ÉRTÉK A MÉRTÉK! - mindenfajta művészeti ágból szemelvények

Köszönöm Jadzia!
Képzeld, ma itt volt a keresztfiam, és beállította az új gépemet, most ezen írok. W. 11 van rajta, eddig boldogulok vele, bár itt-ott más, mint az előző.
Lassan kezdek neki örülni...
A betegség sajnos nem akar enyhülni, ma is fájdalmakkal zongoráztam, de legalább játszhattam, mert az a recepciós volt, akit nem zavar.

sokat tanultam az írásból és nagyon szépek a szobrok

Kedves ide látogató!
Tudod-e, mi az EOZIN?
Egy gyönyörű fényes kerámiamáz, bővebben:

Az eozin az aranyszíntől a rózsabogár-zöldig színjátszó, fényesen csillogó, vagy matt kerámiamáz.
Az elnevezés a görög eos szóból ered, melynek jelentése hajnal, hajnalpír. - olvsható az interneten.
Biztos Te is találkoztál már ilyen mázzal bevont dísztárggyal:










Aki többet is szeretne megtudni a Zsolnay eozin mázról, itt olvashat róla:
https://www.pecsma.hu/top/az-eozin-titka-kovesd-a-legendat-a-zsolnay-mauzoleumban/
"Zsolnay Vilmos a 19-20. század fordulóján alkotta meg az eozinnak nevezett, különleges fényhatásokat létrehozó anyagot, ami a Zsolnay kerámiák különlegessége lett és világhírnévre tett szert. Rejtett, csodákkal teli arcát azonban decemberben fedezhetjük fel: a téli napforduló a Zsolnay Mauzóleum misztikus dátuma, amikor a legenda szerint a beáramló napfény képes feltárni az eozin titkát!"

Nagyon tanulságos versek, amiket hoztál, Jadzia! Elképesztő, hogy az IDŐ HALAD, de a magyar marad... a dagonyás posványban, amibe beleragadt... Mikortól is?! Döntse el ki-ki maga!😦 😷 😈 

Holdfény örömmel olvastam Petőfit akit nagyon szeretek és ezért  hoztam modern élő költőinktől verset az ünnepre.

Találtam Petőfitől egy verset, melynek két sorát gyakran szoktam idézni (kiemelt sorokat!):

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor: Egy telem Debrecenben - Orlai Petrich Soma festménye

Ha március 15, nekem akkor Petőfi!😊 
Olvastam egy jó cikket a 2022. decemberi NőkLapja 52. heti számában Petőfiről.
Nemrégiben vitatkoztam a költő születési helyét illetőleg, mert felvetődött a kérdés, hogy nem Kiskőrösön született, hanem 
Kiskunfélegyházán, a húgomék voltak is ott osztálykiránduláson, ahol meglátogathatták a szülői házát is...
A hetvenes években meg mi a zeneiskolával voltunk Kiskőrösön az ottani zeneiskolában tapasztalatcserén, és MI IS meglátogattunk ott egy házat, mint Petőfi szülői házát... 
Hát megkavarodtam, vitába is szálltam a hugival, s most végre meggyőződtem, KISKŐRÖS az igazi helyszín!
Ugyanis utána olvastam a neten ITT:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor
A fejezet címe:
Petőfi születési helyének és időpontjának kérdése (idézet)
"1857-ben alakult ki először vita Petőfi szülőhelyével kapcsolatban, addig Szabadszállást fogadták el, Ferenczy Jakab és Danielik József 1856-os Magyar írók életrajz-gyűjteményében is ez szerepel. Kiskőrös csak ekkor merült fel először. Később szóba került Félegyháza, Kunszentmiklós és Dunavecse is. A kortársak is különbözőképpen jelölik meg a költő születési helyét. Ferenczi Zoltán szerint Félegyházán született, Gyulai Pál 1854-ben szintén úgy nyilatkozott, hogy Petőfi Félegyházán látta meg a napvilágot. Jókai Mór, a költő barátja hol Szabadszállást, hol Kiskőröst emlegette."
Továbbá:
"Várady Antal 1872-ben úgy emlékezett vissza, hogy Petőfi többször is említette neki, hogy Kiskőrösön született, hozzátéve, hogy a költő „Soha még tréfából sem hazudott […] születéshelyéül folyvást Kis-kőröst állította”. Gyulai Pál szerint Kiskőrös mellett szóltak azon okmányok, melyek azt bizonyították, hogy Petrovics István a helyi mészárszéket bérelte, a szülők pedig 1821 és 1824 között ott laktak."
Még továbbá:

"Az újszülött Alexander Petrovics keresztelési bejegyzése szerint a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség keresztelési anyakönyvében 1823. január elsején született(IV. kötet /1814–1838/, 127. oldal - Első bejegyzett 1923-ban Alexander.)."

