A Szent István Gimnázium igazgatói pályázatainak bírálatai

A Szent István Gimnázium igazgatói pályázatainak bírálatai

2009. 04. 28. 23:53

Lezajlott a Szent István Gimnázium igazgató pályázatainak belső bírálata. A tantestület és a diákok egyöntetűen Fodorné Farda Éva pályázatát támogatják, Kurnász László jelenlegi igazgató, és Daróczi József korábbi igazgatóhelyettes pályázatával szemben. A harmadik pályázó, Daróczi József visszalépett a pályázattól.

A tantestület véleménye Kurnász László pályázatáról

Kurnász László majdnem napra pontosan egy éve vezetője a Szent István Gimnáziumnak. Pályázatában értékeli a vezetése alatt eltelt egy évet. A következőkben ehhez az értékeléshez kívánunk néhány megjegyzést fűzni.

1.„A 2007/2008-as tanévet sikeresen lezártuk,…” – írja az első bekezdésben. Ehhez csak annyit tennénk hozzá, hogy a tanév lezárásában nem sok szerepe volt: a ballagást, az érettségit megszervezték már a kollégák, feladata az érettségi dolgozatok megtekintésének körültekintőbb előkészítésében lett volna, ami viszont – a 2 eltűnt érettségi dolgozat miatt – nem volt igazán „sikeres”.

„Zűrzavaros, korábbi állapotokat” említ a folytatásban, amelyeken – állítása szerint – ő változtatni volt képes. Szerintünk a „zűrzavar” csak ezután kezdődött el igazán, bár az is kérdéses, mit ért ez alatt.

Szerinte „Az új kollégák kiválasztása nagyon jól sikerült,…”, de állítását semmivel nem támasztja alá. Cáfolni látszik ezt az a tény, hogy rövid pályafutása alatt ketten mondtak fel az intézményben: az éneket tanító Szegő Csaba távozott az iskolából, és Daróczi József igazgatóhelyettes mondott le helyettesi posztjáról.

„Szűk egy éves tevékenységemnek számtalan látható és érzékelhető nyoma van” – mondja Kurnász László. Ezt tapasztaltuk az esti tagozat és a nyelvi előkészítı évfolyam megszüntetése kapcsán, az év eleji következetlen, a diákok érdekeit figyelembe nem vevő tantárgyfelosztás és szakköri órakeret elosztásakor (érdekes módon az ennek ellenére – ingyen – megtartott foglalkozások eredményesek voltak, országos és megyei első helyezések bizonyítják), a versenyszervezés terén (lemaradtunk egyes versenyekről az információ hiánya miatt, nem továbbította időben a továbbküldhető dolgozatot, stb.), a túlórák téves elszámolásánál, az énekkar működésének zavaraikor, a minőségi bérkeret ellenőrizhetetlen felosztásakor, a beiskolázás előkészítésénél, a közalkalmazotti tanácsi választás munkaügyi bírósági megtámadása ügyében, és sorolhatnánk még a példákat. S mindez gyakran – jó szándékú - figyelmeztetésünk ellenére történt.

Az önkormányzat finanszírozását igénylő változások (csengő, orvosi szoba berendezése, öltözőszekrények, új tantermek kialakítása stb.) legfeljebb annyiban mondhatók az ő érdemének, hogy az ő vezetése alatt történtek, de nélküle is feladata lett volna a fenntartónak, hogy ezeket a beruházásokat finanszírozza, hiszen a tervek, igények már korábban megszülettek. Tehát ez egyrészt természetes, másrészt valóban az önkormányzatnak köszönhető.

A korábbi évek beiskolázásáról a pályázatban szereplő adatok részben tévesek (2006-ban 95 tanuló jelentkezett a gimnáziumba, nem pedig 65), másrészt a vezetés tevőleges segítsége nélkül javultak ebben az évben (a tantestület öntevékeny megmozdulásának köszönhetően).

2. Lássuk, mi nem valósult meg Kurnász László tervei, ígéretei közül, ill. mi az, amit tévesen sorol a pályázatban ehhez a ponthoz!

