<p>A Nobel-díjas amerikai közgazdász Thomas Shelling a közgazdaságtant (economics) az önzés tudományaként (ego-nomics) aposztrofálta. Valóban, a nyugati gazdasági világkép az önérdek körül forog, az emberek vágyait minél jobban kielégítő mechanizmusokat propagál. De hova vezet mindez?</p>
A nyugati gazdaság elárasztotta az embereket az anyagi javak tömegével, a boldogságkutatások (happiness research) azonban egyértelműen bizonyítják, hogy az emberek boldogságát nem az anyagi javak nagysága, hanem az interperszonális kapcsolatok gazdagsága határozza meg. Nem a dolgok, hanem az emberek teszik az embereket boldoggá.
A globálissá vált fogyasztói kapitalizmus alapjában roppantotta meg a Föld természeti ökoszisztémáit. A klímaváltozás, a tengerszint emelkedése, a biodiverzitás drámai csökkenése mind azt mutatja, az emberiség jelenlegi termelési és fogyasztási szintjének drasztikus csökkentésére van szükség. Mai életvitelünk ökológiai hatása, ökológiai lábnyomunk olyan nagy, hogy nem egy, hanem két-három Földre lenne szükségünk.
A buddhizmus egy szelídebb és erőszakmentesebb életformát javasol. A buddhizmus azért jelent kihívást a nyugati gondolkodás – és benne a közgazdaságtan – számára, mert az én-t a nyugati felfogással ellentétesen határozza meg. A buddhizmus ugyanis tagadja az állandó, változatlan én létezését. A modern idegtudomány támogatni látszik az én illuzórikus voltát állító buddhista megközelítést.
Amit az idegkutatók az én helyén találnak, az egyfajta virtuális én, egy koherens mintázat, ami sehol sem lokalizálható, mégis központi szerepet játszik a viselkedés szervezésében. Ez a nem lokalizálható, nem szubsztantív én úgy működik, mint egyfajta virtuális interface.
Az alapelvek
Az én-nélküliség (anatta) buddhista koncepciója jelentős erővel bír a közgazdaság megújítása számára. Az angol közgazdász E. F. Schumacher, a thai buddhista szerzetes P. A. Payutto és követőik mára a buddhista közgazdaságtant egy alternatív gazdasági világképpé fejlesztették.
A szenvedés csökkentése
A nyugati közgazdaságtan a profitmaximalizáló gazdasági viselkedést támogatja. Ezzel szemben a buddhista közgazdaságtan a szenvedés csökkentését javasolja alternatív alapelvként. A buddhisták szerint a gazdasági cselekvés akkor igazolható, ha az nem növeli, hanem csökkenti az összes érintett lény szenvedését.
(Részlet az IPM, 2008. áprilisi számából - a cikk egyre aktuálisabb az elmúlt hetek történéseinek tükrében).
Kapcsolódó hírek
<p>Legutóbb <a href="https://www.szeretgom.hu/content/25935-amikor-az-onkormanyzat-kockaztat-">2008-ban kerültek fel a Szeretgomra képek</a> a már akkor is komoly amortizációnak indult önkormányzati épületekről, más néven "bagolyvárról". Most újabb jelzést kaptunk egy kedves ott lakó olvasónktól arról, hogy az önkormányzat saját területén éppen mekkora parlagfű ültetvényt gondoz.</p>
<p>Balczó Zoltán és <strong>Nunkovics Tibor</strong> lesz a Jobbik két új országgyűlési képviselője a párt országos elnökségének pénteki döntése értelmében.</p> <div class="text_exposed_show"> </div>
<p>A jelek szerint Esztergom vezetése elrontotta a 2019-es év költségvetését, ami miatt egy közel kétmilliárdos lyuk tátong a város bevételi és kiadási oldala között. A képviselőknek kiosztott és az esztergom.hu-n is elérhető anyag szerint minden önerős beruházást le kell állítani, minden önként vállalt feladatról le kell mondani, ha el akarja kerülni a város a csődöt.</p>
<p><span style="font-weight: 400;">Egy éve már-már őszödi jelentőségű dolog történt Esztergomban: a Fidesz bevallotta, hogy elrontotta. Nem kicsit, de nagyon. Nem borogattak, nem gyújtottak aznap este kukákat a városban. De érdemi változás sem történt: senki nem mondott le, mindenki ugyanúgy felveszi a kis havi fixét, minden szereplő ugyanaz.</span></p>