Az ünnepség főszónoka Andrzej Przewoznik Varsóból, a Lengyel Nemzeti Harc- és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács képviseletében. Az ünnepségre a lengyel nemzetvédelmi miniszter, Bogdan Klich is bejelentette részvételét. A szlovák oldalt Dušan Čaplovič képviselné, a parkany.sk információi szerint azonban tegnap estig nem jelezte vissza részvételét.

Az ünnepségen közreműködik Dráfi Mátyás, Jászai-díjas színművész. Az emlékmű védnökei Bauer Edit és Duka-Zólyomi Árpád európai parlamenti képviselők. Párkányi csata néven az a két csata ismert, ami két nap alatt zajlott le Párkánynál.

A csata leírása:

1683. szeptember 12-én a szövetséges Habsburg–lengyel felmentő hadsereg szétverte a Bécset ostromló törököket. A hírre az oszmán hatalom másfél százados verhetetlensége szertefoszlott. Bécs felmentéséből bontakozott ki az a támadó hadjárat, ami többek között Esztergomot is felmentette a török uralom alól. Míg a bécsi udvar békét akart kötni a törökkel, Sobieski János lengyel király a török után indult Érsekújvár és Esztergom felmentésére. A hírre Kara Musztafa összeszedte a seregét, és megerősítette e városok őrségét. Október 7-én Párkánynál erős török csapatok támadták meg a királyi sereget messze megelőző Sobieskit. Kétezer lengyel katona elesett. Másnap érkezett meg Lotaringiai Károly herceg serege. Így az egyesített felmentő sereg 28 ezer katonából állt. A török erők hajóhídon megkezdték a visszavonulást a Duna esztergomi oldalára. Erre a szövetséges vezérkar szétlövette a hajóhidat, majd elfoglalták Párkány erődjét. Mintegy 8 ezer török a csatatéren maradt, vagy a Dunába veszett. A győzelem lendületében a seregek ostrom alá vették Esztergomot. Október 16-án megérkeztek a bajor csapatok is. 19-én a szövetségesek megkezdték az átkelést a Dunán. Erre a törökök felgyújtották a külvárost. 22-én kezdték meg az ostromágyúk felállítását, 25-én lövetni kezdték a várat és ostromolni a Vízivárost. Ekkor minden oldalról támadták a törököket. A vár parancsnoka, Ibrahim pasa rövid alku után feladta a várat, és 1683. október 28-ával Esztergom 140 éves török megszállása véget ért. A török uralom után a megfogyatkozott városban kezdtek újra letelepedni az emberek, és a középkori alapokon négy önálló települést hoztak létre: a királyi várost, Vízivárost, Szenttamást, Szentgyörgymezőt és Zsember falut.

Következmények:

Esztergom a csata után a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A csata alatt megsemmisült az esztergomi Duna-híd, ezért ezután kompok jártak a két part között. Egyes történészek fontosabbnak tartják ezt a győzelmet, mint az ezt megelőző bécsi diadalt. A Magyarország északi részeit megszálló török csapatok visszavonhatatlanul vereséget szenvedtek. Gyakorlatilag lemészárolták a több tízezres török sereget, és az út Magyarország felé nyitva állt. Sajnos az alatt a néhány hónap alatt, amíg a török sereg teljesen meg volt semmisítve, Ausztria ellenállása miatt nem sikerült a szövetséges hadak egyesítése, amivel felszabadíthatták volna Magyarországot.

Forrás: sturovo.parkany.sk

A 320. évfordulóra kiadott emlékfüzet letölthető változata: mek.oszk.hu