Az órák között és után már aktív „közösségi élet” folyt az ő megjelenése elıtt is, a pingpongasztalok és asztali focik, társas játékok nem az ő ötlete és tevékenysége nyomán lettek népszerűek a folyosókon.

Örülünk neki, ha az iskola színvonalas rendezvényeknek adhat majd otthont a későbbiekben (környezetvédelmi verseny, OKTV második forduló), ezek megszervezésében viszont a vezetésnek az ötlet felvetésén túl is vannak/lennének feladatai, eddig azt tapasztaltuk, hogy a feladatok a munkaközösség-vezetőkre, ill. a tanárokra hárultak, ráadásul igen rövid határidővel.

Örülünk annak is, hogy a fenntartó kijelölte a „végleges” helyünket, de ezt nem sorolnám a teljesített ígéretek közé. Egyrészt nagyon távolinak és bizonytalannak tűnik (sok „végleges” tervről értesültünk már hivatalosan is), másrészt nem hisszük, hogy ennek a jelenlegi igazgató személyéhez köze lenne.

„Folytonos kapcsolatról” beszél a pályázó az Arany János Általános Iskolával. Ki vagy kik ennek a kapcsolatnak a fenntartói a gimnázium részéről? Erről – mint egyébként sok más témáról, ami a tantestületet közelről érintené – semmilyen információval nem rendelkezünk.

3. Problémákat, gondokat is felvet a pályázat (az esti tagozat és a nyelvi-informatikai évfolyam megszűnése), de kísérletet sem tesz ezek megoldására, ahogy akkor sem tett semmit, amikor ezeket meg lehetett volna előzni.

4. A szülők körében végzett minőségbiztosítási felmérés értékelése (mint egyébként maga a felmérőlap is) szakszerűtlen, minden számszerű adatot nélkülöz, van benne egyértelműen hamis állítás is (a korszerű iskolai honlap megléte).

A tanulók neveltségi szintjére vonatkozó megállapítás - „növekszik a szülői házból „neveletlenül” érkező, vagy a szülői házban rossz mintákat elsajátító tanulók aránya.”- összehasonlító adatok nélkül túlzott általánosítást (meg egy fölösleges vesszőt) tartalmaz. Megkérdőjelezzük annak a tanárnak a pedagógiai érzékét és alkalmasságát, aki ennek kapcsán így fogalmaz: „Enyhébb probléma, és viszonylag kezelhető az a gyerek, akivel egyszerűen csak nem foglalkoznak,…” – ezek szerint a „gyerek probléma” lenne?

Az osztályfőnökök a nevelés terén valóban kulcsszerepet tölthetnek be, éppen ezért nem értjük, hogy kiválasztásukban miért szorult utolsó helyre a szakmai alkalmasság, a tapasztalat ebben a tanévben. Miért nem kaphatott osztályt olyan kolléganő (pl. Szabadiné Kutas Emese), aki alkalmasságát már bizonyította az iskolában, és szívesen vállalta volna a feladatot, ill. miért kellett azért a 13. osztálynak „lobbiznia”, hogy a legmegfelelőbb osztályfőnököt kaphassa meg?

5. „Lehetetlen, de nem is cél itt felsorolni a versenyeredményeket” – olvashatjuk a pályázat elért eredmények című fejezetében. Azért, úgy gondoljuk, illő lett volna néhány fontosabb adatot megemlíteni a sportversenyek (megint csak túl általánosító) dicséretén túl: az olimpiatörténeti verseny országos döntőjének első helye például megérdemelte volna, hogy szerepeljen a felsorolásban, ha a felkészítő tanár nem is kapott hozzá semmilyen segítséget, de adatszerűen megjelenhettek volna ebben a fejezetben az ebben az évben rekordot elért nyelvvizsgamutatók is.

Az eredményeket bemutató táblázatok – elég szűkszavú – kommentálása után az összegzésben a következő megállapítás szerepel: „Összességében tehát gimnáziumunk az országos eredményeket tekintve a felsőharmadban (sic!) foglal helyet, ezen változtatni csak szívós, kitartó munkával lehet.” Ezt hogy kell értenünk? Milyen irányban képzeli a változtatást a pályázó? Egy magyar szakos tanártól ennél egyértelműbb, pontosabb megfogalmazás várható el.

