ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények
2009. 06. 22. 18:27
Kedves MINDEN ide látogató OLVASÓ!
Ebben a rohanó, agyat és idegeket borzoló világban álljunk meg egy pillanatra!
Csodálkozzunk rá a bennünket körülvevő világra.
Olvassuk el az éppen kezünkbe akadt verset, hallgassuk meg a rádióban éppen felhangzó zenét, nézegessük meg a látóterünkbe került épületet, szobrot, képet...
Ha nyitott szemmel, nyitott füllel, s főleg NYITOTT SZÍVVEL járjuk útjainkat, bizony, meglepően sok szépségre tudunk találni.
Az interneten böngészve is keressük az IGAZI ÉRTÉKEKET, s hozzuk ide mindannyiunk örömére, hogy a 250 éve elhunyt Joseph Haydn-t idézzem:
"A földön oly kevés a boldog és megelégedett ember... Talán a te munkád olyan forrás lesz, amelyből a gondterhelt néhány pillanatra nyugalmat, üdülést merít."
Kívánok jó böngészést, szellemi kikapcsolódást mindenkinek!
Szeretettel Holdfény
ChingYang Tung
WEÖRES SÁNDOR:A nő
A nő: tetőtől talpig élet.
A férfi: nagyképű kísértet.
A nőé: mind, mely élő és halott,
úgy, amint két-kézzel megfogadhatod;
a férfié; minderről egy csomó
kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó.
A férfi - akár bölcs, vagy csizmavarga -
a világot dolgokká széthabarja
s míg zúg körötte az egy-örök áram,
cimkék között jár, mint egy patikában.
Hiában száll be földet és eget,
mindég semmiségen át üget,
mert hol egység van, részeket teremt,
és névvel illeti a végtelent.
Lehet kis-ember, lehet nagy-vezér,
alkot s rombol, de igazán nem él
s csak akkor él - vagy tán csak élni látszik -
ha nők szeméből rá élet sugárzik.
A nő: mindennel pajtás, elven
csak az aprózó észnek idegen.
A tétlen vizsgálótól összefagy;
mozogj és mozgasd s már királya vagy:
ő lágy sóvárgás, helyzeti erő,
oly férfit vár, kitől mozgásba jő.
Alakja, bőre hívást énekel,
minden hajlása életet lehel,
mint menny a záport, bőven osztogatva;
de hogyha bárki kétkedően fogadja,
tovább-libeg s a legény vérig-sértve
letottyan cimkéinek bűvkörébe.
Valóság, eszme, álom és mese
ugy fér hozzá, ha az ő köntöse;
mindent, mit párja bölcsességbe ránt,
ő úgy visel, mint cinkos pongyolát.
A világot, mely észnek idegenség,
bármeddig hántod: mind őnéki fátyla;
és végső, királynői díszruhája
a meztelenség
Koncz Zsuzsa (Pély, 1946. március 7. ) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő. Férje Boldizsár Miklós drámaíró, dramaturg volt, apósa Boldizsár Iván Kossuth-díjas író, újságíró, politikus, volt országgyűlési képviselő. Testvére Koncz András festőművész.
Közel hatvan éves pályafutása során a magyar könnyűzene egyik meghatározó egyénisége lett. Elsősorban verslemezei és politikai tartalmú (s a rendszerváltás előtt esetenként betiltott) dalai tették ismertté, valamint a választékos és tisztán érthető előadásmódja. Koncz Zsuzsának 98 magyarországi és 24 külföldi önálló lemeze jelent meg, ebből 40 – olykor többször, több változatban is kiadott – album. Az Erkel színházi és Budapest sportcsarnokbeli koncertjeiről (és videóiból) féltucat DVD készült. Diszkográfiája szerint több mint négyszázötven hazai és külföldi hanghordozó őrzi dalait. wikipédia
https://www.youtube.com/watch?v=HRh4w0utSKs
https://www.youtube.com/watch?v=pxHQtuq8VcQ
https://www.youtube.com/watch?v=GHgHjWFgRjk
https://www.youtube.com/watch?v=S21HLU9B-a8
https://www.youtube.com/watch?v=hNey8T6Df1k
Ady Endre
TÖRPE-FEJŰEK
Nem dolgozni jöttem ide
Törpe-fejű mit akarsz tőlem?
Nehéz munka az enyém
Mi vagyunk az Új Undokak.
De jött hozzám egy törpe
S kérdezte, mit akarok?
Ti vagytok az Új Undokak
Menjetek dolgozni ti is."
Felgerjedt szittya vérem
S rászóltam Törpe-fejűre:
Hát maga megbolondult,
Hogy mindent kétszer mond, kétszer mond?
..........
Aki a humorban nem ismerte a tréfát:
Karinthy Frigyes (1887-1938)
Ady Endre (1877-1919)
Csak úgy szörfözgettem a neten, s rábukkantam, biztos NEM volt véletlen...
És én is igen megörültem, hogy olvashattam.😊
szuper jó és igaz vers köszsönöm hogy olvashattam
Baranyi Ferenc: Magyarságvizsga
I.
Ki itt a jó magyar?
A szájtépő, a másságot leszóló,
a mellverő, de vész elől kilógó –
az lenne jó magyar?
Ki udvaroncból szökkent népvezérré,
de „honféltése” népét sem kímélné –
az lenne jó magyar?
Ki eladná az országot egy lóért
s a lovat, nemzetének, milliókért –
az lenne jó magyar?
Ki Európát falná fel, de régi
ázsiai voltát se jól emészti –
az lenne jó magyar?
Kinek az őslakó is rusnya jöttment,
ha átkokat nem szittya dühvel öklend –
az lenne jó magyar?
II.
Apai ágon áldás eleimre,
hogy magyar vért pumpáltak ereimbe,
ezért itt élni s tartozni e néphez
vérség szerint lehetek illetékes.
De önmagában ez mit sem határoz,
csupán elindulás a vállaláshoz,
ahonnan már csak a lélek s ész irányít
munkálni a világból egy hazányit.
Anyám ágán is áldom minden ősöm,
fejfáiknál emlékezőn időzöm,
mind-mind e hont ápolta tiszta szívvel,
lett légyen délszláv, felvidéki cipszer.
Tót sarj Petőfi, német ősű Erkel
példázza: mitől jó magyar az ember,
nekik tudom be, nem a vér szavának,
hogy épeszűen szolgálom hazámat.
Baranyi Ferenc Született: 1937. január 24.
Tuti, hogy akkoriban még nem volt tv-nk, mert édesanyám, mikor Debrecenbe mentünk lakni, bár már megengedhettük volna magunknak, de nem engedett venni, mondván, rontja a szemet... Ami igaz is lehetett, továbbá mindhármónknak volt tanulnivalója is elég (nekem az iskolai órákon kívül napi 4-5 órás zongoragyakorlás!), a tv meg csak elvette volna tőle az időt...
Egyébiránt annó még a kötelező olvasmányokra is sajnáltam az időt, különösen Eötvös: A falu jegyzője c. halálosan unalmas könyvére!:((((
Egyébként sem vagyok egy mazochista típus, bocs!...:DDD
még gimis voltam mikor a TV ben menta Vaskor címűsozat a Kalevala feldolgozása Űgy megtetszett megvettem és elolvastam és maga a nagy mű is bejött:))
https://snitt.hu/filmek/vaskor-1982-1982
https://www.youtube.com/watch?v=gRyvgwP3VTo
Hát én már eddigi életem során többször nekiveselkedtem, de hát ember legyen a talpán, aki azt végigolvassa és még meg is érti.. Nekem legalábbis nem ment...