ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények
2009. 06. 22. 18:27
Kedves MINDEN ide látogató OLVASÓ!
Ebben a rohanó, agyat és idegeket borzoló világban álljunk meg egy pillanatra!
Csodálkozzunk rá a bennünket körülvevő világra.
Olvassuk el az éppen kezünkbe akadt verset, hallgassuk meg a rádióban éppen felhangzó zenét, nézegessük meg a látóterünkbe került épületet, szobrot, képet...
Ha nyitott szemmel, nyitott füllel, s főleg NYITOTT SZÍVVEL járjuk útjainkat, bizony, meglepően sok szépségre tudunk találni.
Az interneten böngészve is keressük az IGAZI ÉRTÉKEKET, s hozzuk ide mindannyiunk örömére, hogy a 250 éve elhunyt Joseph Haydn-t idézzem:
"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít."
Kívánok jó böngészést, szellemi kikapcsolódást mindenkinek!
Szeretettel Holdfény
Láttam nem is egyserz csodaszép film
Kedvcsinálónak hoztam pár képet a Gyöngyvirágtól lombhullásig c. természeti filmből:
Tegnap este nem tudtunk egyik tv csatornán sem olyan filmet találni, ami tetszett volna, és nekem eszembe jutott egy nagyszerű film, amit még gyerekkoromban láttam a moziban, és sikerült megtalálni!:)
Elhoztam Nektek is, hátha van, akit érdekelnek a természeti filmek:
https://videa.hu/videok/film-animacio/gyongyviragtol-lombhullasig-wCkhZ3F5xd3mbLUP
Homoki Nagy István: Gyöngyvirágtól lombhullásig 1953.
Magyar természetfilm 88 perc
"A film drámai egységbe foglalja a Dunatáj változatos növényvilágának, a Szekszárd és Baja között elterülő Gemenci ártéri rezervátum kis és nagy vadjainak, hasznos és kártékony madarainak életét. Bár megszokott jelenségeket helyez nagyító alá, a szakértő szemével láttatva az eseményeket, bevezeti a nézőt a természet lüktető, újra meg újra meginduló életének megismerésébe. Nemcsak a madárfészkek titkai tárulnak fel, láthatóvá válik a létért való küzdelem keménysége is. Így a jelenetek, szépségükön túl, izgalmasak és szórakoztatóak. Alkotójuk méltán kapott Nagydíjat Velencében, 1953-ban." (Port.hu)
Alkotók
Aranyosi Ervin: Ne verd le a fecskefészket!
Tudod, minden fecskét meg kellene védned,
sok szúnyogot eszik, ami szívná véred!
Ne verd le otthonát, védd a fecskefészket!
Hadd dolgozzon érted az óvó természet!
Bár egy fecske sosem tud csinálni nyarat,
de vérszívót pusztít. Védd hát e madarat.
Akár egy kilót is megeszik naponta!
Ne a vegyszert zúdíts tehát a habokba.
Mert a vegyszer szórás tereád is káros,
természet ellenes, néha már halálos.
Csupán pár embernek, hoz a dolog hasznot,
vegyszerrel az élőt sorban megfullasztod.
Ha a természetet nem óvod meg, félő,
nem lesz világodban semmi, ami élő!
Barn Swallow Julius Bien festménye
Benedek Elek
Jeanne Newton festménye
Fecske, fecske
Fecske, fecske, Isten madárkája,
Itt a házunk, szállj le szépen rája.
Áll a ház is, a fészek is rajta,
Te utánad, hej, mennyit sóhajta!
Fecske, fecske, légy a mi vendégünk,
Este, reggel csicseregj minékünk.
Csicseregd el legszebbik nótádat:
"Szeretem én az én szép hazámat."
Fecske, fecske, ugye legjobb itthon?
A fészkedért ugye sírtál titkon?
"Sírtam, sírtam puha kis fészkemért,
De még inkább az én szép hazámért!"
Sajnos, nagyon fogynak a fecskék, az idén még nem láttam egyetlen egyet sem!:(((
Hoztam egy aranyos verset róla, sajnos, a költőjét sem ismertem:
Dalmady Győző
Fecske a szobában
Fecske, fecske, mi jót hoztál?
A szobámba lopózkodtál:
Nincs-e meg a tavasz itten?
Azt keresed talán itt benn?
Nézd, a gyermekek bejöttek,
Téged vigan üdvözölnek,
Boldog ámulattal nézik
Könnyü szárnyad lebbenésit.
Hogy örülnek! hogy ujjongnak!
Hirül viszik az anyjuknak,
Nagy esemény! Együtt látod,
Csakhamar a kis családot.
Fiu mondja: az enyim légy!
Jó leszek én hozzád mindég,
Megetetlek, megitatlak,
Játékkal is mulattatlak.
Lányka mondja: mit üzennek,
Kik a távolban szeretnek?
Ha felőlök hirt adhatnál,
Még csókra is számithatnál.
Anyjuk mondja: jer le, jer le,
Megtanitlak szerelemre,
Puha meleg fészket rakni,
Kicsinyekért élni, halni!
De te mégy, az ablak nyitva,
Társaid már várnak vissza,
Köszönöd a szivességet -
Örökre elvesztünk téged.
Repülj hát, és mondd meg nékik:
Örök tavasz virul még itt:
Nézzék meg, ha erre térnek,
Milyen itt egy boldog fészek.
Forrás: Dalmady Győző versek
Dalmady Győző jogász és költő
1836. február 11 (Kolta, Szlovákia) - 1916, június 30. (Budapest)
A 19. század utolsó évtizedeinek népszerű lírikusa. Lírájában a katolikus szellemű vallásosság lényeges szerepet töltött be a Kossuthot eszményítő hazafias érzés és a családi élet motívumai mellett. Wikipédia
Ejnye-bejnye, mi baja lehetett Radnótinak a macskákkal?!:(((
Pedig ők ösztön lények, és nem veszélyesek az emberre!
A kutyákkal ellentétben:
Ilyen viselkedésre emberrel szemben egy macska szerintem soha nem lenne képes!
Vagy ha mégis, akkor abban nem a macska a bűnös!:((