6. A pályázó a „teljesség igénye nélkül” sorolja a városunkban meglévő „hihetetlenül széles kulturális választékot” (köztük a Zsinagógában tartott szalagavató ünnepséget, aminek a végzős diákok minden bizonnyal nagyon örülnek, ha olvassák). Ebben a - kapcsolatfenntartással foglalkozó –fejezetben is esetleges, minden precizitást nélkülöző felsorolással találkozhatunk, a pályázat egészére jellemző a teljességre törekvésnek a hiánya. Szerintünk egy igényes pályázónak legalább törekednie kellene rá. Ugyanilyen – minden konkrétumot nélkülöző – módon mutatja be a DÖK-kel való kapcsolatát is. Tudomásunk szerint (akár az iskolaújság késedelmes megjelenése, akár a diákok független honlapjának cenzúrázására irányuló szándék esetében például) nem volt ilyen felhőtlen a diákönkormányzattal való kapcsolata, mint amilyennek a pályázatban jellemzi. A panaszláda működésével egyet tudunk érteni, de hitelesebb lett volna, ha ez nem pályázati ígéretként, hanem megvalósult tényként szerepelhetne e fejezetben.

7. Marketingmunka címet ad a pályázó a következő fejezetnek. Valóban, ma az iskola szolgáltatói szerepet tölt be, érdemes átvennünk a más szektorokban eredményhez vezető módszereket is. Ezért nem értjük, miért tartja fölöslegesnek a „fizetett hirdetéseket” a beiskolázáshoz. Máshol már említettük, hogy éppen ennek az elmaradását kellett pótolnunk a jelentkezési időszak utolsó szakaszában, ami nélkül valószínűleg nem könyvelhetnénk el ilyen sikeresnek az idei eredményt.

Azt pedig, hogy „a jó hírnév megszerzése nehéz és hosszú folyamat, de nagyon rövid idő alatt el lehet veszíteni azt”, nagyon is jól tudjuk és, sajnos, tapasztaljuk is. Nem értjük viszont a következő mondatot:”Hiszem és tapasztalom, hogy diákjaink nagy része a későbbiekben az életüket kedvezően meghatározó élményeként tartja számon az iskolánkban töltött időt.” Ha az „iskolánk” szó alatt a Szent István Gimnáziumra gondolt, ehhez még nem lehetett elég az itt töltött „szűk egy esztendő”.

8. Pályázatában fontosnak tartja az „elkötelezett munkaerő” meglétét. Szerencsés helyzetben volt az elmúlt egy évben: ebben az intézményben egy szakmailag, erkölcsileg valóban elkötelezett pedagógusközösség működött - az irányítása nélkül, az elkötelezettséget gyakran éppen a vezetés részéről hiányolhattuk inkább.

9. Az iskola önmeghatározásáról szóló részben hiányoljuk, hogy az idézett szövegekre nem reflektál a pályázó. Nem világos számunkra, hogy milyen helyet tölt be értékrendjében „a pedagógus helyébe lépő filmsztár vagy celeb”, vagy hogyan foglal állást a szerinte egyaránt jelen lévő „globális, a nemzeti és a keresztény tudattal” kapcsolatban.

10. Az iskolai létről szóló néhány befejezetlen gondolat című fejezet valóban befejezetlenre sikeredett: a pályázó hosszasan idéz egy tanulmányból (egy meg nem választott iskolaigazgató sértődött hangú cikkéből), amelyből megtudhatjuk pl., hogy „groteszk az a helyzet”, amikor egy pályázó százszázalékos támogatást kap”, valamint hogy „Az iskolákban folyó munka színvonalának növeléséhez nagymértékben hozzájárulna, ha az iskolafenntartókat nem befolyásolná a beosztott közalkalmazottak véleménynyilvánítása.” Számunkra ezek elfogadhatatlan kijelentések, hiszen mindez éppen annak értelmét kérdőjelezi meg, amit éppen e pillanatban is csinálunk: pedagógusközösségként véleményezünk egy vezetői pályázatot.

