Förtelmes gondolatiság

És itt a folytatás, illetve a Jobbik megoldási javaslatai:

A cigányság és a többség együttélése: a bűnözés elleni szigorú fellépés megkerülhetetlen. Politikai hovatartozástól függetlenül mindenki egyetért abban, hogy a magyar-cigány együttélés kérdése a magyar társadalom egyik, talán a legsúlyosabb problémája. A sajátos magyar helyzet azonban az, hogy a megoldás felé vezető úton az elmúlt két évtizedben még az első lépéseket sem tettük meg, sőt sok szempontból hátrafelé haladtunk.

 

Egy betegség gyógyítása során az első lépés mindig a megfelelő diagnózis felállítása lenne, hiszen annak hiánya vagy rossz
megválasztása esetén a beteget szinte biztos, hogy félrekezeljük. Sajnos nálunk ezt az első lépcsőfokot sem sikerült megmásznunk, a közélet szereplői még a valós diagnózis felállításával is adósak.

Ennek számtalan oka van, de három, a helyzet tisztázását akadályozó jelenség kiemelhető:

- A cigánykérdésről általában tilos beszélni, és ha ez valamilyen ok folytán már nem tartható, akkor pedig az érdemi vita válik teljes mértékben lehetetlenné. A cigánykérdéshez kritikusan hozzáálló vitapartner homlokára ugyanis ilyenkor azonnal rásütik a rasszista bélyeget, így az illetővel a „politikailag korrekt” szereplőknek már szóba sem kell állniuk.

- A második nehezítő tényező az előzővel szorosan összefügg. A „rasszistáktól” megtisztított vitapartnerek ugyanis ezután már boldogan és akadály nélkül folytathatják a cigány-magyar kérdés rózsaszínűre mázolását. Ezzel azonban, akaratuk ellenére – egyesek szerint akaratuk szerint – csak súlyosbítják a helyzetet, hiszen az általuk felvázolt kép teljes ellentmondásban van a társadalmi tapasztalattal. A történelme során bizonyítottan befogadó magyarság felfogásának alapja ebben a kérdésben sem az előítélet, hanem a tapasztalat.

- A diagnózis felállításának harmadik akadálya, hogy a jelenlegi politikai elit képtelen az önkritikára, képtelen szembenézni és kimondani a tényt, hogy a két évtizede folytatott cigánypolitika csődöt mondott. Bíró András alternatív Nobel-díjas polgárjogi aktivista ekként fogalmazott: „hiányzik a többségi társadalomból a
problémákkal való szembenézéshez és a kibeszéléshez szükséges bátorság. Arra, hogy nem merjük nevén nevezni, ami pedig tény: hogy a cigányság többsége esetében egy premodern társadalmi struktúráról van szó, egy specifikus kultúráról és embercsoportról, amely – hogy csak a leglényegesebb specifikumait említsem – évszázadokig nem járt iskolába, ezért kívül maradt az írásbeliségen, és ezért nem
alakult ki írásos kultúrája. Ez kemény történelmi tény… Ráadásul – banális ugyan, de – közismert, hogy a roma téma a választások előtt úgy jön elő, hogy hány kiló lecsóért vásároljuk meg a cigány szavazatokat. Mert így kezeli a politikai elit a cigányság ügyét. Ezek után miért csodálkozunk, hogy prostituálódik a roma elit egy része, hogy lefekszik a pártoknak?”

A Jobbik, történelmi áttörést hozva, és egyúttal persze hihetetlen mértékű, elfogadhatatlan boszorkányüldözést kiváltva, kimondta, amit mindenki tud, csak az említett „politikai korrektség” jegyében el hallgattak: létezik a bűnözésnek egy sajátos, a többségi társadalomhoz tartozók bűnelkövetésétől jellegében és arányában eltérő formája, a cigánybűnözés. Ennek megállapítása és dokumentálása természetesen nem jelenti sem a cigányság kollektív megbélyegzését, sem rasszizmust, hiszen a jelenség mögött nem genetikai meghatározottságot, hanem sajátos szocio-kulturális hátteret jelölünk meg.

