ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények
2009. 06. 22. 18:27
Kedves MINDEN ide látogató OLVASÓ!
Ebben a rohanó, agyat és idegeket borzoló világban álljunk meg egy pillanatra!
Csodálkozzunk rá a bennünket körülvevő világra.
Olvassuk el az éppen kezünkbe akadt verset, hallgassuk meg a rádióban éppen felhangzó zenét, nézegessük meg a látóterünkbe került épületet, szobrot, képet...
Ha nyitott szemmel, nyitott füllel, s főleg NYITOTT SZÍVVEL járjuk útjainkat, bizony, meglepően sok szépségre tudunk találni.
Az interneten böngészve is keressük az IGAZI ÉRTÉKEKET, s hozzuk ide mindannyiunk örömére, hogy a 250 éve elhunyt Joseph Haydn-t idézzem:
"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít."
Kívánok jó böngészést, szellemi kikapcsolódást mindenkinek!
Szeretettel Holdfény
Nat Geo
Az épület tervezői víziója feloldja a határokat a Magyar Zene Háza és a Városliget parkja között, az épületbe belépve olyan élménye támad a látogatónak, mintha továbbra is a természetben sétálna. Ezt a fajta légiességet és transzparenciát elsősorban a hatalmas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli homlokzati üvegfalak adják, pontosan 94 darab, melyek mindegyikét egyedileg gyártották le, és amelyek egyes szakaszokon elérik a közel 12 méteres magasságot is.
A ház és a természet harmonikus összeolvadását pedig az álmennyezetben elhelyezett több ezer, stilizált növényi levelet mintázó díszítőelem is hangsúlyozza, melyek aranyló színezete folyamatosan reagál a fényviszonyok változásaira.
A ház másik ikonikus jellemzője az organikus, lebegő tetőszerkezete, melyet a hang rezgésének vizuális képéből, a hanghullámból kiindulva formált meg a tervező. A tetőzetben szinte nincsenek szögletes elemek, csak kizárólag hullámzó formák; felületét közel 100 egyedi tervezésű fénykút töri át, amelyek közül több átvezeti a természetes fényt a belső terekbe, és ezzel különleges atmoszférát teremt.
A japán sztárépítész, Sou Fujimoto tervét nyílt pályázaton 2014-ben választották ki 168 pályamű közül. A megvalósulást az eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi:
a Magyar Zene Házát a CNN és a World Architecture Community (WAC) is 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította.
A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a rangos londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb, széles körben jegyzett elismerése. 2020-ban pedig a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg: az amerikai Music Cities Awards kiírásában, a legjobb zenei tematikájú ingatlanfejlesztésnek járó kitüntetését. fidelio.hu
Szentmihályi Szabó Péter Nostradamus jóslatai
Imádom Böcklin festészetét és ez a holtak szigete külön kedvenc
Böcklin Holtak szigete c. festményére készült egy zenemű is:
https://www.youtube.com/watch?v=FcRn_2DgPlA
Rachmaninow: Die toteninsel (A holtak szigete szimfonikus költemény)
A zeneműről ezt az ismertetőt találtam:
https://www.filharmonikusok.hu/muvek/a-holtak-szigete-op-29-szimfonikus-koltemeny-arnold-bocklin-festmenye-nyoman/
Idézek belőle:
"A holtak szigete című szimfonikus költeményt Rachmaninov 1908-09-ben, Drezdában komponálta. Rachmaninov egy különösen boldog pillanatban, két leánygyermek megszületése után szembesült az elmúlás, a halál gondolatával. A vitalitás közvetlen megtapasztalása elmélkedésre, meditációra késztette. A címben hivatkozott képet, a romantikus svájci festőművész, Arnold Böcklin festményét a zeneszerző 1907-ben, Párizsban látta. A rendkívül szuggesztív műalkotást 1880-ban egy özvegyasszony rendelte, „a festménynek olyan mély nyugalmat kell árasztania, hogy az ember összerezzenjen, ha szemlélése közben ajtókopogást hall”. Az ekkoriban Olaszországban dolgozó festőt a Nápolyi-öböl egyik sziklás szigetére (Ischia) épített kastély inspirálta. Az első kép után további változatokat készített.
Egy példány 1897-ben, Budapesten is látható volt, az egykori katalógus így írta le az ábrázolt jelenetet:
„A déli tengereken van egy szirtes sziget. A megközelíthetetlen partok meredeken törnek föl a sötétlő kékes vízből. Az omlatag köveket sűrű oleander bokrok borítják, a benyúló vizek partját komor ciprusok lombjai árnyékolják, a hallgatag öbölben a holtak csöndes otthonát őrzik. A sziklákba sok ajtó nyílik, befogadására mindazoknak, kik innen többé visszatérni nem fognak. Egy kicsi csónak lassú verésű evezéssel közeleg a sötétlő bemenethez. Egy fehér, koszorús koporsóhoz támaszkodó alak látszik benne. Szomorúan néz az átláthatatlan sötétségbe, a halál komor kapuját figyeli, melyet egy bronz állati alak őriz titokzatosan. Minként a fáradt vándor lelkében, a világos márvány falak fehéren tükröznek a kék tengerben, felvillan a hit nyújtotta remény.”