Nem derül ki, hogy a pályázó Kurnász László miként viszonyul a cikk megállapításaihoz, mert a reflektálás elmarad az idézet után, bár sejtéseink vannak a tanulmány terjedelmes részének a pályázatba emelését illetően.

Van a cikknek viszont számunkra is tanulságos mondata: „Nézzünk körbe az iskolában, hogy az utolsó óra megtartása után fél órával hányan vannak még az épületben!” Úgy módosítanánk: hány vezető van még ilyenkor az épületben? Az a tapasztalatunk, hogy a gyakran a 7. vagy 8. órákra eső idegen nyelvi emelt szintű órák ideje alatt pl. rendszeresen nincs már vezető az iskolában annak ellenére, hogy a SzMSz ezt kötelezővé tenné.

11. A pályázat összegzésében – a címhez képest meglepő módon – kerülnek elő új ötletek az iskola jövőjével kapcsolatban (elit iskolai, ökoiskolai címre pályázás, a szülőkkel való kapcsolattartás új formái). Ezek a célok jól hangzanak, de vagy a hozadékuk, vagy a megvalósíthatóságuk esélye kevés.

Szerintünk a már meglévő, hagyományos célok megtartásával, azok minél jobb megvalósításával nagyobb eredményeket érhetünk el.

A munkaközösségek szavazati eredményei részletezve:

támogatja nem támogatja tartózkodik
Humán mk. 1 6 1
Természettudományi mk. 0 7 1
Idegen nyelvi mk. 0 7 2
Osztályfőnöki mk. 0 11 1

Daróczi József

A pályázat felépítése logikus, átlátható. Egy vezetőnek tudnia kell rendszerben, egymásra épülő folyamatokban gondolkozni, az informatika szakos Daróczi József dolgozata ezt bizonyítja.

Örülünk neki, hogy úgy nyilatkozik, az itt töltött rövid idő alatt is megérintette iskolánk elmúlt három évszázadának szelleme, mint ahogyan annak is, hogy az itt tanuló diákok többségét jó képességűnek, tanulni vágyónak tartja.

Tapasztaltuk, hogy igazgatóhelyettesként igyekezett megfelelni a vállalt feladatnak, bár nem értettük, hogy az intézmény és a helyi viszonyok ismerete nélkül, korábbi vezetői tapasztalat hiányában hogy mert vállalkozni erre. Bennünket igazol, hogy nemrégiben lemondott posztjáról, ugyanakkor tiszteletet érdemel, amiért képes volt rá.

Egyetértünk azzal, hogy a következő években fontosnak tartja a törvényes és jogszerű működés, ill. a magas szintű oktató-nevelő munkához szükséges rend és fegyelem biztosítását megválasztása esetén.

Felelősen gondolkozik az iskola végleges elhelyezéséről és az Arany János Általános Iskolával esetlegesen megvalósuló „társbérletről”.

Mi is úgy gondoljuk, hogy a Szent István Gimnázium oktató-nevelő munkájának egyszerre kell megfelelnie a „patinás múltjából” következő elvárásoknak és a modern kor követelményeinek, s nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez valóban nyugodt, kiegyensúlyozott légkörben történhessen. Vállalni tudjuk azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyeket ennek érdekében szükségesnek tart a pályázó.

Helyzetelemzésében kitér a 6 osztályos gimnáziumi forma előnyeire, az ifjúságvédelem fontosságára – mindezzel mi is egyetértünk, mint ahogyan azzal is, ahogy az iskolai közösségek és a vezetés kapcsolatának jövőjét látja.

Helytelen a pályázónak az intézmény közalkalmazotti tanácsával kapcsolatos megállapítása: a KT hivatalban volt és van jelenleg is, de örülünk, hogy vezetőként együttműködésre törekedne vele. Ugyanez vonatkozik a szakszervezettel való kapcsolattartási szándékára is, amit csak üdvözölni tudunk.

Előrelátó, felelős felvetéseket tartalmaz a pályázat a munkaerő-gazdálkodás területén is, bár a nyelvtanárok két szakosként történő alkalmazása ellenállásba ütközhet olyan kollégák esetében, akik hosszú évek óta nem gyakorolták a másik szakjukat.

