1. Hír

A konferenciasorozat kezdeményezői egy újfajta térségi szemlélet elterjesztését tűzték ki célul. Ennek a térségi szemléletnek legfontosabb vonása, hogy már a stratégiai tervezési szinten is számol a határok fokozatos megszűnésével, és a korábbi nemzeti-nemzetállami tervezési modell helyett szélesebb (közép-európai vagy európai) perspektívával közelít a fejlesztendő területekhez.

A konferencián többen is felhívták a figyelmet arra a hibás tervezési gyakorlatra, amely még a szomszédos megyei célokkal sem számol, nemhogy határon túli törekvéseket figyelembe venne. Nyilvánvaló, hogy Debrecen és Nagyvárad nem fog tudni fenntartani, gazdaságosan működtetni két repülőteret. Ezt a tényt tekintetbe kell venni az egyes repterek fejlesztésénél, és egyértelmű, hogy a két nagyváros e téren együttműködésre van ítélve.

Hasonló példaként hangzott el az Ipoly-völgyi vasút esete, ahol a hiányzó 6 km-es szakaszon kívül problémát jelent a nemzetközi díjszabás is. A közösségi közlekedés határon átnyúló tervezése például egy olyan terület, amellyel nem szívesen foglalkoznak a megszokott módszertannal dolgozó szakemberek.

Az október 14–16. között megrendezett konferenciát dr. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő, az önkormányzati szövetség társelnöke, valamint Kerékgyártó Attila, a 3K megbízott főigazgatója nyitotta meg. Az előadások négy szekcióban hangzottak el. Elsőként dr. Molnár László elnök-igazgató (FŐMTERV Zrt.), dr. Fleischer Tamás tudományos főmunkatárs (MTA Világgazdasági Kutatóintézet), valamint Rigó Mihály szegedi főmérnök (Magyar Közút Kht.) beszélt a közép-európai térség megváltozott geopolitikai helyzetéről és ennek közlekedési hálózati következményeiről. Molnár László globális összefüggésrendszerbe helyezte az ország észak-déli, valamint kelet-nyugati kapcsolatait erősítő gyorsforgalmi úthálózatának fejlesztését. Fleischer Tamás a Budapest-központú hálózatfejlesztés veszélyeire hívta fel a figyelmet, és egy rácsos szerkezetű modell kedvezőbb volta mellett érvelt. Rigó Mihály is a rácsos szerkezetű hálózatfejlesztésről tartott előadást, és a svéd mintát tartotta követendőnek, amely nem annyira autópálya-központú, mint a 3 váltakozó sávos autóútpárti, hiszen ez a megoldás jelentős költségmegtakarítást biztosítana.

A második szekcióban a térség- és közlekedésfejlesztés egymáshoz közelítését módszertani oldalról járták körül. Dr. Balogh Ákos akadémikus (MTA Tájépítész Szakbizottság) a különböző tervezési rendszerek összemérhetetlenségéről és az ennek feloldását lehetővé tévő új tervezési modellről beszélt. Dr. Széni Nándor fejlesztési igazgató (Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség) a közútfejlesztés országos és regionális eszközrendszeréről, Bíró József igazgató (Nemzeti Közlekedési Hatóság) pedig a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését segítő intézményrendszerről tartott előadást.

Dr. Udvardy László temesvári egyetemi tanár egy komplex, a hálózatfejlesztést rendkívül sok tényezőre építő, matematizált módszertant mutatott be, Keresztes Miklós, a 3K informatikai rendszergazdája pedig egy közös közép-európai térinformatikai adatbázis létrehozására tett javaslatot.