A Jobbikot mindezek kimondásáért pont azok bélyegezték szélsőségesnek, akik a maguk szélsőségesen neoliberális gazdaságpolitikájukkal a foglalkoztatás olyan mértékű csökkenését idézték elő, hogy a cigányság felnövő generációi egyre kevésbé láthatják a munkát elsődleges megélhetési forrásnak.

 

Annyit azonban elértünk, hogy ma már egyre többen –egyes médiumokat is beleértve – vállalják annak kimondását, hogy a cigánybűnözés valóban létezik. Ehhez azonban szomorúan hozzá kell tennünk, hogy több, a társadalmat felkavaró, cigányok által elkövetett, súlyos bűntett is hozzájárult.

A megoldást keresve a következő feladatokkal mindenképpen foglalkozni kell:

 

- A hazai cigányságról készüljön egy átfogó és megfelelési kényszerektől mentes felmérés. Ez választ kell, hogy adjon a legfontosabb kérdésekre: hány cigány ember él Magyarországon, mekkora az a demográfiai dinamika, amellyel lélekszámuk nő, milyen a valós anyagi, szociális helyzetük, a népességüket milyen arányban érinti a kriminalizálódás, milyen érzelmeket táplálnak a többségi magyar társadalommal kapcsolatban, él-e a cigányság egészében őszinte szándék az integrációra és a normakövető életmódra?

 

- A jelenlegi szociális támogatás rendszerét át kell alakítani. Természetes, hogy egy európai, modern társadalom szükségét érzi a szociális gondoskodásnak. A rosszul kitalált és annál is rosszabbul működtetett segélyezés azonban amortizálja a cigányságnak a munkához való hozzáállását és újratermeli a bűnözést. A rendszeres szociális segélyt egyrészről közmunka-kötelezettséghez kell kötni, másrészt a segélyt vagy annak egy részét nem készpénzben, hanem alapvető szükségletek (élelmiszer, ruha, gyógyszer, iskolai felszerelés stb)
kielégítésére fordítható jegyekben kell folyósítani. A családi pótlék kapcsán pedig meg kell fontolni, hogy az csak két vagy három gyermekig járjon, afelett pedig adókedvezmény formájában lehessen igénybe venni.

 

- A cigányság integrációja a többségi társadalomba való beilleszkedést jelenti, amit már kis gyermekkorban el kell kezdeni, az óvodában, az iskolában. Ezen a téren a feladat teljesítése érdekében indokolt lehet az oktatási intézmények célzott és ellenőrzött támogatás. Végre azonban egyezségre kellene jutni, hogy mi a szükséges külön foglalkozás, és mi a káros szegregáció – mert ma a kisebbségi jogvédők
minden esetben vádlón a szegregációt kiáltják világgá, és tévesen, minden esetben követelik az integrációt. Holott számos közelmúltbeli iskolaügy mutat rá arra, hogy az integráció vakbuzgó és adott körülmény mérlegelésétől független erőltetése mind a cigányság érintett tagjainak, mind a többségi magyarságnak is rossz.
Emellett az iskoláknak hathatós szakmai támogatást és pénzügyi eszközöket kell adni ahhoz, hogy az oktatásban való részvétel alkotmányos jogát a helyi viszonyok figyelembevételével tudják érvényesíteni. Elfogadhatatlan az összeférhetetlen gyerekek problémájával küzdő önkormányzatoknak, iskoláknak a szegregáció vádpadjára ültetése és bírságolása, a megoldás lehetőségének biz-
tosítása helyett. Tehát a teljes tanulási-képzési folyamatot végig kell gondolni, hogy minél több cigány fiatal jusson el a munkaerőpiacon keresett képzettséghez.

 

- A cigányságnak magának kell megtalálnia a vezetőit, mert a kisebbségi
önkormányzatát irányítók többszörösen bizonyították alkalmatlanságukat és hiteltelenségüket. Lehetséges megoldás a hagyományaikra épülő vajdarendszer visszaállítása és jogrendünkbe illesztése.

