ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények
2009. 06. 22. 18:27
Kedves MINDEN ide látogató OLVASÓ!
Ebben a rohanó, agyat és idegeket borzoló világban álljunk meg egy pillanatra!
Csodálkozzunk rá a bennünket körülvevő világra.
Olvassuk el az éppen kezünkbe akadt verset, hallgassuk meg a rádióban éppen felhangzó zenét, nézegessük meg a látóterünkbe került épületet, szobrot, képet...
Ha nyitott szemmel, nyitott füllel, s főleg NYITOTT SZÍVVEL járjuk útjainkat, bizony, meglepően sok szépségre tudunk találni.
Az interneten böngészve is keressük az IGAZI ÉRTÉKEKET, s hozzuk ide mindannyiunk örömére, hogy a 250 éve elhunyt Joseph Haydn-t idézzem:
"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít."
Kívánok jó böngészést, szellemi kikapcsolódást mindenkinek!
Szeretettel Holdfény
Kedveseim!
Erről eszembe jutott egy régebben általam már más portálon bemutatott csodállatos "hattyú paródia", ide is elhoztam, hátha még valaki nem ismeri a híres férfiakból álló Trockadero balettegyüttest, köztük is ezt a kissé "csúnyácska nőt", aki - természetesen férfi, de női névvel:
https://www.youtube.com/watch?v=WQcMFLpmv7s
Hillarius Parody of Michael Fokine's Choreography of THE DYNG SWAN.
Dancer - Ida Nevaseyneva
Kérem a kedves itt olvasót, hogy amikor elsötétül a képernyő, még ne kapcsoljon el, mert utána még jönnek poénok, amit nem volna jó kihagyni, ugyanis ott látható még csak az a jellegzetes "hattyúszárnytartás a művésznő" fő produkciójaként.
Kedves Napfény!
Jól esett olvasni Varga József fagottművészről, köszönöm.
Igazán restellem, de zenetanár létemre nem tudtam, hogy ki játsza minden este a TV esti meséjének fagottszólóját, melyet jómagam is sok alkalommal játszottam tanári koncerteken, zongorán kísérve a fagottos kolleginánkat.
A közönségnél mindig nagy sikert arattunk Pécsi József művével.
Első alkalommal akkor játszottuk, amikor rendeztünk egy olyan koncertet, amelyen csupa állatok szerepeltek.
Igazán nagy sajnálom, hogy Varga József ilyen aránylag fiatalon hunyt el, élhetett volna még!
Az állatos koncert ötletét nekünk Saint Saens: Állatok farsangja c. sorozata adta.
Ebből idézek egy szép tételt, "A hattyú" címűt, melyet szintén sokat játszottunk egy vadászkürtös kollégámmal, aki - sajnos! - pár éve szintén elhunyt!:'(
Ez egy "hattyúdalát" éneklő madárról szól, köztudott, hogy mikor a hattyú halálán van, utóljára még énekel:
https://www.youtube.com/watch?v=SeD8Fnes180
Camille Saint Saens: A hattyú
Így van! 🙂
szép nehéz hangszer a mese zenéje miatt örökké emlékezik rá gyerek felnőtt egyaránt
A fagottművész, aki belopta magát minden gyermek és felnőtt szívèbe
A magyarok SZENT KORONÁJÁNAK jelenlegi kutatásával kapcsolatos történetét itt olvashatjuk. (Elég terjedelmes olvasmány, csak akit nagyon érdekel, az olvassa végig!)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Korona
Részlet a Wikipédiából:
"A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt és mai napig épségben megmaradt beavató koronája. A magyar államiság egyik jelképe, mely végigkísérte a magyar történelmet legalább a 12. századtól napjainkig. A gyakori trónviszályok idején birtoklása nagy előnyt biztosított a királyi hatalomért folytatott harcban. A Szent Korona állami jelképi funkciójára épült a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. Ez a magyar alkotmányosság alapja volt az Anjou-kor végétől egészen a második világháború végéig. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy, a Magyar Államnak felel meg. A történelmi hagyomány szerint I. István király a halála előtti napon, 1038. augusztus 14-én a Szent Korona képében fölajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. Ezzel elkezdődött az a történelmi folyamat, amelynek során a Magyar Királyság koronázási ékszeréből a magyar államiság jelképe lett.
