<p>A legutóbbi testületi ülésen dr. Jónás László képviselő interpellált a múlt heti <a rel="nofollow" href="http://www.szeretgom.hu/content/40203_polg%C3%A1r__%C3%A9s_t%C3%B6rv%C3%A9nybar%C3%A1t_v%C3%A1ros/">cikkünkben</a> felvázolt bírósági ügy kapcsán.</p>
"Botorság, a többség érdeke ellen való önzés. És aki ezt felkarolja az elég rosszul vélekedik közérdekről" - ezekkel a szavakkal indokolta válaszát a képviselő kérdésére Meggyes Tamás.
A felvételről kiderül, hogy a polgármester a konkrét jogi helyzetet nem ismeri, de a jogerős bírósági ítélet végrehajtására ennek ellenére (vagy talán éppen ezért?) nem mutat hajlandóságot. Még szerencse, hogy az ítélet végrehajtásához, vagyis a behajtási engedély kiadásához nincs szükség polgármesteri jóváhagyásra - azt az erre hivatott közalkalmazott saját hatáskörében, önállóan is megtehetné.
Hiszen érdekes város lenne az, ahol jogerős bírósági ítéleteket a polgármester szubjektív megítélése szerinti "közérdekből" nem hajthatnák végre azok a köztisztviselők, akik esküvel fogadják kinevezésükkor a következőket:
„Én .............................................. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem (és ............................ önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam.”
Ugye Ön sem szeretne ilyen városban élni?