 

- A cigánybűnözés elleni szigorú fellépés megkerülhetetlen.
A bűnüldözés eredményessége – és ezzel közvetve a bűn megelőzés érdekében

 

– A cigánybűnözéssel különösen sújtott területeken speciális, az elkövetés szociokulturális hátterét, módját, a potenciális elkövetői kört, a nyomozás célszerű útját ismerő, arra kiképzett rendőrségi csoportokat indokolt felállítani.

Az Európai Unió a cigánykérdés tényleges megoldását nem kezeli súlyának
megfelelően. A kisebbségi jogvédőkhöz hasonló egyoldalúsággal várja el
minden területen a pozitív diszkriminációt. A cigányság integrációja a többségi társadalmakba összeurópai probléma, a megoldás érdekében közös, szigorúan ellenőrzött programokra és megfelelő forrásokra lenne szükség a való élettől elidegenedett, szépen hangzó frázisok és egyes országok megbélyegzése helyett.

 

A megoldáshoz az út a közösségi normák betartására való nevelésen, az oktatáson, a szakképzésen és a munkahelyteremtésen át vezet. Ezzel egyidejűleg azonban a büntetési tételek szigorítására, a pozitív diszkrimináció megszüntetésére van szükség, hogy a könnyebb megélhetés törvénysértő útja lezáruljon.

A Jobbik teljes 2009-es EP programja megtalálható ITT.

Nagyon meg tudunk sértődni a „Benes dekrétumok" őrültsége miatt. Jogosan! De mennyivel vagyunk különbek e „dekrétumok" gondolatiságától, amikor azt állítják egyre többen, hogy a „cigányok bűnözők"! Így általánosítva! Nem azt mondják az illetők, hogy X. Y bűnöző és börtönben a helye, hanem a jogos felháborodástól vezérelve, az elkövetett rablásokat, gyilkosságokat, a cigányokra, mint kisebbségre egyként ráhúzzák.

Kedves Zsák!

A  cikkével kapcsolatban,  most  csak ezzel az idézettel szeretnék foglalkozni .
Azt hiszem ebben a témában megnyilatkoztam, de írása alapján most is szeretném kifejteni álláspontomat.

Szeretném ha nem keverné a fogalmakat. Mi sohasem mondtuk azt, hogy minden cigány bűnöző. Miért is mondanánk ekkora ökörséget.

Idézem mit mondott  Vona Gábor: „Léteznek politikai bűnözők, gazdasági bűnözők, vidéken pedig  cigány bűnözők vonulnak fel - utalt a tavaly nyári siófoki eseményekre Vona, aki azt hangsúlyozta: a cigány bűnözés nem rasszista kifejezés, hanem kriminológiai fogalom, és igenis vannak olyan bűncselekmények, például uzsorázás, színesfém-kereskedelem, tömegverekedések provokálása, késelések, amelyek a cigánysághoz köthetők. - A cigánybűnözés létezik, és politikai, kormánytámogatást élvez, így burjánzik - állítja a párt vezetője, aki szerint a Jobbiknak köszönhető, hogy cigányság ügyét már nem lehet takargatni.

De nem csak Vona, hanem a  borsodi cigányvajda, Lakatos Attila szerint is mihamarabb fel kell lépni a cigánybűnözés ellen. Tehát egy cigány vajda mondja magukról, hogy igenis létezik a cigánybűnözés fogalma!

http://www.indavideo.hu/video/Ciganybunozes_3 (1.34-nál hangzik el a kifejezés)

Nézzük a fogalommal kapcsolatos előzményeket: (összeszedtem amit találtam így korán reggel :-)  )

Magyarországon a bűnelkövetők származásáról 1971-től a rendszerváltásig statisztikát vezettek, amely szerint az ezer lakosra jutó elkövetők száma a cigányság körében kétszerese volt a magyarok körében mértnek. Vagyis ezerből nagyjából nyolc-kilenc magyar és tizenhat-tizenhét cigány vált bűnözővé. Ugyanakkor már a nyolcvanas években is kimutatható volt, hogy a roma népesség bűnözési hajlandósága nem magasabb a vele azonos életszínvonalon élő magyar lakosságénál.

