdeti s nem ismeri a kegyelmet,
lehányja az erkölcsöt, a szerelmet,
szívünkbe és ágyunkba befekszik,
törvénye szerint betölti a kedvit.
Mit jónak lát s enged, az a szabadság –
óvja, őrzi villanypásztor a marhát.
Egymást tapossuk összezavarodva,
eszmélni menekülünk már a rosszba. –
 
Itthon vagyunk, nincs hova visszatérni.
Folytonos veszélyben vérzik, ki férfi.
Amint teheti, elmerül a vágyban,
hazát ölel örökre megtaláltban,
ha dúlt lelkében érték még a hűség,
s nem álma: másik nő karjai hűtsék.
Úgy érzi itt sok, kit sorsa leltároz:
a kétszerkettő józansága káros.
Lehet, hogy egy kép erről: 8 ember és álló emberek
jadzia

2021. 08. 23. 17:58
BARANYI FERENC: MAGYARSÁGVIZSGA
I.
Ki itt a jó magyar?
A szájtépő, a másságot leszóló,
a mellverő, de vész elől kilógó -
az lenne jó magyar?
Ki udvaroncból szökkent népvezérré,
de "honféltése" népét sem kímélné -
az lenne jó magyar?
Ki eladná az országot egy lóért
s a lovat, nemzetének, milliókért -
az lenne jó magyar?
Ki Európát falná fel, de régi
ázsiai voltát se jól emészti -
az lenne jó magyar?
Kinek az őslakó is rusnya jöttment,
ha átkokat nem szittya dühhel öklend -
az lenne jó magyar?
II.
Apai ágon áldás eleimre,
hogy magyar vért pumpáltak ereimbe,
ezért itt élni s tartozni e néphez
vérség szerint lehetek illetékes.
De önmagában ez mit sem határoz,
csupán elindulás a vállaláshoz,
ahonnan már csak a lélek s ész irányít
munkálni a világból egy hazányit.
Anyám ágán is áldom minden ősöm,
fejfáiknál emlékezőn időzöm,
mind-mind e hont ápolta tiszta szívvel,
lett légyen délszláv, felvidéki cipszer.
Tót sarj Petőfi, német ősű Erkel
példázza: mitől jó magyar az ember,
nekik tudom be, nem a vér szavának,
hogy épeszűen szolgálom hazámat.
Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy

2021. 08. 23. 8:23

Dalbetét a TESLA musicalből:
https://www.youtube.com/watch?v=wcvAssZgaJo
Áramok harca (feat. Szomor György, Szabó P. Szilveszter) 
(Tesla és Edison - Váltóáram, egyenáram...)

Released on: 2020-02-27
Author: Müller Péter Sziámi
Composer: Sebestyén Áron
Featured Artist: Szabó P. Szilveszter
Featured Artist: Szomor György