1. Hír

Hétszáz évvel ezelőtt, 1308. december 13-án emelte pápai jogú renddé az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet V. Kelemen pápa. Az évfordulót ünneplő, egyéves rendezvénysorozat még januárban kezdődött. Februárban Erdő Péter érsek, bíboros kérésére engedélyezte a Vatikán Istentiszteleti és Szentségi Kongregációjának prefektusa, a nigériai Francis Arinze bíboros, hogy az alapító, Esztergomi Boldog Özséb ünnepét január 20-án emléknapként beillesszék a magyar egyházi naptárba. Szombaton pedig minden pálos kolostorban ünnepi szentmisét mutatnak be, az ünnepi nagymisét este hatkor Erdő Péter vezetésével a püspöki kar tagjai tartják a rend egykori templomában, az Egyetemi Templomban.

A pálosokat 1250-ben alapította az említett Esztergomi Boldog Özséb kanonok, aki a Pilisben remetéskedett. Társaival imádkozván aztán egyszer csak sok pici lángot látott föltűnni a erdőben, amelyek az előtte magasodó kereszt alatt egyesültek. Özséb e látomás után egyesítette a Pécs környékén élő remetékkel az övéit, és szabályzatot is írt a számukra. S hogy miért pálosok? A rend példaképéről, az 3-4. században élő Remete Szent Pálról nevezte el magát.

1262-ben a magyar édesanyától származó Aquinói Szent Tamás közbenjárásával IV. Orbán pápa jóváhagyta az új rendet, de nem tette azt pápai jogúvá, azaz a megyéspüspök alá volt rendelve, és csak az 1308-ban került közvetlenül a Szentszék fennhatósága alá. A rend kötelezővé tette, hogy tagjai foglalkozzanak a világi tudományokkal is, és már az V. Kelemen által jóváhagyott regulában szerepel egy fontos szabály: az alkalmazkodás a korviszonyokhoz.

A pálos rend közvetlenül a mohácsi vész előtt volt a leghatalmasabb, csak Magyarországon nyolc tartománya volt, 170 kolostorral. II. József azonban 1786-ban, a szerzetesrendek feloszlatásakor őket sem kímélte. Ekkor alakult át kolostoruk szemináriummá, és így került a központ a lengyelországi Częstochowába, ahol a csodatevő Fekete Madonna kegyképét őrzik. A lengyeleknél jelenleg húsz rendházban kétszáz pálos szerzetes él.

Magyarországra többszöri kísérletet követően az 1930-as években tértek vissza végleg a pálosok. Az 50-es években azonban a negyven szerzetes szinte mindegyike börtönbe került. Ketten vértanúságot szenvedtek: Vezér Ferenc atyát azért végezték ki, mert amikor a páloskúti rendházban elrejtőzött nőket védte meg egy orosz katonától, dulakodás közben véletlenül elsült az orosz fegyvere, aki így saját magát sebesítette meg, és később meg is halt. Ács Istvánt pedig menekülés közben lőtte le az ÁVH. A diktatúra alatt titokban tett fogadalmat több pap, így maradt fönn a rend.

Jelenleg világszerte négyszáz tagja van a pálos rendnek, akik 54 rendházban élnek. Itthon négy kolostorban, a Gellért-hegyi Sziklatemploméban, Márianosztrán, Pálosszentkúton és a magyar tartomány központjában, Pécsen él 22 fehér reverendás testvér.

A pálosok a kezdetektől különleges hivatásuknak tartják a nemzettel való törődést, így lelkipásztori rendként működnek. Ennek megfelelően a Sziklakápolna Budapest egyik központi gyóntatóhelye, a testvérek pedig folyamatosan foglalkoznak a hozzájuk fordulók lelki életével. Pázmány Péter érsek, bíboros mondta egykor: "Ó, édes magyar hazám, te a pálosokkal együtt csökkensz, és a pálosokkal együtt gyarapodsz."