<p>Új sorozatot indítunk a Szeretgomon - a városban működő civil szervezetekkel beszélgetünk múltjukról, jelenükről, jövőjükről, munkájukról, reményeikről. Első alkalommal a Regionális Szakmai Társaság egyesület elnökével, Biró Lászlóval beszélgettünk.</p>
Bemutatnád néhány mondatban az egyesületet?
Szervezetünket 2002. júliusában jegyezték be. Társaságunk egy kisebb ismerősi körből alakult ki, alapító tagjaink főként esztergomi lakosok voltak. Persze az alapítás óta már többen lemorzsolódtak, de az elmúlt években újabb tagok is csatlakoztak hozzánk. Az egyesületet olyan emberek alakították, akik tudásukat, ismereteiket, kapcsolataikat a város és a régió szolgálatába szeretnék állítani. Ezek a tagok a versenyszférában már bizonyítottak, van köztünk közgazdász, környezetvédő, építészmérnök, belsőépítész, városfejlesztő, informatikus és vállalkozó.
Miért hallottunk ilyen keveset rólatok? Úgy érzem, nagyon kevés információ jutott el az esztergomiakhoz rólatok - a legtöbben talán csak a 2006-os önkormányzati választáson találkozhatott a nevetekkel.
Társaságunk már 2002-ben is megjelent az önkormányzati választásokon, igaz akkor egy más civil szövetséghez csatlakozva. Annak az összefogásnak Szak-Civil Szövetség volt a neve. Olyan helyi patináns szervetekkel indultunk együtt, mint a Közéleti Szövetség és a Széchenyi Társaság. Mi mindig a szövetségek nevét toltuk előtérbe és belülről, a szüvetségen belül, demokratikus úton próbáltuk elfogadtatni a véleményünket. Nekünk az a fontos, hogy több szervezet összefogásával tudjunk eredményeket elérni. Szerintem egyesével, elkülönülve nem érhetünk célt.
Esztergomban 80-100 civil szervezet tevékenykedik, nehéz kiemelkedni ennyi szervezet közül, ráadásul szervezetünk soha nem törekedett arra, hogy egymaga jelenjen meg bármilyen platformon. Mi mindig az összefogásra törekedtünk.
Mi történt ezzel a Szak-Civil Szövetséggel? Nem sokat lehetett hallani róla később.
Véleményem szerint a 2002-es sikertelen választás és a külső pártpolitikai megosztottság gyengítette meg a Szak-Civil Szövetséget. A 2002-es önkormányzati választás során a pártpolitika betette lábát a civil szervezetek világába. Amint ez megtörtént, többé nem lehetett teljes egységet kialakítani a szervezetek között. Több egyesület külön utat választott, vagy párthoz csatlakozva indult a választásokon. Vagyis lettek balos civilek, és lettek jobbos civilek. 2002 előtt külön-külön indultak civil szervezetek és mégis szép eredményeket értek el a választásokon. Nézzük meg milyen összetételű volt 2002 előtt az esztergomi önkormányzat, láthatjuk milyen arányban voltak jelen függetlenek és civil szervezetek képviselői. Arra senki nem számított a 2002-es önkormányzati választásokon, hogy ilyen szinten fog megjelenni a pártpolitikai túlsúly. Ráadásul teljesen kiszorult a szakmai civil vélemény a döntéshozásból. Ma már szinte teljesen esélytelen az, aki függetlenként indul egy helyhatósági választáson. 2002 óta a választók kevésbé nézik meg, hogy kire adják le szavazatukat, sokuknak elsősorban a párt színe a fontos. Ennek megvolt az eredménye, sokan kiábrándultak és kivonultak erről az átpolitizált területről is. Nézzük meg, hova tűntek ezek a kiváló szervezetek? Hova tűntek a köztiszteletben álló és szakmailag elismert személyek? Azt láthatjuk, hogy igencsak háttérbe szorultak, vagy behódoltak az aktuális párthatalomnak. Persze ez annak köszönhető, hogy Magyarországon kétpólusú átpolitizált helyzet alakult ki. Civil szervezetként két választásod van: vagy együttműködsz valamelyik párttal, vagy csak vegetálsz. 2002-től a civil szervezetekre elkezdtek jobbos, vagy balos jelzőket ragasztani, valahová mindenféleképpen be akarnak szorítani. Azt akarják, hogy valahova tartozz. Azt el sem tudják képzelni, hogy te ne tartozz politikai párthoz. Pedig a civilségnek ez lenne a lényege: függetlennek maradni, a saját meggyőződésed és nem mások parancsai szerint működni, részt venni a közéleti vitákban.
Gondolom, azért van valamerre besorolható világnézeted?
