1. Hír

Sajátságos eset, amikor Esztergomban az önkormányzat pályázatot ír ki egy vezetői állás betöltésére. Függetlenül a törvényi előírásoktól csak egy év próbaidő után lehet valaki vezető beosztású munkavállaló Esztergomban. Ez az „esztergomi szokás” természetesen csak abban az esetben „szokás”, ha a polgármester így dönt. Amennyiben személyes érdekei úgy kívánják, rögvest és azonnal eltekint ez „esztergomi szokástól”.

Például ha egy jól ismert és elismert iskolaigazgató-jelöltről van szó, akit nem szeret, akkor ragaszkodik a polgármester az „esztergomi szokáshoz”. Teheti. Hatalma van hozzá. Joga nincs, mert a pályázatot 5 évre kell kiírni a törvények szerint. Node városunk vezetését holmi törvényi előírások, akárcsak a döntéseik miatti felelősség vállalása, nem igen érdeklik. Így azután a próbaidőt, mint „esztergomi szokást” alkalmazzák akkor is, ha ez szembemegy a törvényalkotók akaratával. Természetesen csak akkor, ha erre a polgármester igényt tart.

Az esztergomi gyakorlat azt mutatja: ha a polgármester úgy dönt, efelett a szokás felett az önkormányzat simán átlép. Például, ha a polgármester érdekeihez közelálló kórházigazgatóról van szó. Azt nem tudom, hogy van-e olyan előírás, mely szerint (akár az iskolaigazgatók esetében) a pályázati kiírást meghatározott időhosszra kell kiírni. Az „esztergomi szokás” a kórházigazgató személyére (úgy tűnik) nem vonatkozik. Nem a kórházigazgató személyét kérdőjelezem meg, mert nem is ismerem. Csupán érdekes, hogy az önkormányzat a polgármester javaslatára nem érezte szükségét az „esztergomi szokás” betartásának.

Igaz, az is előfordulhat, hogy az érintett jelölt igazgatói előéletét már ismeri a polgármester, de az már nehezen hihető, hogy az önkormányzat tagjai is ismerik ezt a múltat. Nehéz feladat lehetett az önkormányzati többség számára kinevezni valakit próbaidő nélkül, ami a polgármester szerint „esztergomi szokás”.

Van Esztergom városában olyan szokás is, amely 1999. Nagy Napja előtt volt hagyomány. Hosszú éveken keresztül a városi szimfonikus zenekar évadnyitó koncertje előtt a város mindenkori elsőszámú vezetője köszöntötte a következő évadot rövid beszédével. Nem nagy dolog – mondhatja akárki. Bár ez szerintem hozzátartozik a város kulturális életéhez. Rosszul írom, hozzátartozott. Mert amióta az ország egyik legdemokratikusabb és legeredményesebb polgármestere a vezetője városunknak, ez már nem szokás. Bocsánat a csapongásomért, de ez sem teljesen igaz. A mostani évad különleges. A városi szimfonikus zenekar most ünnepli fennállásának 40., a Balassa kórus pedig 60. évfordulóját. Az egyszerű koncertlátogató azt hihetné, ez alkalommal másképp történt, és a polgármester személyesen köszöntötte a zenekart és a kórust ebből az alkalomból. Nem tette. Nem nagy dolog, végülis nem lehet mindenhol jelen a polgármester. Nem ér rá. A meglepő az, hogy a megyei közgyűlés elnöke, Dr. Völner Pál úr Tatabányáról, tudott időt szakítani (mint az látható és hallható volt) a számára is fontos megemlékezésre. Dr. Völner Pál úr néhány kedves szóval megköszönte a zenekar és az énekkar múltbéli és jelenlegi tagjainak munkáját, nem feledkezve meg Reményi Károly karnagy úrról, aki nélkül ma nem lenne mit ünnepelni. Még arra is jutott ideje, hogy a város lakóinak megköszönje érdeklődésüket a műfaj iránt, amely nélkül szegényebb lenne a város kulturális élete.

De térjünk vissza az esztergomi városvezetés jelenlegi szokásaihoz. Valószínű, egyedi esztergomi szokás lehet az is, ahogyan spórol az önkormányzat. A polgármester egy iskola igazgatóhelyettesi posztjait megszüntette takarékossági okra hivatkozva. Ahogy kifejtette ékes szavaival: Az igazgató úr, ha kevesebb óraszámban, csak az előírásoknak megfelelő óraszámban tanít, jut ideje az igazgatói munka ellátására egyedül is. Tehát nincs szükség igazgatóhelyettesekre, SPÓROLUNK. Ezt az általam szokásnak vélt eljárást önmagával szemben valamiért nem alkalmazza a polgármester, pedig ő is lemondhatna országgyűlési képviselői munkájáról, amire megbízást nem a választók közvetlen akaratából kapott (csak úgy mellékesen, van olyan szokás is az országban, hogy az országgyűlési képviselő időközönként fogadóórát tart). Tehetné ezt annak érdekében, hogy legyen ideje elvégezni a két helyettese munkáját is. SPÓROLUNK! Ezt nem én találtam ki, hanem a polgármester maga, lásd az előzőeket.

Szokás Esztergomban a közalkalmazottaknak jutalmat adni jól végzett munkájuk elismeréseként. Ez így helyes. Ha például valaki egy iskolában több éve dolgozik, eredményesen végezve a feladatát, az megérdemli a jutalmat. Gondolom, az is egy „esztergomi szokás”, hogy a jutalom természetben jár, pl. fürdőjegyben. Van azután egy olyan szokásjog Esztergomban, amely szerint, ha a polgármester irányításával működő önkormányzat nem teljesíti időre, például, a fenntartói feladatát, vagy nem veszi észre a pénzügyi zavarokat a városi irányítású kórház, és egy önkormányzati beruházásban épülő ház esetében, a jutalom ez esetben is jár a polgármesternek. Végülis, csak a város pénze bánja, és az nemigen várható el a polgármestertől, hogy minden százmilliócskára odafigyeljen. Tehát így meg is érdemelte azt a milliós jutalmat, amit az általa vezetett önkormányzat szavazott meg számára. Most már csak azt nem tudom kiszámolni kellő ismeretanyag hiánya miatt, hogy a polgármester a fenti jutalmát mennyi idő alatt tudja „lefürödni” az élményfürdőben, mert az ugye „esztergomi szokás”, hogy a jól megérdemelt jutalmat az érintettek esetleg, természetben kapják meg. Csak így lehet, mert a polgármester nem tesz olyat (csak ritkán), ami Esztergomban nem szokás.

Azt meg valaki csakis ostobasága jelenként találhatta ki ugye, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Mi inkább alkalmazzuk a meséből ismert mondást az „esztergomi szokás”-ra vonatkoztatva, amely hűen mutathatja Esztergom vezetésének irányítási elveit: „kivéve a gyevi bírót.”