Hasonló, de máig élő jogi vonatkozásokat is tartalmazó koncepció épült ki a brit korona körül."
A Szent Korona a koronázási ékszerekkel
Tudja-e, hogy melyik királyunk ült leghosszabb ideig a trónon?
A magyar történelem leghosszabb ideig trónon ült királya a Szent Koronát közel fél évezredig birtokló Habsburg-ház uralkodói közül került ki:
I. Ferenc József ausztriai császár és magyar király, aki
MINDEN KOLLÉGÁJÁNÁL TOVÁBB, 67 ÉVIG ÉS 355 NAPIG VISELTE A KORONÁT,
1848. december 2-án történt trónra lépésétől kezdve egészen az 1916. november 21-én bekövetkezett haláláig.
GARAY JÁNOS
A szent korona
Rómában a keresztény világnak főura,
Sok századdal előtte nagy álmot lát vala;
Az álmot Isten küldte, mint jós sugallatot –
Szavára áhítattal a pápa hallgatott.
Előtte angyal állott, Istennek hírnöke,
S ajkáról így hallatszék az intő szent ige:
„Igaz hitnek szolgája, Istentől fölkenett,
A földön millióktól tisztelve rettegett!
Adj mindenkinek áldást, ki kér áldásodért;
De meg ne vond érdemtől azt érdemtelenért –
Mellyel díszítni szántad a lengyelek urát,
Boleslawnak ne add meg a szentelt koronát.
DE holnap virradattal követség jön eléd,
Egy ismeretlen népnek hozván üdvözletét;
A népnek fejedelme kéréssel van hozzád –
Fején legillendőbben fog állni koronád.”
Szólott az égi hírnök; a pápa megriad,
S Istennek intéséért buzgó hálákat ad.
Ajtóját ismeretlen követség nyitja meg,
Párduccal és kócsaggal ékes magyar sereg.
Egy főpap a vezérök, tisztes ruházatú,
Asztrikus érsek, ékes és dús szónoklatú.
„A Kárpátok honából köszönt egy hősi nép!”
kezdé szavát – s a pápa előtt féltérdre lép.
„Fejedelme Kárpátoktól parancsol tengerig,
Övé a föld Dunától Erdélynek széleig;
István fejedelmet értem, ha hallottad hírét,
Dicső Árpád utódját és Géza gyermekét.”
„Hírét a hős magyar nép vérrel jegyezte fel.
– Viszont a pápa – küzdvén Európa népivel.
Nincs nagy határon ország, hol romboló kara
Nem volt a nemzetnek csapása, ostora.
A dajka ő nevökkel ijeszté gyermekét,
Még szentegyházainknak sem hagyták meg kövét…
Vajh, ismerjük bíz őket, a dúló hősi vért;
S rettentő a magyar név előttünk mindezért.”
Mond borzadás jelével ez egyház főnöke,
De tiszta méltósággal kel István hírnöke:
„Ha ilyen volt valóban Árpád nemzete,
Annál nagyobb ezentúl e népnek érdeme.”
S lefesti szónokajkkal múlt mellé a jelent,
Újabban a magyar nép mi szépre, nagyra ment.
Lefesti lelkesedve Istvánt, az új vezért
Ki új pályán indult el aratni új babért.
S most merre a Dunának, Tiszának habja mén,
Áll millió magyarral az egyház küszöbén,
Melynek keblébe vévén magasb sugallatát,
a békés haladásnak tűzé ki zászlaját.
„De még a munka kezdve van csak, végezve nem! –
Folytatja a magyar pap – küldöm kérdést teszen:
Hogy amit a vallásért honában mívele,
Az egyház fejedelme megszentelendi-e?