Ezzel együtt a rendőrség kiemelten kezelte a cigányügyet, mások mellett Tonhauser László vezetésével. Tonhauser egyébként tíz évvel a rendszerváltást követően publikált önéletírásában is azt fejtegette: ha egy etnikum, illetve annak egy rétege bizonyos bűncselekményekre (említése szerint a gagyizásra, trükkös és zseblopásokra) specializálódik, akkor a bűnüldözésnek is szakosodnia kell.

A cigánybűnözésről ugyanakkor számos tanulmány született, a Bűnügyi Szemle egy 1988-as számában maga Garamvölgyi László, az ORFK jelenlegi szóvivője közölt írást A fiatalkori cigánybűnözés megelőzésének problémáiról címmel. De ugyancsak ebben a témában publikáltak  Dr. Tauber István, és Dr. Vavró István is.

A demokratikus átmenettel a rendőrségen az etnikai alapú statisztikákat meg- szüntették, a cigánybűnözés elnevezés pedig egészen a közelmúltig eltűnt a közbeszédből.  (Bár Szikinger István alkotmányjogász 2007-ben úgy fogalmazott: elég betekinteni egy börtönbe, hogy lássuk, van cigánybűnözés.)

Hogy csak időlegesen, jól mutatja, hogy 2008-ban a Nézőpont Intézet felmérése szerint a magyar társadalom 91 százaléka szerint igenis létezik a jelenség.

Statisztikák.

Póczik Szilveszter , az Országos Kriminológiai Intézet tudományos főmunkatársa arra jutott: egyes erőszakos és vagyon elleni bűncselekmények elkövetői közt a roma kisebbséghez tartozók valóban felülreprezentáltak, ami döntően a szegénységgel és az iskolázatlansággal magyarázható, vagyis nem kulturális sajátosságokkal. Magas a cigányság börtönnépességbeli aránya is: becslések szerint a szabadságbüntetésre ítélt férfiak körében 30-50 százalék körül alakul.

Ennél pontosabb adatok nincsenek, bár Póczik a váci börtönben fogva tartott férfiak (vagyis a hazai börtönbüntetését töltő férfipopuláció három százaléka) körében végzett, mintegy tíz esztendővel ezelőtti kutatása azt mutatta: a cellalakók között nagyjából ugyanannyi a magyar és a roma (43,5 illetve 41,5 százalék), míg 15 százalékuk asszimiláns, vagyis olyan cigány származású személy, akit bár környezetük ránézésre cigányként azonosít, a többségi társadalommal való azonosulásuk, szociális helyzetük, habitusuk okán elfogadja a romáktól való különbözőségüket.

Felmérése azt is megállapította, hogy a cigány elkövetők átlagosan hat évvel fiatalabbak a másik két csoport átlagánál, ami megerősíti Pásztor nyilatkozatát, amely szerint az elkövetők között 12-13 éves fiúk is akadnak, a legtöbbjük pedig fiatal, tinédzser vagy huszonéves. Az a tény pedig, hogy háromszor annyi roma elkövető (39 százalék) nevelkedett bűnöző családi körben, állami gondozásban, javítóintézetben, mint ahány magyar, s így sokuk "karrierje" már nagykorúvá válásuk előtt megkezdődött, a kilábalás nehézségére utal.

Kedves Zsák! A szívemből szóltál! Köszönöm!

Mi a megoldás ? Mivel nem vagyok sem roma sem cigány nem tudom.

Csak véleményem van. Talán megpróbálhatok segíteni.

Visszataszítónak tartom a  "majd mi megmondjuk nekik, majd mi kitaláljuk helyettük, hogy mi nekik a jó"értelmű megszólalásokat.