Sk. megjegyzés:
A Szilveszter éjféli születések mindig kétségesek, mert különlegesek (főleg ha régebbi korokból valók a pontatlan órák és a bábák bizonytalan bejegyzései miatt), de ez legyen az "asztrolgusok" problémája!😁 😛 

Petőfi 200 Mozgó múzeumbusz

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak mielőbbi cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két addigi pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.

Petőfi és mintegy tíz társa ezt követően a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.

Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot.

délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket. A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.  Múlt-kor

VÖRÖSMARTY MIHÁLY:Szabad sajtó
Kelj föl rab-ágyad kőpárnáiról,
Beteg, megzsibbadt gondolat!
Kiálts fel érzés! mely nyögél
Elfojtott, vérző szív alatt.
O, jöjjetek ki, láncra vert rabok,
Lássátok a boldog, dicső napot,
S a honra, mely soká tűrt veletek,
Derűt, vigaszt és áldást hozzatok.

Hát nem tudom, hogy elvárták-e, vagy sem (és ugyan KIK várták volna el?!), hogy mentesek legyenek az IGAZI előadóművészek a feltűnési viszketegségtől, de az én emlékeim szerint ilyesmi meg se fordult a fejükben...
Ők csak adták magukat, amit a belső művészi énjük diktált...
Volt azért néhány előadó, aki úgy gondolta, Ő MÁS, mint az átlag, ki KELL neki tünni valamivel, de ez nemcsak a művészek között, hanem főleg a focisták között fordult elő...
Ami pedig a Republik együttest illeti, rájuk kerestem, mert azt hittem, nem ismerek tőlük semmit, hisz őket sem ismerem (lévén komoly zenét oktató), de láttam, milyen sok zeneszámukat ismerem, csak hát bocsi szegín fejemnek, nem tudtam, hogy ezek az övék...Sorry!
Pedig elhallgatok én minden JÓ zenét, lett légyen bárkik is a szerzők, mert csak JÓ és ROSSZ zene van, mint mi is tudjuk.
Hoztam is érdekességként egy eléggé bigott, s igényes egyházi zenész játékát, őt sokan ismerték (sajnos, már 2014-ben elhunyt), de ezt a számát kevesen hallották, íme:
https://www.youtube.com/watch?v=WoXlBigi62Q
Schrammel - Wien Bleibt Wien - Baróti István Esztergomi Bazilika orgonáján


Részlet egy hozzászólásból:
Az benne a poén, hogy éjjel 3 órakor játszotta el (tudomásom szerint 1991-92 körül), mikor már felvétel után kezdtek összepakolni, és le volt már engedve az összes mikrofon. Azt meg mondani sem kell, hogy fejből játszotta. De nagyon tetszik. :)

Hát igen... Régebben, amikor még nem voltak "celebek" és nem számított a "celebkedés", mint "művészeti" teljesítmény, nos, akkor elvárták a klasszikus művek tolmácsolóitól, hogy mentesek legyenek a feltűnési viszketegség című betegségtől. Legalábbis a pódiumon. Nekem, amikor olyasmit látok, ami nem igazán illik oda, mindig az a pár sor jut eszembe a Republic együttes 16 tonna című számából, hogy "A szinpadon, három majom, hülyére vesznek, úgy gondolom...". 

Kedves Dmolnár!

EGYETÉRTÜNK! Kivételesen - ezúttal - mindenben! A Star Wars filmzene zenakari műnél ugyanúgy, mint a hagyományos hangverseny zongorával kapcsolatosan.
Drága barátnémmal és egyben az azóta sajnos már elhunyt pályatársnőmmel egyetértettünk abban, hogy ez a Bogányi-féle "kitaláció" a zongorahangjának tökéletesítésére tett kísérlet - sajnos! - nem járt sikerrel!
Különösen ha az árát is nézzük!
Tudomásom szerint a szakma sem fogadta el, nálam meg a barátnőmnél is maradt a Steinway and Sons az etalon.

