<p>Komárom-Esztergom megye nagyobb településein, így Esztergomban, Tatabányán és Dorogon is egyes légszennyező anyagok koncentrációja meghaladja az egészségügyi határértékeket.</p>
Az elmúlt hét, levegőminőségi szempontból kedvezőtlen időjárása miatt napról-napra emelkedik a légszennyezőanyagok koncentrációja a levegőben, ami azt eredményezte, hogy az elmúlt két napban már több helyen is határérték feletti értékeket regisztráltak az Országos Levegőminőségi Mérőhálózat mérőműszerei. Esztergomban és Dorogon a szálló por koncentrációja haladja meg az egészségügyi határértékeket, ráadásul az utóbbi településen a talajközeli ózon koncentrációja is több napja határérték felett található. Hasonló a helyzet Tatabányán is, ahol szintén a talajközeli ózon lépte át a megengedett küszöböt. A szálló por esetében a túllépés a 24 órás átlagkoncentrációk esetében jelentkezet, míg a talajközeli ózonnál, az un. 8 órás mozgó átlag lépte túl a limitet. Az ózon elsősorban a napsugárzás hatására nitrogén-oxidok átalakulásával keletkezik, ezért koncentrációja sajátos napi ritmust követ, azaz a nappali órákban emelkedik, míg éjszaka lecsökken.
Bár a határérték túllépések egyelőre nem túl nagy mértékűek, a közeljövőben egyelőre lényeges javulás nem várható.
A szálló por tulajdonképpen a levegőben lebegő szilárd és folyékony részecskék elegye. A 10 mikrométernél nem kisebb szálló por eljut az alsó légutakba, a kisebb részecskék, bejutnak a keringésbe is. A szálló por forrása lehet a talaj eróziója, de jelentősebb a szén- és fatüzelés, ipari tevékenység, és a közlekedés szerepe. A szél fújta por, nagyobb mérete miatt kevésbé káros. Fontos megemlíteni, hogy az epidemiológiai vizsgálatok nem tudtak küszöbértéket meghatározni, amely alatt már nem kellene számolni a szálló por egészségkárosító hatásával.
A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszerei, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellet egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is.
A talajközeli ózon a nyálkahártyát és a tüdőszöveteket izgatja. Elsődleges forrása a közlekedés során kibocsátott szennyezőanyagok, melyek a napfény hatására alakulnak át talajközeli ózonná.