Ha valóban segíteni akarunk, akkor nem "díszcigányokat"kell kinevelnünk, hanem segíteni kell a nyílt, okos gondolkodású , hatni ,  népükért tenni képes cigány vezetőket, hogy elindítsák felfelé népüket a tanulás, beilleszkedés, ugyanakkor a saját kultúra igényes megtartásának útján, és ne hagyják a romákat megállni! Hajlamosak rá ma még. Hajlamosak a félelelemre, a megaláztatás elviselésére. sokszor magukat alázzák már meg, hiszen ezredéven keresztül nevelték már beléjük.

Látom, ahogy néhányan házaikban kialakított klubszobákban próbálják büszke, művelt emberré nevelni társaik gyermekeit.

Teszik ez hangos szó, dicsekvés nélkül. Ők fogják népüket integrálni. Nem megy ez vezényszóra, parancsra! Nagy nagy türelem kell hozzá. Talán még néhány generáción keresztül.

Ugyanakkor mások számotalanul e célra forított milliárdokat nyúlnak le. Leginkább nem cigányemberek!

Szerintem oriási felelőssége van a mai oktatás ügynek a kialakult hejzetért .A tanárok kezéböl az oktatás, nevelés lehetőságét is kivették a tulzott liberalizálással .

A gyereknek mindenhez joga van és nincsenek kötelezettségei mig a tanárnak csak kötelezettségei vannak és nincsenek jogai .Így szinte  lehetetlen oktatni ,úgy hogy a szülők nagy többsége elvárná hogy hejettük az iskola nevelje fel a gyereket ,mert ők éppen pénzt keresnek és erre nem érnek rá .Tisztelet a kivételnek .

Családlátogatást rendszeresen végző pedagógusok sok "szépet és érdekeset " tudnának mesélni a mai  családmodelröl,ahol a szülő nem tudja hogy du.14 és este 22 között hol van a gyereke hogy hányszor  és mit eszik naponta kik a barátai és egyáltalán jár -e iskolába.Igen volt olyan apuka aki arra a kérdésre hogy melyik iskolába jár a gyerek  azt vélaszolta hogy "hát oda az emeletes házak közé"

Nehéz ott nevelő munkát végezni ahol a pedagógus megkéri a hetedikes nebulót hogy ugyan vagye már ki a wc láncot a füléböl meg törölje le a sminket a fél arcárol és esetleg öltözzön fel úgy ahogy emberek közé szokás menni .Másnap ,ismétlem másnap anyuka megjelent a lányával és egy ombucmani levéllel  az iskolában melyben nagy vonalakban az állt hogy ehhez neki joga van és hagyják a lányát békén ,mert ha nem.......

Nehéz ott nevelő munkát végezni ahol a diák folyamatosan lopja meg társait és miután megbukik  elmeséli hogy a saját apja taníttotta meg lopni 9 éves korában .Hogy a kissebbségi biztos ebböl nem csinána ügyet azt értem de hogy egy pedagógus is ezt tenné csupán gyemekvédelmi szempontok alapján hát az minimum furcsa .És itt teljesen mindegy az etnikai hovatartozás ez tisztán erkölcsi és morális kérdé

Ezzel az átgondolatlan oktatáspolitikával az elmult 20 évben két nemzedéket sikerült tönkretenni és a végét még messze nem is látjuk. Miliérdokért gyártjuk az analfabétákat a munkanélkülieket ,ez kinek a felelőssége .

Ilyen körülmények között roma felzárkóztatásrol beszélni is nevetséges ,arrol nem is beszélve hogy ez így könnyen lehet pozitív diszkrimináció etnikai alapon .Mondaná ezt egy "vér magyar"megjegyzem joggal.

Sajnos nem taglalta! De mindent meg kell kapniuk, hogy felzárkózzanak!!!! Egyesek szerint.

Továbbra is azt mondom, hogy nem csak dumálni kellene mindkét oldalon, hanem cselekedni. De mindenképpen az lenne az első, hogy belső igényként merüljön fel a cigányságban, hogy változni kellene, és hogy ezért ők mit tehetnének, és nem csak azt kellene hangoztatni, hogy nekik mi jár, mi kellene. Bár még ezt sem tudják megfogalmazni, csak azt, hogy ők nem hibásak semmiben, és hogy mindenki őket utálja. Talán el kellene gondolkozni az okán, és hogy miért!!