Ami Péter Bencét illeti, ő is eléggé elment a színpadiasság felé, de talán majd kinövi, vagy még groteszkebbé teszi, ki tudja, mit vár el tőle a média a jövőben? Mindenesetre én az egyszerűbb kifejező zenei eszközöket szeretem. Zavarnak a grimaszolások is, mesterkéltnek látom őket...

Szerintem az igazán muzikális zenei előművészeknek NINCS szükségük ilyesféle kifejezőeszközökre.
Itt volt pl. a magyar zongoraművészet koronázatlan királynője, fiatalkorom nagy példaképe: Fischer Annie.
Tőle hallhatjuk, láthatjuk a technika csodája jóvoltából Beethoven egyik leghíresebb zongoraszonátáját:
https://www.youtube.com/watch?v=Zbzut1AKx4Q
Annie Fischer plays Beethoven: C-moll Pathetique szonáta

/Nekem a kedvencem, mint romantikus léleknek, a II. Adagio cantabile (lassan, éneklően) tétel/

Kedves Holdfény!

Hát, ha lehet, maradnék a zenekari műnél, és nem mellesleg, a hagyományos hangverseny zongoránál. Ahogy tudom, ezt a "csodálatos" zongorát nem veszi a kutya se, iletve őfőméltóságú vezérünk vétetett pár darabot... 

Hátha valaki még nem ismeri:
Bemutatjuk Péter Bence közreműködésével az új magyar kifejlesztésű BOGÁNYI zongorát:
https://www.youtube.com/watch?v=GceX4WRjNIo
Star Wars I The Piano Medley - Peter Bence



Péter Bence zongorista, zeneszerző

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9ter_Bence

Zenegimnáziumi diák korom egyik kedvenc kórusművét hoztam ma estére.
Két híres magyar művész közös alkotása, Weöres Sándor költő "ÖREGEK" c. versére Kodály Zoltán zeneszerző írt egy megható, megindító, az ÉLET befejezésére készülődő EMBER-ről kórusművet:
https://www.youtube.com/watch?v=ME9kXMMjnsw
Öregek - Zoltán Kodály · Debrecen Kodály Choir · Péter Erdei


A műről egy csodálatos írást olvashattunk a PARLANDO c. zenei folyóíratban Ungár Istvántól:
https://www.parlando.hu/2016/2016-5/Ungar-Alkonyat.htm

Weöres Sándor

ÖREGEK

Kodály Zoltán mesternek

Oly árvák ők mind, az öregek.

Az ablakból néha elnézem őket,
hogy vacogó szélben, gallyal hátukon
mint cipekednek hazafelé –
vagy tikkadt nyárban, a tornácon
hogy üldögélnek a napsugárban –
vagy téli estén, kályha mellett
hogyan alusznak jóízűen –
nyujtott tenyérrel a templom előtt
úgy állnak búsan, csüggeteg,
mint hervadt őszi levelek
a sárga porban.

És ha az utcán bottal bandukolnak,
idegenül néz a napsugár is
és oly furcsán mondja minden ember:
„Jónapot, bácsi.”

A nyári Nap,
a téli hó,
őszi levél,
tavaszi friss virág
mind azt dalolja az ő fülükbe:
„Élet-katlanban régi étek,
élet-szekéren régi szalma,
élet-gyertyán lefolyt viasz:
téged megettek,
téged leszórtak,
te már elégtél:
mehetsz aludni...”

Olyanok ők,
mint ki utazni készül
és már csomagol.

És néha, hogyha agg kezük
játszik egy szőke gyerekfejen,
tán fáj, ha érzik,
hogy e két kézre,
dolgos kezekre,
áldó kezekre
senkinek sincsen szüksége többé.

És rabok ők már,
egykedvü, álmos, leláncolt rabok:
hetven nehéz év a békó karjukon,
hetven év bűne, baja, bánata –
hetven nehéz évtől leláncolva várják
egy jóságos kéz,
rettenetes kéz,
ellentmondást nem tűrő kéz
parancsszavát:

„No gyere, tedd le.”



Weöres Sándor (1913-1989)