Az önkormányzati biztos szakmai meggyőződése, hogy a kórház működési feltételeit javítaná, ha a széles körű aktív fekvőbeteg-ellátás kikerülne a kórház középtávú céljai közül. A jelentés szerint mind a tatabányai Szent Borbála Kórház, mind a budapesti kórházak betegelszívó hatása negatívan hat az esztergomi kórházra, ami - mivel nem kapott súlyponti szerepkört - óhatatlanul pozíciót fog veszteni és versenyre kényszerül ezen intézményekkel. A biztos szerint az esztergomi kórház csupán a reumatológia szakterületén rendelkezik megfelelő ellátóterülettel - hiszen a kórházi ellátás ideális populációnagysága 400-600 ezer fő közé tehető, míg az esztergomi kórháznak bizonyos területeken csupán 97 ezer lakos betegellátásáról kell gondoskodnia. Többek között emiatt is ró túlzott pénzügyi terhet a biztosi jelentés szerint az esztergomi önkormányzatra a kórház fenntartása. Ugyanakkor egy szűkebb profillal, és megfelelő feladatmegosztással a kórház fennmaradása és pénzügyi stabilitása biztosítható lenne.

Mindezek miatt elsősorban a járóbeteg ellátás fejlesztését, a fekvőbeteg ellátásból csupán részterületek fejlesztését, más területek (ki nem mondott, de a sorok közül kiolvasható) leépítését, illetve a fekvőbeteg-ellátást kiváltó szolgáltatások nyújtását tartja prioritásnak középtávon a jelentés.

A célok elérése érdekében nem zárja ki a biztosi jelentés a meglévő ingatlanok más irányú hasznosítását sem - ezzel valószinűleg arra utal, hogy az értékes belvárosi ingatlanok értékesítésével, fejlesztésével új forráshoz juthat az önkormányzat.