Meg az okatási rendszert is inkább megint poroszosra kellene venni. El kellene fogadni, hogy mivel más alapkultúrából jönnek, nem képesek együtt tanulni a nem cigányokkal (nem mondom, hogy a másik oldalon nem lehet problémás gyerek!), és nem cirkuszolni, meg diszkriminációról beszélni, ha esetleg cigány osztályt indít egy iskola, mint ahogy volt már erre próbálkozás. Meg persze oriási felháborodás! A felháborodott politikusok gyermekeinél persze ez a probléma sosem jelentkezik!

Akkor elhatárolódom ettől a véleményemtől

megoldásnak szerintem csak az a módja, hogy a gyereket kiemelik a családból.

Vigyázz miket írsz, mondott már valaki hasonlót pár évvel ezelőtt, volt is belőle ne mulass! :))

Kellő szervezettséggel és elhivatottsággal ki lehet robbantani ezen gyerekek többségét a kilátástalan nyomorból, meg lehet nekik mutatni, hogy van más életmód is, nem csak a szülök és a mikrokörnyezetük példája.

Szerintem nem. Mert hiába tölt fél napot általunk normálisnak tartott körülmények között, ha utána másik fél napot a társadalom által elfogadhatatlannak tartott helyen, személyek és körülmények között, szinte kontroll nélkül tölti el.

Szerintem van középút. Létezik több olyan oktatási módszer, amely segít abban, hogy a gyerkőcnek ne kelljen otthon tanulnia (ha nincsenek meg a körülmények, ha a szülő képtelen segíteni a feladat értelmezésében, ...), ahol megoldható a napjában háromszori étkeztetés. Ez már valamilyen szinten egy rendszer, egy keret.

Kellő szervezettséggel és elhivatottsággal ki lehet robbantani ezen gyerekek többségét a kilátástalan nyomorból, meg lehet nekik mutatni, hogy van más életmód is, nem csak a szülök és a mikrokörnyezetük példája.

???? Miért? Szerinted kin múlik? Vagy az is más hibája, hogy a cigánygyerek nem hajlandó még az általános iskolát sem elvégezni (persze tisztelet a kivételnek'!!!!). Ha otthon nem nevelik, akkor ki fogja ránevelni, hogy tanuljon? Vagy ebben is pozitív diszkrimináció kellene nekik, hogy tanulás nélkül is 5-öst kapjanak ösztönzőként? Régen ha a gyerek panaszkodott otthon, hogy leszidták, akkor a tanárnak adott igazat a szülő, mert bízott benne, és tekintélye volt!

Ez így egy bekezdésben nem egészen érthető (vagy csak nekem nem). Nem írtam sem pozitív diszkriminációról, sem meg nem érdemelt ötösről, sem arról, hogy mi volt "régen".

Egy cigány ember azt nyilatkozta nemrégiben

OK, ő így gondolta. Te másképp gondolod. Én pedig megint másképpen vélekedem.

De gondolom bővebben is kifejtette, hogy mit ért a pozitív diszkrimináció alatt, igaz?

Integrálni csak egyirányúsítva lehet. A végleges megoldásnak szerintem csak az a módja, hogy a gyereket kiemelik a családból. Tudom, ezért sokan a fejemet vennék, pszichológusok, szociológusok, politikusok stb., mert hogy az a nézet, hogy a gyereket csak a család anyagi körülményei miatt nem lehet kiemelni a családból. De az nem megy, hogy napközben megpróbálják az integrálást a tanítók, tanárok, diáktársak, intézmények stb., délután meg hazamegy "visszaintegrálódni". Ha nincs állandóság, napirend az életében kicsi korától (ahogy ezt is szokták emlegetni a pszichológusok) - akkor nem tudjuk és nem is lehet elvárni a változást. Ez pedig a 22-es csapdája.