A harmadik szekció témája a magyar közlekedési tér makroregionális kapcsolatainak vizsgálata volt. Ennek keretében dr. Hajdú Zoltán tudományos főmunkatárs (MTA Regionális Kutatások Központja) tartotta az első prezentációt, amelyben a megváltozott közép-európai viszonyokhoz igazodó stratégiai tervezés gyakorlatát sürgette. Berg Tamás osztályvezető (3K) az új Országos területrendezési tervet mutatta be, kiemelve a határhoz vezető infrastruktúrában a legutóbbi OTrT óta bekövetkezett változásokat. Rajnai Gábor osztályvezető (Miniszterelnöki Hivatal) a Kisebbség és Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság által elkészíttetett „varratmentes Európa”-koncepciót ismertette, amelynek lényege az egykor a Kárpát-medencében fontos gazdasági szerepet betöltött, de Trianon és a második világháború után politikai okokból felszámolt közúti kapcsolatok helyreállítása.

Molnár László Aurél, a Közlekedési Minisztérium főtanácsosa a Budapestet az adriai Pločéval összekötő V/c helsinki folyosó északi meghosszabbításának terveiről, valamint az új tengelynek a közép-európai közlekedésben elfoglalt szerepéről tartott előadást.

A konferencia negyedik szekciója olyan helyi és térségi kezdeményezéseket érintett, amelyeknek nagytérségi hatásai lehetnek. Elsőként Kálnoki Kis Sándor, a záhonyi fejlesztési projekt miniszterelnöki megbízottja ismertette a több mint 37 milliárdos beruházási csomagnak a Kínát Nyugat-Európával összekötő újkori „selyemút” kialakulásában játszott kulcsszerepét. Nagy László, a Dopravoprojekt főmérnöke animáció, tervrajzok és látványtervek segítségével mutatta be a tervezett új komáromi hidat, amely elsősorban regionális jelentőségű beruházás lehetne. Farkas Iván, a szlovák parlament képviselője a Dél-Szlovákiát érintő fejlesztési elképzelések legfontosabb elemeiről (a pozsonyi elkerülő gyűrű, az R7-es és R3-as gyorsforgalmi út – utóbbi az Esztergomot az M6-ossal összekötő M11-es északi folytatása lehet –, valamint a Vlagyivosztokot Béccsel összekötő széles nyomtávú vasút tervei) beszélt. Molnár Katalin elnök asszony érzelemgazdag előadáson számolt be arról a folyamatról, ahogy a kezdeti reménytelen helyzetből elindulva sikerült az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulásnak elérnie, hogy a közeljövőben két híd végre megépülhet a néhol pataknyi határfolyón. Ocskay Gyula ügyvezető (Ister-Granum Kht.) az új esztergomi Duna-híd és a kapcsolódó M11-es térségfejlesztési vonatkozásait mutatta be, és javaslatot tett a másfél évtizede húzódó új 10-es főútnak az M 11-es nyomvonalára történő átvezetésére.

A konferencia zárszavát újra Becsey Zsolt tartotta, aki felhívta a figyelmet az intermodalitást előnyben részesítő uniós támogatási rendszerre, valamint a határon átnyúló fejlesztési gyakorlat szükségességére.

Az egyes szekciókat élénk viták követték, amelyek során számos érdekes információ is elhangzott.

14-én este az esztergomi várban került sor első alkalommal a Lukács Béla-díj átadására. A Bíró József által vezetett kuratórium idén Fábry Györgyöt, a FŐMTERV egykori forgalomtechnikai irodavezetőjét, többek között az Ipoly-hidak egyik pártfogóját (poszthumusz), dr. Knebel Jenő hídmérnököt, rengeteg létesítmény mellett az Erzsébet híd tervezőjét, valamint a konferencián is előadó dr. Udvardy László nyugalmazott egyetemi tanárt, a bánáti közlekedésfejlesztés és -informatizálás vezéralakját részesítette a díjban.

Az ünnepi díjátadáson Herczku Ágnes és Agócs Gergely adott népzenei koncertet.

Október 16-án, a konferencia harmadik napján a résztvevők tanulmányutat tettek Selmecbánya, Garamszentkereszt, az ott épülő R3-as gyorsforgalmi út, valamint Garamszentbenedek érintésével. Itt a helyszínen győződhettek meg egy hiányzó kapcsolat szükségességéről.

A konferencia előadásainak anyagai a következő oldalra kerülnek feltöltésre:

eco.istergranum.hu