Igen van, de egy civil, vagy szakmai alapon szerveződő egyesületben nem ez a fontos. Szerintem az a lényeges, hogy érts ahhoz a területhez, amiben tevékenykedsz. Hogy példát hozzak, a közút, vagy a járdák állapota nem jobboldaliság, vagy baloldaliság kérdése. Ez szakmai kérdés. A jó szakmai döntést, vagy kivitelezést soha nem az dönti el, hogy te milyen ideológiával rendelkezel, csak az számít, hogy te értesz hozzá, vagy sem. De, hogy részben a kérdésedre is válaszoljak, nekem fontos a kultúránk, a hagyományaink és a nyelvünk. Fontos nekem az európaiságom és az onnan kapott örökségünk. Persze ezt a beállítottságomat megpróbálom ötvözni a jövő lehetőségeivel. Nem vagyok, a szó hagyományos értelmében konzervatív. Törekszem középen maradni és csak szakmailag megközelíteni a kérdéseket. Egy református lelkész így szemléltette az ideológiai hovatartozását: „Minden embernek két oldala van, két keze és két lába. Ha az ember elvesztené akár a jobbat, akár a balt, akkor az a végtagja hiányozna.” Tehát az emberben benne van mindegyik ideológiai oldal. Persze én most nem a magyar, vagy nemzetközi pártpolitikai oldalakról beszélek.
Miért csak a választásokon jelentetek meg?
Szervezetünk megalakulásakor mi elsősorban kívülről szerettük volna befolyásolni a város szakmai kérdéseit. Erre nagyon jónak találtuk az Ocskay Gyula által szervezett Civil Kerekasztalt. Úgy gondoltuk, hogy ez egy olyan platform, amire idővel a város vezetése is figyelni fog és így értelme lesz a belefektetett munkának. Ez a szerveződés igen ígéretesnek tűnt, nagyon szép célok fogalmazódtak meg. Ilyen volt például a Civil Ház, ahol a már említett nagyszámú civil szervezetek otthont kaphattak volna. A Ház segíthette volna ezen szervezetek non profit tevékenységeit. Ehhez a kezdeményezéshez renget városi civil szervezet csatlakozott. De sajnos ide is betette a lábát a pártpolitika és lassan széthullott a szerveződés. A szervezetek pedig összefogás és háttér nélkül csinálják tovább a maguk által kitűzött feladatokat.
Rá kellett jönnünk arra, hogy csak úgy tudjuk a szakmai véleményünket megjeleníteni városi szinten, ha részt veszünk az önkormányzati választásokon. Mivel a pártpolitika teljesen szétzilálta, kiszorította a civil szférát és a befolyásunk szinte egyenlő lett a nullával, így nem volt más választásunk. Én egyébként sokkal hasznosabbnak tartanám, ha a pártpolitika nem jelenne meg ilyen fölényben az önkormányzati szinten. A városvezetésnek nem pártérdekeket kell kiszolgálnia, hanem Esztergom érdekeit kell előtérbe helyeznie. Nem frakciózni kell egy testületen belül, kizárva a demokratikusan megválasztott kisebbséget, hanem körültekintő szakmai döntéseket kell hozni. Talán ha civil többség lett volna, akkor józanabb és megfontoltabb döntéseket hozott volna a testület az elmúlt években.
2006-ban tehát a Civil Összefogás keretein belül indultatok a választásokon. Miért döntöttetek emellett?
Sajnos a 2002-es Szak-Civil Szövetség teljesen szétesett, a városban csak egy civil szerveződés indult, ez pedig a Civil Összefogás. Igaz láttuk, hogy milyen zilált és átpolitizált a civil szféra, de más lehetőség nem volt a pártoktól függetlennek maradni akaró szervezetünk számára. Fontosnak éreztük, hogy a pártpolitikai csatározásokon kívülről, egy másik, erős és valódi alternatívát adhassunk a választóknak.
Többen kifogásolták, hogy egyes jelöltek elfogadtak párttámogatást, erről mi a véleményed?
Mint mindenhol, itt is voltak ellentétes vélemények. Több civil képviselőjelölt úgy gondolta, hogy ha elfogad pártámogatást, akkor jobb eredményre számíthat. Sajnos ennek akkor megvolt a maga realitása. A szövetség demokratikusan arra az álláspontra jutott, hogy aki akar, az elfogadhat párttámogatást, de maga a Civil Összefogás egésze az nem. Mi ezzel nem értettünk egyet, de álláspontunkkal kisebbségben maradtunk. A Regionális Szakmai Társaság által delegált jelöltek, nem fogadtak el párttámogatást. A mi jelöltjeink ellen minden párt indított ellenfelet.
Mi volt itt az ellentétes álláspontotok?