???? Miért? Szerinted kin múlik? Vagy az is más hibája, hogy a cigánygyerek nem hajlandó még az általános iskolát sem elvégezni (persze tisztelet a kivételnek'!!!!). Ha otthon nem nevelik, akkor ki fogja ránevelni, hogy tanuljon? Vagy ebben is pozitív diszkrimináció kellene nekik, hogy tanulás nélkül is 5-öst kapjanak ösztönzőként? Régen ha a gyerek panaszkodott otthon, hogy leszidták, akkor a tanárnak adott igazat a szülő, mert bízott benne, és tekintélye volt!

Egy cigány ember azt nyilatkozta nemrégiben az egyik rádiócsatornán, hogy a cigányokat igen is megilleti a pozitív diszkrimináció, mert csak így tudnak integrálódni!!!!!! Kérdem én, hogy miért?????? Mitől van több joguk?  Csak is azt mondom, hogy belső igény kell a változásra, hiába nyújtod a segítő kezed, ha beleharapnak!!!!!

Én régebben már többször megtettem, de minden esetben visszaéltek a bizalmammal, úgy hogy nincs tovább!!!

Tanulni, tanulni, tanulni......de ez csak rajtuk múlik!!!!

Ez nagyon szépen hangzik. Csak ma, Magyarországon nem (sem) igaz.

Nevelés? A nevelés otthon, és nem az iskolában kezdődik. Szegény tanárok már nem merik a gyerekeket fegyelmezni, mert bemegy a szülő és megveri! Ha nem jut el a cigányság addig a szintig, hogy belső igény legyen a változás, hanem a sültgalambra várnak, és mindíg mást hibáztatnak az önsorsrontó életformájukért (tisztelet a kivételnek), akkor ne várjanak segítséget! Túl sok adót fizetek azért, hogy Ők változhassanak!

Tanulni, tanulni, tanulni......de ez csak rajtuk múlik!!!!

Barátom Zsák! Ezt szépen megírtad! Mondhatnám szívedből!  A megoldás kézenfekvő,csak akarni kell! De nem elsősorban nekünk, hanem azoknak a vezetőknek, akik a közbeszédet manipulálják,és megadják az alaphangot.A változás akkor fog elkezdődni, ha ezt az írást, Bayer Zsolt ajánlásával a Magyar Nemzet a cim oldalán vezércikként fogja leközölni! Reménykedjünk,hogy ez az idő el jön egyszer!Reméljük,hogy nem a Spiró vizionálta cigány -magyar polgárháború után! Bizzunk benne ,hogy eljön az az idő amikor az emberek nem fogadják el azok szavait akik osztályozzák embertársaikat magunk-maguk fajtája szerint,akik nem fogadják el sem a bal sem a jobboldal ostoba megnyilvánulásait. Sajnos nagyon nehezen tanuljuk a demokrácia játékszabályait,sokszor nem élünk,hanem visszaélünk vele! Nem merjük korlátozni azt a hangos kisebbséget amellyik a gyülöletet szítja! Pedig a demokrácia védelmében néha szigorú szankcionálást is kellene alkalmazni!Ehhez azonban nem dodonai,hanem nagyon világos egyértelmű törvények kellenének,amit drákói szigorral kell betartani,mindenkinek! Egyelőre ennyi,még tovább kell gondolnom a dolgot, azért köszönöm,hogy leírtad a gondolataidat,élvezet volt olvasni!

Azt képzeltem például, hogy érvekkel meg lehet győzni az embereket. Az újságolvasók nagyobb része azonban kevéssé fogékony az ész, még kevésbé az irgalom érveire. Ha még olvas újságot, önigazolást keres ahhoz, hogy azokat utálja, akiket amúgy is utál, és azokat imádja, akikben amúgy is hisz. (...) Ami aggaszt, az, hogy az én hazám Európa többi népénél is nagyobb bajban van. Immunbeteg: védtelen minden hazugsággal szemben.

A politikai utcabál nem aktuális