A komor sziget fele tartó csónak evezőse maga Kharón, amint a frissen elhunytak lelkét viszi a Styx folyón végső nyugvóhelyükre; a koporsó mellett álló és a vízből kimagasló szirtek felé tekintő fehér lepelbe burkolt légies figura pedig a halott lelkét testesíti meg. „A festményt a valószínűség és valószerűtlenség határmezsgyéjéről eredő titokzatosság lengi át, Böcklin ugyanis az önmagukban meggyőzőnek tűnő természeti tájakat néhány fantázia-szülte részlettel kombinálta. Az így keletkező látvány álomszerűségében szinte már szürreálisnak mondható” – írta egy elemző."
Figyelem!
Rahmanyinov eme zeneműve - a többihez hasonlan! - eléggé depressziós hangulatú, ezért nem ajánlom mindenkinek meghallgatásra...
Más téma:
Kicsit most meg lettem zavarodva!:(((
Nézem a tv-t, és a hírekben arról szólt a fáma, hogy elárverezik Csontváry Kosztka Tivadar egyik legvitatottabb festményét:
Csontváry Kosztka Tivadar: Titokzatos sziget (1903)
"A magyar aukciók történetének legmagasabb kikiáltási áráról, 160 millió forintról indul Csontváry Kosztka Tivadar Titokzatos sziget című festménye december 19-én a Virág Judit Galéria karácsonyi árverésén.
Csontváry nagyjából 100 darabos életművéből alig több mint egy tucat van magángyűjteményben, 2000 óta pedig csupán négy alkotása szerepelt árverésen – mondta az árverés sajtótájékoztatóján Kelen Anna művészettörténész. Az 1903-ban készült Titokzatos sziget a festő egyik legrejtélyesebb műve, a jelentését máig nem sikerült megfejteni. A festményen álomfigurák idézik fel a múltat és a jövőt egy képzeletbeli szigeten. A csöppnyi földdarab és a külvilág közti átjárás lehetőségére apró vitorlás motívuma utal. A szimbólumokban gazdag műalkotást intenzív, meleg színek és ragyogó fényhatás jellemzi – magyarázta a szakértő." (Forrás: hvg)
![Berliner Philharmoniker – Kirill Petrenko conducts Tchaikovsky and Rachmaninov – Romeo and Juliet, The Isle of the Dead, Francesca da Rimini [live webcast] - Colin's Column](https://lh3.googleusercontent.com/proxy/EHs2F-ZnPxIRv6RAytf-ev809ysaWk2iA-55wuYDUzF9PEmBeE0Sb7WoOyTBw23ew7VdDO6jR0pWKdesA7KtNm4hYOn-Ir8rbMzeZ7PN1LzE7-ourmNfXCo)
S hogy miért vagyok megzavarodva?
Ugyanis:
Elég régóta ismerem ezt a festményét Csontvárynak (Ő az egyik magyar festőkedvencem!), de valahányszor belebotlottam, nekem mindig egy MÁSIK, sokkal régebben készült Arnold Böcklin festmény jutott róla eszembe, talán NEM VÉLETLENÜL!
Böcklin festményének címe: Holtak szigete, melyet a festő 1880 és 1886 között ÖT változatban is elkészített:
Remélem, sikerült mindet begyűjtenem...
Nem volt könnyű, az biztos, hisz mindegyik más, de a téma mindre ráillik. Holtak szigete...
/Na nehogy már ilyen helyre jussunk, ha meghalunk!!!:(((.../
Viszont - szerintem legalábbis - ez a Böcklin festmény sorozat hatással lehetett Csontváryra a Titokzatos sziget c. festményének megfestésekor, csak ő - szvsz - elvitte a témát az EZOTÉRIA világa felé:
Így aztán ember legyen a talpán, aki ÉRTELMEZNI tudja Csontváry képét!:DDD ;o)
Ti mit gondoltok erről?!
Ér ez a Csontváry kép 160 millát, illetve többet (a végösszeg, amennyiért el fog kelni, csak az árverés után fog nyilvánosságra jutni, HA FOG!!! ...) ???
A Szépművészeti múzeum időszakos kiáálítása A fáraó sírjánka felfedezése II Amenhotep és kora.Ezt a kiállítást n éztük meg hét végén.
Egy királysír felfedezése
Amenhotepet Thébában, a Nílus nyugati partján fekvő királyi temető, a Királyok völgye egyik sziklába vájt sírjába temették el. A sírt Victor Loret francia egyiptológus találta meg és tárta fel 1898-ban. A sír felfedezésének története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amelyeket a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének tudományos archívumában őriznek. A sír felfedezése önmagában is szenzációt jelentett, mivel – a többi thébai királysírtól eltérő módon – az uralkodó mumifikált testére a sírkamrában, a neki készített szarkofágban bukkantak rá. Megtalálták ezen kívül az eredeti királyi sírmelléklet (pl. istenszobrok, feliratos edények, amulettek) több darabját is.
Még ennél is nagyobb szenzáció volt, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak. Ezzel bebizonyosodott, hogy II. Amenhotep sírját a Kr. e. 1. évezred elején királyi rejteksírként használták, hogy a haláluk után istenként tisztelt uralkodók testét megvédjék a sírrablóktól. szépművészeti múzeum