Megszentesítni kész-e Jézusban szándokát,
S melyet viselni kíván fején, a koronát?
Hogy lenne, mint más ország, Árpádnak hős hona,
S fejedelmét díszítse királyi korona!”
Szólott a szónokérsek; a pápa ősz szemén
Öröm könyűje látszik, arcát övedzi fény –
A szónokot szívéhez szorítja két keze,
Kimondhatatlan a kéj, mit lelke éreze.
„Engem címeznek – úgymond – apostol címivel;
De küldőd ilyen címet még méltóbban visel.
Eredjetek s mondjátok, mondásom az vala:
Hogy István nemzetének fölkent apostola.
Eredjetek s mondjátok, áldásom van fején,
S mely nyomdokába lépett, dicső, hős nemzetén;
Az egyház fejedelme királynak ismeri,
Mert már előbb az Isten királynak tűzte ki.
Eredjetek – s elővé a drága koronát,
S átadta azt, követvén Istennek jós szavát –
Legyen királyi dísze – mondá – e korona,
S alatta nagy és hatalmas Árpádnak hős hona!”
S átadta a követnek királyi ékszerét,
Mely ékesítse mától István fölkent fejét,
Mellé kettős keresztet hódolva nyújta át,
Mellyel megtiszteltesse mint Úr apostolát.
Ekképp nyeré meg István az ősi koronát,
Mely nyolc századnak óta díszíti homlokát
Magyar királyainknak. Megemlékezzetek,
Hogy azt az ősi monda s a kor szentelte meg.
Bármi is van a Nagyvilágban, egy törvénynek mindenhol biztosan érvényesülnie kell:
"A ZENE EGYETEMES":
https://www.youtube.com/watch?v=ddLd0QRf7Vg
What a Wonderful World (Louis Armstrong és a nagyvilág gyerekei)
Ezt is érdemes elolvasni, aki kedveli Armstrong muzsikáját:
https://mult-kor.hu/nyolc-dolog-amit-kevesen-tudnak-louis-armstrongrol-20180711
Szóval kedveseim, lassacskán "őszbe csavarodik a természet feje", és bízvást mondhatjuk, VÉGE VAN A NYÁRNAK:
https://www.youtube.com/watch?v=5mrqQ8v6ws0
Móra Ferenc - Radványi Balázs: Cinege cipője
Vége van a nyárnak,
hűvös szelek járnak,
nagy bánata van a
cinegemadárnak.
Szeretne elmenni,
ő is útra kelni,
De cipőt az árva
sehol sem tud venni.
Kapkod fűhöz-fához,
szalad a vargához,
fűzfahegyen lakó
varjú varga Pálhoz.
Azt mondja a varga,
nem ér ő most arra,
mert ő most a csizmát
nagy uraknak varrja.
Darunak,. gólyának,
a bölömbikának,
kár, kár, kár,
nem ilyen akárki fiának!
Daru is, gólya is,
a bölömbika is,
útra kelt azóta
a búbos banka is.
Csak a cinegének
szomorú az ének:
nincsen cipőcskéje
máig se szegénynek.
Keresi, kutatja,
repül gallyról gallyra:
"Kis cipőt, kis cipőt!"
egyre csak azt hajtja.
vers: Móra Ferenc
zene: Radványi Balázs
előadó: Kaláka együttes
"A jó könyveket el kellene tiltani, hogy olvassák is őket."
Móra Ferenc (1879-1934)
Dalbetét a TESLA musicalből:
https://www.youtube.com/watch?v=wcvAssZgaJo
Áramok harca (feat. Szomor György, Szabó P. Szilveszter)
(Tesla és Edison - Váltóáram, egyenáram...)
Released on: 2020-02-27
Author: Müller Péter Sziámi
Composer: Sebestyén Áron
Featured Artist: Szabó P. Szilveszter
Featured Artist: Szomor György