1. Hír

Reneszánszukat élik az önkormányzati kötvénykibocsátások. Az idén, július végéig, már közel két tucat helyhatóság vont be forrást e formában (háromszor annyi, mint 2000- 2005 között), mintegy 50 milliárd forint értékben - szűrhető le a kibocsátásokat szervező és a papírokat lejegyző bankoktól kapott információkból. A legaktívabb Raiffeisen Bank tizenkét, összesen 17 milliárd forintos kibocsátásnál bábáskodott, míg az Erste Bank öt ízben közel ugyanekkora értékű kötvény értékesítését szervezte meg.

Idei önkormányzati kötvénykibocsátások

A hosszú évekig tetszhalott üzletág 2005 végén kapott új erőre. Akkor tisztázta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) azokat a feltételeket, amelyekkel a kereskedelmi bankok a közbeszerzési pályázatokon elnyerhették az MFB infrastrukturális hitelének közvetítésére kiírt megbízásokat. A Sikeres Magyarországért nevű infrastruktúra-fejlesztési program keretében az állami pénzintézet kedvező feltételű, 2-3 év türelmi idő után törleszthető, hosszú lejáratú hitelek felvételét teszi lehetővé úgy, hogy az árfolyamkockázatot az MFB viseli. Igaz, az önkormányzatoknak nyílt közbeszerzési eljáráson kell kiválasztaniuk a beruházásukhoz MFB-hitelt közvetítő hazai kereskedelmi bankot, hasonlóan a többi kereskedelmi banki hitelhez.

A bankok 2005 végéig több esetben irreálisan alacsony kamatot kérve jutottak megbízáshoz. A kondíciók között a legnagyobb, 70-80 százalékos súllyal a hitelkamat mértékét szerepeltették, miközben az egyéb tényezők (kezelési költség, projektvizsgálati díj, folyósítási díj, egyéb díjak és költségek) rendkívül alacsony pontozást kaptak. Előfordult, hogy egy bank negatív reálkamattal győzött, majd az emiatt kieső bevételét kiugróan magas projektvizsgálati díjjal pótolta. E trükk láttán több pályázat eredményét is megtámadták a vesztesek a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, s az ezek miatti huzavona érzékeny időveszteséget okozott a kiíró önkormányzatoknak.

A tisztességes verseny szellemében meghozott változtatások miatt a kereskedelmi bankok kevésbé vonzó feltételeket kínáltak az MFB-hitel terítésére. Mi több, az európai irányadó kamatlábnál (Euribor) 1,5 százalékponttal magasabb kamatot és a banki hasznot tartalmazó egyéb költségeket, valamint a forinterősödést is figyelembe véve az MFB-kölcsön még a normál bankhiteleknél is drágább lett - mondta a HVG-nek Komjáthy Kálmán, a K&H önkormányzati kapcsolattartója.

Pedig sok település már amúgy is ferde szemmel nézett az MFB-hitelre amiatt, hogy azt csak meghatározott célokra (infrastrukturális fejlesztésekre) fordíthatják, abból nem fizethetik például kereskedelmi banki adósságaikat vagy működési kiadásaikat. Szemben például a kötvények értékesítéséből befolyó összeggel, amit bármilyen célra szabadon elkölthetnek, ráadásul e források megszerzéséhez nem kell közbeszerzési tendert kiírniuk. Ha pedig nem nyilvánosan, hanem zárt körben bocsátják ki a kötvényeket, előre kiválasztott intézményeknek (mondjuk a papírokat a szervező bank jegyzi le), akkor jelentős adminisztrációs munkát, s ezzel időt és pénzt is megspórolhatnak. Kiskunfélegyháza például közel 2 milliárd forintnyi kötvényének két héttel ezelőtti zártkörű kibocsátása után mindössze 215 ezer forintot szurkolt le a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, valamint a Központi Elszámolóház és Értéktárnak (a nyilvános díj közel egyötödét).