Ha egy civil jelölt elfogad párttámogatást, akkor egyrészt összezavarhatja a civilekre szavazni szándékozókat, másrészt magunkra húzzuk a támogató pártot. Rövidtávon ez lehet nyereséges, főleg a biztos pártszavazóknál, de hosszútávon azt gondoltam nagyobb a hátránya. A mi szervezetünk hosszú távon gondolkodik.
A civilekről érdekes véleményt olvashattunk egy tavalyi Hídlapban a polgármester tollából. Gondolom olvastad, mivel ha jól emlékszem téged is megemlített. Erről neked mi a véleményed?
Igen, olvastam. Elég sok zagyvaságot sikerült összehordania Meggyes Tamásnak. Számomra elszomorító, hogy egy polgármester, egy országgyűlési képviselő ennyire felkészületlen. Nincs tisztában az alapfogalmakkal és a választási jogrendszerrel. A civilség a pártoknál jóval nagyobb egység. Igaz a civil szó értelmezése pontatlan a magyar köztudatban. Sokak szerint a civil az kevésbé hozzáértőt jelenti, holott ez pont fordítva van. A civileknek sokkal nagyobb merítési lehetőségük van és az egyes szervezetek specializálódnak szakterületekre. A civil szó latin eredetű, a cívisből ered, ami magyarul polgárt jelent. A civil szó továbbá azt is jelenti, hogy nem hivatalos, vagy nem parancsot teljesítő (civil - katona/pártkatona). A civil az, aki nem tesz hűségesküt valamelyik csoporthoz, olyan értékeket képvisel, amelyek egyetemesek és sem jobbról, sem balról nem kisajátíthatók. A civilnek lehet szakmai és egyedi véleménye. Az egyenruhás szervezetek vagy a pártkatonák nem rendelkeznek ezzel a szabadságfokkal. A civilség a társadalom gyökeréből ered, összeköti az embereket. A pártok viszont a természetükből fakadóan szétválasztani és megkülönböztetni akarnak minket.
Hogy látod a civilség jövőjét?
Véleményem szerint az emberek kezdenek kiábrándulni a politikai pártok ténykedéseiből, de ez egy hosszabb folyamat. Látják azt, hogy környezetükben sokszor nem szakmai alapon történnek fejlesztések és változások. A nagypolitika a pártok vezetői és a hátterükben lévő gazdasági társaságok csatájává silányult. A pártok, az emberek ideológiai beállítottságát lovagolják meg. Ellenségképeket festenek egymásról és kettéválasztják a társadalmat, így motiválják a választóikat. A szakmai szférát nagyrészt kiszorították. A pártok, a szakmaiságot csak a hűséggel mérik. Olyan szakembereket raknak maguk mellé, akik bólogatnak. Láthatjuk ezt városi és országos szinten egyaránt. Akik viszont szakmai véleményt mernek mondani, azokból egyből ellenség lesz és kirekesztődnek a hatalomból és a döntéshozatalból. Városunkban ez sajnos nagyon tipikus, egyből baloldalinak, vagy bujtatott baloldalinak kiáltanak ki bárkit, aki különvéleményt mer megfogalmazni. Sajnos Esztergomban ez a kirekesztés technika egyre fokozódik és egyre durvább. A pártpolitika egészen beívódott a családokba, a munkahelyekre. De a válság most rámutatott a politikusok húsz éves hozzá nem értésére, rámutat a rendszer hiányosságaira, rámutat a szakmai hiányosságokra. Láthatjuk, hogy az egész politikai csata, csak egy bábjáték, ahol mi szavazópolgárok csak a bábuk vagyunk. A nagypolitika az elmúlt húsz évben nem az ország fejlesztésével, jobbításával foglalkozott, mindent fontos területet feladott az egyéni és politikai érdekek miatt. Az elmúlt években az emberi és a szakmai értékek háttérbe szorultak a pártérdekekkel szemben. Az emberek most már kezdik látni, milyen hatalmas árok tátong az országban, mind gazdaságilag, mint politikailag. A civileknek az árokbetemetésben lehet nagy szerepük. A civil szervezetek általában non profit jellegűek, az ember, a város és az ország érdekeit teszik előtérbe. Lassan az emberek belátják, hogy pártpolitika nem szakpolitika. A választók lassan kezdenek eszmélni, hogy teljesen mindegy melyik pártra szavaznak, az életük attól nem lesz jobb. Szerintem a teljes áttöréshez még egy, vagy két választás szükséges. Szerintem a szakmai civil gondolkodás onnantól fog teret hódítani. Ezt persze a gazdasági világválság felgyorsíthatja.
Hogyan látod az egyesület jövőjét? Nyitottak vagytok új tagságra?
Igen, ámbár mi nem a nagyságban gondolkodunk elsősorban, hanem szakmai, civil és emberi értékekben. De várunk minden tettre kész, józan gondolkodású szakembert a szervezetünkbe.