<p>Észak-Amerikában a fagy és az esőzések, Európa középső és déli részén pedig a szárazság tizedelte meg az idei gabonatermést</p>
Az Egyesült Államok gabonaövezetében a tavasszal még kitűnőnek ígérkező termésre először egy késői fagy jött, aratáskor pedig esőzések késleltették a munkát és rontották a búza minőségét.
Európában éppen az ellenkezője okozta a gondot: a magyar, a cseh, az olasz és a görög termés a kevés csapadék miatt lett kisebb, Bulgáriában és Romániában pedig kimondottan szárazság volt.
Ennek nyomán az amerikai piacokon 11 éves csúcsot ért el a búza ára, de hét éve nem volt ilyen magasan az ár a párizsi tőzsdén sem, ahol 1998 óta folyik határidős gabonakereskedés.
Mindezek eredményeként gabonapiaci szakértők szerint az év végére olyan kicsik lesznek a világ gabonatartalékai, amire harminc éve nem volt példa.
Ennek egyik oka a rossz termések mellett a világ népességének és ezzel a fogyasztásnak a növekedése, de majdnem ugyanilyen súlya van annak is, hogy egyre több termőterületen bioüzemanyagokat állítanak elő.
A harmadik tényező pedig, amire az ENSZ nemrég hívta fel a figyelmet, az, hogy Ázsia gyorsan növekvő gazdaságaiban egyre több embernek jut pénze húsra, ehhez pedig egyre nagyobb területeken kell takarmánygabonát termeszteni, ami a kenyérgabona arányát csökkenti.
És ha ez nem lenne elég, akkor a globális felmelegedéssel foglalkozó kutatók szerint az átlaghőmérséklet két Celsius-fokos emelkedése 15-20 százalékkal csökkentené a világ gabonatermését, ami már a Föld mostani lakosságával számolva is azt jelentené, hogy a szegényebb országokban milliók halnának éhen.
Forrás: inforádió.hu