1. Hír

„Szerdától szombatig 6.00-tól 17.00-ig napi 11 órát dolgozom, vasárnap pihenés, majd hétfő este 19.00-től kezdődik újra. Műszak után úgy érzi az ember, hogy leszakadnak a lábai, mivel végig állni kell a gépsor mellett, »etetni« kell a robotot, emelni, cipekedni. Mindezért a hónap végén 120 ezer forintot kapok, ha nem vonnak le minőségi pótlékot a szalagállás miatt. Sok esetben ugyanis a selejtanyag miatt nem tudunk haladni a termelésben, de erre hiába hivatkozunk" - meséli az egyik munkás a gyárból, aki szerint a japán tulajdonosok robotoknak tekintik a magyar munkaerőt, és még azt sem engedik meg, hogy normális szakszervezet védje a dolgozók jogait.

Ami a szakszervezetet illeti, az egy buszban alakult meg tavaly januárban, mivel a munkásokat a gyár szállítja nagyobb távolságokon, és az ülésezés miatt lemaradtak volna a járatról. Mikor Párma Zsolt dolgozó elkezdte a szervezkedést, elmondása szerint azonnal megfagyott körülötte a levegő. Azonnal áthelyezték egy másik gyáregységbe és műszakba, hogy megakadályozzák tevékenységét, és még írásbeli figyelmeztetést is kapott. Amikor pedig a gyár tizennégy éves mulasztását pótolva kollégái munkavédelmi képviselőnek akarták megválasztani, rendkívüli felmondással bocsátották el. „Tudták, hogy nekem az egészségtelen munkakörülmények felszámolása a vesszőparipám, s így plusz jogosítványom lett volna a vezetéssel szemben" - magyarázta lapunknak az okozati összefüggést a szakszervezeti vezető. Állítása szerint az optimális munkakörülmények biztosításához a munkafelügyelet többszöri elmarasztalása ellenére sem fűződik érdeke a vezetésnek, mert így tudják mesterségesen magasan tartani a lemorzsolódást, ami számításai szerint évente akár az ezres létszámot is elérheti.

„Már csak matematikailag sem áll meg, amiről a Párma úr beszél - reagált a Heteknek a Magyar Suzuki Zrt. szóvivője -, hiszen így már rég be kellett volna zárni a gyárat." Ruska Viktória elmondta: tavalyhoz képest csaknem duplaannyi ember dolgozik a vállalatnál, mely a hosszított műszak - szerintük hangsúlyozottan 10 plusz 1 óra pihenőidő, és nem 11 óra - bevezetésével együtt azt a célt szolgálja, hogy jövőre a korábbi 164 ezer autóhoz képest 300 ezer darab Suzuki gördüljön le a szalagokról.

Ezzel szemben Párma Zsolt azt állítja, hogy a 11 órás munkarenddel a cégvezetés célja nem más volt, minthogy távozásra bírja azon dolgozóit, akik vagy életkoruknál fogva nem bírják a tempót, vagy betegesek, illetve gyermekei merészelnek betegek lenni, s emiatt a gyár költségei emelkednek. És ha már spórolás, akkor kalkulációi alapján a 8 órás műszakok megnyújtásával egy teljes műszak szállítási és étkeztetési költségeit spórolhatta meg a vezetés. Költött viszont óvodára, mert a délutántól másnap reggelig dolgozó anyukákra is gondoltak. A társaság szóvivője úgy tudja, hogy egyelőre csak hosszított nyitva tartásban gondolkodik a cégvezetés, de ha igény lesz rá, a munkáscsemeték az üzemoviban fekhetnek és kelhetnek.

A Suzuki egyébiránt mesterségesen gerjesztett problémáról beszél a munkavállalók tiltakozásai kapcsán, és a vállalati idillt a múlt hónap végén megrendezett családi nappal illusztrálja. Az eseményen állítólag húszezer ember érezte jól magát, miközben Párma Zsolt néhányadmagával a dolgozói jogokért tüntetett, és azt állította, hogy a felhőtlenül szórakozókat képviseli. És tényleg úgy tűnik, hogy a többséget nem rázta meg az átállás. Aki viszont - még ha név nélkül is - meg meri fogalmazni a véleményét, az például olyan alapvető hiányosságokra hívja fel a figyelmet, mint hogy az ötperces pihenőidő alatt sikertelenül próbálkoznak eljutni az ötperces sétára található WC-ig úgy, hogy közben még könnyítenek is magukon, majd visszaérnek a szalag mellé robotolni. Emberünk történetesen az étkezőhelyiség faliújságjáról értesült, hogy a jövő hónaptól napi két órával többet kell majd dolgoznia, ami azért is érdekes, mert Ruska Viktória szerint a szakszervezet is részt vett az egy éve havi rendszerességgel folyó egyeztetéseken, és a vezetés minden javaslatukat figyelembe vette az új rend kialakításánál.

Jelen állás szerint Párma Zsolt a „cég jó hírének sorozatos megsértése miatt" kétszeresen is ki van rúgva a Suzukitól, miközben jogerős bírói ítélet kötelezi egykori munkaadóját az eredeti munkakörbe való visszahelyezésre. A Suzuki szóvivője szerint semmilyen összefüggés nincs Párma eltávolítása és szakszervezeti ténykedései között, míg az aktivista úgy gondolja: korábbi munkahelye csupán időt szeretne nyerni az újabb jogi procedúrák elindításával, hogy ellehetetlenítse szakszervezetük érdekérvényesítő tevékenységét.