Mindenesetre helyeseljük, hogy megpróbál valamilyen megoldást keresni a megszűnő nyelviinformatikai évfolyam helyett. Ez azonban – véleményünk szerint – nem a humán-reál osztályok indítása lenne, ennek kevés realitását látjuk.

A munkaközösségek szavazati eredményei részletezve:

támogatja nem támogatja tartózkodik
Humán mk. 3 1 4
Természettudományi mk. 0 6 2
Idegen nyelvi mk. 0 5 4
Osztályfőnöki mk. 2 4 6

Fodorné Farda Éva

Az intézményünkben 11 éve tanító kolléganő pályázatában az iskola hagyományait kívánja megőrizni és folytatni, hivatkozik a korábbi vezetés által megteremtett szakmai és erkölcsi értékekre, értékrendre.

Nyilvánvalóan azért idéz az iskolai dokumentumokból, mert az azokban megjelölt célokkal egyetért, a kitűzött feladatok megvalósítását kívánja folytatni és elősegíteni. Mivel ezen dokumentumok kialakításában és elfogadásában részt vettünk, a bennük megfogalmazott célokkal és követelményekkel természetesen egyetértünk.

Számunkra nagyon fontos a következő kijelentése, amelyet maximálisan elfogadunk: „Eredményes munka csak nyugodt légkörben, szakmailag jól felkészült vezetéssel, partnereinkkel együttműködve, egymás céljait támogatva képzelhető el. Célom, hogy a fenntartó, az iskola dolgozói és az iskolahasználók harmonikus és eredményes együttműködést alakítsanak ki.”

Pályázatában hangsúlyos elemként szerepel az önkormányzattal való közös gondolkodás a gimnázium végleges elhelyezésének ügyében, amit csak támogatni tudunk. Addig is sürgeti jelenlegi épületünk funkcióinak bővítését (díszterem, étkező kialakítása), ami remélhetően megvalósul a közeljövőben. Egyetértünk a szaktantermek felszereltségének fejlesztésével is, amihez a fenntartó támogatását kéri a pályázó. A pályázat reális helyzetfelmérést tartalmaz, a pályázó jól átlátja az intézmény tárgyi és személyi feltételeit, tervei ezekből indulnak ki. Az iskolai tanulmányi eredményekkel kapcsolatos adatok birtokában fejti ki azok fejlesztésével kapcsolatos terveit, azokkal egyet tudunk érteni, különösen mivel ismeri és elismeri a gimnáziumban eddig végzett szakmai teljesítményeket

Előnye a pályázónak, hogy szakmailag hitelessé teszi őt - az intézményben sok éve végzett eredményes munkáján kívül - az iskola falain túl végzett tevékenysége is: érettségi vizsgaelnöki, nyelviskolai vizsgáztatói tapasztalata, szakértőként végzett munkája. Óraadóként több iskola életébe, munkájába betekintést nyert, az ott szerzett kapcsolatokat, tapasztalatokat biztosan jól tudná kamatoztatni vezetőként.

Van elképzelése, terve a tanártovábbképzés területén is, ami nagyon fontos egy szakmailag igényes közösség számára.

Osztályfőnöki munkája alapján megítélhetjük szervezési-vezetési képességeit, munkabírását, igényességét szaktanárként is bizonyította éveken át.

A munkaközösségek szavazati eredményei részletezve:

támogatja nem támogatja tartózkodik
Humán mk. 6 0 2
Természettudományi mk. 7 0 1
Idegen nyelvi mk. 7 0 2
Osztályfőnöki mk. 11 0 0

2009. 06. 28. 12:59

Van egyfajta trend Magyarországon ami nem a helyes irányba mutat.

http://www.168ora.hu/itthon/tuntetes-egy-tanarnoert-38967.html

2009. 04. 29. 13:44

Ja, mert nem biztos,hogy az a győztes aki annak látszik!

2009. 04. 29. 13:42

Most vizsgázik a demokratizmus a Szt.István Gimnáziummal kapcsolatban! Talán fogadásokat kellene kötni a győztesre! Vagy úriemberek a biztosra nem fogadnak?