Az újszülöttek ötödének nyitottak Start-számlát

<p>Július 12-ig összesen 23 879 "babakötvényre" utalta át a Magyar Államkincstár (MÁK) az állam által biztosított induló összeget, míg tavaly december végén még csak 10 888 Start-számlát tartottak nyilván.</p>

Itthon Az újszülöttek ötödének nyitottak Start-számlát 2007. július 17., kedd 12:48 495 olvasás Július 12-ig összesen 23 879 "babakötvényre" utalta át a Magyar Államkincstár (MÁK) az állam által biztosított induló összeget, míg tavaly december végén még csak 10 888 Start-számlát tartottak nyilván. hirdetés Az országosan bevezetett babakötvény 18 éves kor után segíti az életkezdést. Ennek ihletője, az esztergomi példa pedig kifejezetten a helyben maradást és továbbtanulást segíti elő.

Noha a babakötvény már jó ideje megszületett, azt nem mondhatjuk, hogy azóta megduplázta volna a súlyát. Legalábbis, ami a programban résztvevők számát illeti. Az igaz, hogy az idei első félévben több Start-számlát nyitottak a szülők az újszülöttek számára, mint tavaly egész évben, de összességében a jogosult gyerekeknek mindössze 17 százaléka rendelkezik külön Start-számlával. Ez egyébként azért fontos számla, mert túl a babakötvény 40 ezer forintos tőkeösszegén, a különböző bankoknál nyitott Start-számlákra befizetett szülői megtakarításhoz a törvény szerint 10 százalékos, de legfeljebb évi 6 ezer forintos kiegészítés jár.

Azoknak a babáknak, akiknek nincs Start-számlájuk, a Magyar Államkincstárban kamatoztatják a 40 ezer forintot, a kamat az ötéves állampapírhozam mértéke. Ezzel a szülői aktivitással viszont az államkasszában marad több: a 65 millió forintot is meghaladó kiegészítés helyett a Pénzügyminisztérium adatai szerint, csak közel 18 millió forintot kellett átutalnia az Államkincstárnak az összesen majdnem 24 ezer megnyitott számlára. Ezt is jó három hónapos csúszással tette. Szerettük volna megkérdezni a Pénzügyminisztériumtól, hogy miért, de eddig még nem találtunk nyilatkozót.

A babakötvénynek azonban van egy kicsivel idősebb, esztergomi születésű édestestvére. A Szent Miklós Alapról van szó, amely kifejezetten az esztergomi állandó lakosú szülők gyermekeinek jár, és a helyben maradást, valamint a továbbtanulást ösztönzi, ahogyan erről Kolumbán György, az önkormányzat közbeszerzési bizottságának elnöke beszélt a Magyar Rádiónak.

Minden esztergomi gyermeknek születésekor 500 ezer forintos induló tőkét helyez el az önkormányzat, amelyet 21 éven keresztül évi 50 ezer forinttal egészít ki. A gyermek 21 éves korában, hozzávetőlegesen 3-4 millió forint közötti összeget vehet fel. Ennek feltétele, hogy a szülők Esztergomban éljenek, és esztergomiak is maradjanak, bármelyik klinikán szülessen is a gyermek. A kifizetés feltétele pedig 21 év múlva, hogy a szülők továbbra is esztergomiak maradjanak, és ezt az összeget a gyermekek csak lakásvásárlásra vagy a továbbtanulásuk finanszírozására fordíthatják. Értelemszerűen ebből következik, hogy érettségizniük kell.

Az esztergomi Szent Miklós Alap példáját több önkormányzat is követhette volna. A kezdeti érdeklődés azonban nem szült újabb helyi programokat - tudtuk meg Gémesi Györgytől, a Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökétől.

A Magyar Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Gémesi György szerint összesen az országban közel 2 ezer olyan, rendkívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzat van, ahol még a kötelező feladatok ellátása is gondot okoz, éppen ezért nem lát lehetőséget arra, hogy a jövőben az esztergomi példához hasonló, hosszú távra tervező rendszereket építsenek ki.

Magyar Rádió online