Bár a kötvény a bankhitel alternatívájának számít, s alapvetően arra szolgál, hogy annak révén kibocsátója fejlesztésekhez, beruházásokhoz szerezzen a bankhitelnél olcsóbb és rugalmasabb forrást, az önkormányzatok többsége korábbi, drágábban felvett kölcsönei kiváltására és adósságának átütemezésére használja. Kevésbé népszerű pénzköltési cél a működési kiadások fedezése és az uniós fejlesztési pályázatokon való induláshoz szükséges önerő előteremtése. Ez a megoszlás pedig növeli a visszafizetés kockázatát.

Gyömrőt például kizárólag az vezérelte, hogy tíz év alatt összesen mintegy 150 millió forintot takarít meg, amikor 445 milliós kötvénybevételéből kiváltotta OTP-hiteleit - közölte a HVG-vel Gyenes Levente polgármester. Fonyódon az előző városvezetéstől örökölt, az éves költségvetéssel csaknem megegyező nagyságú, 1,1 milliárdos hiányt toldozzák be 900 milliós kötvénnyel, továbbá a 200 milliós bankhitellel. Hídvégi József polgármester szerint a kötvények 2022. évi visszafizetésére az önkormányzat jól hasznosítható ingatlanjai nyújtanak majd fedezetet, s bízik abban, hogy a Balaton-part komoly fejlődésen megy keresztül a következő években, amiből Fonyód is profitálhat.

Több település irányítóit is folyamatosan éri bírálat a tavalyi választások óta, hogy olyan adósságokba verik magukat, amelyeket majd utódjaikkal fizettetnek meg. Az egyaránt fideszes vezetésű Szolnok, Paks, Szekszárd, Hódmezővásárhely, Esztergom is éves büdzséje több mint harmadával-felével egyenértékű kötvényeket bocsátott ki, általában úgy, hogy azok törlesztését 3-3,5 év türelmi idő után kell megkezdeni, vagyis a következő önkormányzati választások után, amikor esetleg már nem a mostani polgármester regnál. Mindenesetre Veres János pénzügyminiszter tavasszal megpendítette, kezdeményezi az önkormányzati eladósodás korlátozását, mondván, a nyakló nélküli hitelfelvételek, kötvénykibocsátások a konvergenciaprogramot is veszélyeztethetik. Veres szerint a Pénzügyminisztérium olyan új önkormányzati gazdálkodási szabályokon dolgozik, amelyek nem igénylik a parlament kétharmados többségének támogatását.

Könnyítést jelenthetne az önkormányzatoknak, hogy június végétől kérhetik a Hitelgarancia Zrt.-től (HG), vállalja át maximum 80 százalékban, de legfeljebb 800 millió forintig a kötvényeik kamat- és tőketörlesztését, rulírozó jelleggel, azaz ha részben vagy egészben rendeződik a beváltásból eredő tartozás, ismét lehívható a garanciakeret. Elsőként Ócsa kérte a hitelgaranciát múlt hétfői, a K&H által szervezett 1,3 milliárd forintos kötvényakciójához, s a HG további nyolc önkormányzattal áll tárgyalásban, de hogy melyekkel, azt Király Zsolt marketingigazgató banktitokra hivatkozva nem mondta meg. Ugyanezen okból a K&H-s Komjáthy Kálmán is csak három érdeklődő településről számolt be. A Raiffeisennél és az Ersténél viszont úgy vélik, a HG garanciavállalása nem lendít az önkormányzatok kötvénykibocsátási szándékán. "Túl magas a kötvényösszeg 0,6-0,9 százalékában meghatározott hitelgarancia-díj a papírok 0,3-0,7 százalékos kamatfelárához képest, miközben a garancia maximálása sem szerencsés" - közölte a HVG-vel Keményné Koncz Ildikó, a bank önkormányzati üzletágának vezetője. Ezért a Raiffeisen nem javasolja ügyfeleinek ezt a kockázatcsökkentési lehetőséget.

CSABAI KÁROLY, hvg.hu