1. Hír

A magyar lakosság a közelmúltban megtapasztalhatta, hogy az állam felelőtlen gazdálkodása, az állam eladósítása, majd a hitelezők szorítása nyomán meghozott megszorító intézkedések milyen következményekkel járnak. A már körvonalazott további megszorító intézkedések szintén nem szorulnak bővebb kommentárra.

Viszont kevesebb szó esik mostanában az önkormányzatok eladósodásáról, mely egészen a pénzügyi válság kitöréséig gőzerővel folyt. Miután számos önkormányzat esetében az adósságok törlesztésére lekötötték a következő évtizedek adóbevételeit, jött az újabb sokk. A pénzügyi válság nyomán beköszönő reálgazdasági visszaesés az önkormányzatok egyik legfontosabb bevételi forrását: az iparűzési adót kurtította meg. A kedvezőtlen folyamatok alól sajnos Esztergom sem kivétel. A Suzuki több hektáros parkolóján tátongó ürességet nem kompenzálja a Tesco parkolójának átmeneti zsúfoltsága. Ezt ma nagyon is jól tudják a városházán.

Közben, a halasztott törlesztési feltételekkel, többnyire svájci frankban és euróban felvett önkormányzati hitelek időzített bombaként ketyegnek országszerte. Rövidesen – egy-két éven, sőt esetenként már hónapokon belül – megkezdődik az elmúlt években felvett milliárdos hitelek, kötvények törlesztése, az időközben elszenvedett árfolyamveszteségek súlya alatt. Azaz, hogy megkezdődne. A jövő nagy kérdése a MIBŐL és a HOGYAN.

A közelmúltban sajnálattal értesültünk arról, hogy az önkormányzat többségi, valamint az Öresund Holding kisebbségi tulajdonában álló Regia Civitas Kft. bejelentette, hogy – „technikai, szervezési okok miatt” – elhalasztja a 2009. április 16-ra meghirdetett lakossági fórumot. A fórum eredetileg a város szívében zajló mintegy 12 milliárd forintos nagyberuházásról, pontosabban a „kivitelezés előkészítésének aktuális helyzetéről” szóló tájékoztatást tűzte napirendre, valamint „a beruházás pénzügyi és finanszírozási konstrukciójának ismertetését”.

Különösnek tartjuk, hogy ilyen nagyságrendű önkormányzati beruházás pénzügyi és finanszírozási konstrukciójának ismertetése második alkalommal marad el. (Az első ilyen témájú nyilvános tájékoztatásnak – Komlós János, a Kft. vezetője nyilvánosan elhangzott ígérete alapján – még 2008. októberében kellett volna megtörténnie.)

Nagyra értékeljük a Regia Civitas Kft. honlapjára feltett, utólagos tájékoztatást szolgáló dokumentumokat. (Már ez is sokkal több annál, amit a városi tulajdonú cégek – például a közeljövőben kalapács alá kerülő városi holding, a Strigonium Rt. – esetében megszokhattunk.) Mindez azonban kevés.

A mai helyzetben, Esztergom mintegy 14-16 milliárdos adósságának kezelése egyre súlyosabb probléma. Úgy gondoljuk, hogy az ezen felüli, minimum 12 milliárdos önkormányzati hitelfelvétellel egyenértékű Öresund-féle pénzügyi konstrukció közérthető nyelven történő megismertetése, és lakossági megvitatásának megszervezése Esztergom Város Önkormányzatának lenne a kötelessége. És arról sem ártana tájékozódni, hogy az első fokon jogerős bontási-építési engedély értelmében hogyan fog minimum 8-9 ezer teherautónyi föld, építőanyag, beton „begördülni” a Pöttyös tér környékén. Érdemes lenne arról is tájékozódni, hogy kerül-e majd jelzálog, s mekkora a régi fürdőre, a fürdőszállóra és más önkormányzati ingatlanokra (puszta „formalitásból”). Igaz-e, hogy az Öresundos pénzügyi konstrukció miatt a régi fürdőszálló felújítására elnyert 400 milliós pályázati támogatás elúszott?

De nem kizárólag ez a pénzügylet kérdéses. Kérdés az is, hogy a nemrégiben beharangozott „kistulajdonosi programnak” mi köze van a város jelenlegi pénzügyi helyzetéhez. Tudja-e egyáltalán az esztergomi lakosság, hogy mekkora vagyont akar privatizálni az önkormányzat? Tudja-e az esztergomi lakosság azt, hogy amikor korábban arra a „gyurma”-mondatra szavazott, hogy akarja-e a gyarapodás „felgyorsítását”, akkor ezt az esztergomi önkormányzat vezetése de facto felhatalmazásként értelmezte a költekezés és az eladósodás felgyorsítására? Jó lenne tudni, hogy most – miután maga alá temeti az adósság a várost – miről fogunk VALÓJÁBAN szavazni? Most hogyan fogja értelmezni a szavazás kimenetelét a város vezetése? „Egyetért-e Ön azzal, hogy az önkormányzat a városi holding részvényeinek meghatározott részét ingyenesen vagy rendkívül kedvezményesen átadja az esztergomi polgárok részére?”

Itt, ezen a színvonalon tartunk ma Esztergomban.

Amikor már azt hittük, hogy túl vagyunk a rendszerváltás utáni történelmünk privatizációs, kárpótlási jegyes, PPP-programos fonákságain, akkor most valakik „kicsiben” újra játszani akarnak…

Ne hagyjuk! Ezúton kérjük Esztergom polgárait, hogy ne szavazzanak igennel a városi holding áruba bocsátása kérdésében. Ne fogadjuk el azt, hogy egy többszörösen megbukott pénzügyi (és társadalmi) modellt kényszerítsenek a városra. Tisztességes tájékoztatást kívánunk a város ingatlanvagyonáról, valamint a város többségi tulajdonú cégeinek vagyonáról, és a város pénzügyi kötelezettségeiről! A közvagyon kérdésében nincs helye a titkolózásnak! Esztergom és az esztergomiak létbiztonsága nem eladó!

Esztergom, 2009. április 16.

Polgári Esztergomért Egyesület