Volt a szeretgomnak és a városi blogvilágnak egy igen aktív időszaka. A városházi bértollnokok tollhegyre tűztek mindenkit, aki ellene ment az egyszemélyes városvezetésnek: Meggyes Tamásnak. Aki nem tudott azonosulni a Meggyes-éra szellemével, annak az internetes szégyentáblán volt a helye.

Véres szájjal fröcsögték mindenütt a rágalmaikat azok, akiket közpénzből fizetünk mi mindannyian. Kaptunk gúnyneveket, le lettünk árulózva, talán a komcsizás volt a legfinomabb kategória. Mert más érv nem volt már.

Pedig éppen Meggyes és bértollnokai azok, akik valódi kommunista módszereket alkalmaznak.

Esztergom közéletéhez vajon hozzá tartozik ez a kis szösszenet?

„Anyátok, mekkora csírák vagytok, hát ti nem vagytok alkalmasak második nyilvánosságnak. Az ugyanis nem megszüntetni akarja az elsőt, gyíkfejek, hanem alternatíva kíván (liberális attitűd) vagy akar (komonista attitűd) lenni. De nem überelni. Márcsak azért sem, mert nem tudna az első nélkül működni. Mert anélkül nem lenne második, nem lenne más.”

Na meg ez az igazi gyöngyszem:

„Mi mozog ott, hamu alatt?
Mitől épül az omlott fal?
Emelkedik Meggyes Tamás,
Hamvaiból féniksmadár.”

Ilyen és ehhez hasonló dicshimnuszokat szültek pénzért Meggyes Tamás magasztalására. Éppen csak szobrot nem emeltek, pedig az alkalmazott módszerek alapján ez sem lett volna meglepő... vagy legalább egy utcát el kellene nevezni! Ez a minimum. Ez mindenkinek kijárna. Hát még neki! Elismerni, kiállni, támogatni, megvédeni! Előre Szaparmurat Nijazov – minden türkmén atyja – által kijelölt úton! Aki háromszor elolvassa a Gyarapodás programját, az garantáltan a Paradicsomba jut.

Amikor a blogvilág már nem nyújtott elég teret a szárnyaló fantázia és Meggyes céljainak elérésére, akkor már külső segítség kellett a szeretgom.hu „bársonyos befolyásolására”. Eljött a három milliós Strategopolis tanulmányban kiokoskodott fizetett fórumozók ideje.

Takács István sajtófelelős – a blogok értelmi szerzője – segítőket, beosztottakat kapott a Hídlap kiadásáért és az esztergom.hu fenntartásáért felelős E-HÍR Kft-n keresztül.

A segítők lelkesen, vagy talán túl lelkesen teljesítették Meggyes és Takács utasításait. Nem egyszer alpári hangnemben próbálkoztak a szeretgom „jó irányba” terelésével. Nem sikerült nekik. Ez után pattant ki az E-HÍR botrány; kiderült, hogy valóban közpénzen fenntartott hálózatokról folyt az ellenzékiek és a szólni merészelő civilek lejáratása. Meggyes néhány nap múlva kijelölte az ügyeletes bűnbakokat és megvált tőlük. Tőlük, a végrehajtóktól.

Aztán a városvezetés és Takács István hanyatt dőlt szépen, karba tett kézzel és valószínűleg megállapították: megoldottuk. Minden rendben.

Természetesen a felvetődött további kérdésekre nem érkezett válasz tőlük a mai napig sem. Az általuk létrehozott lejárató jellegű blogok is vígan virítanak az online térben.

Talán Knapp János Pál alpolgármester volt az egyetlen már a kezdetektől, aki érezhette, hogy valami nem fog „knappolni” ha olyan embereket rúg ki Meggyes akik túl sokat tudnak a belső viszonyoktól. Aktív lobbitevékenységet végzett, hogy Meggyes változtassa meg döntését és ne váljanak meg mégsem az érintettektől. Próbálkozásait nem koronázta siker, Meggyes kitartott döntése mellett, sőt még az érintett E-HÍR Kft-n is vezércserét hajtatott végre.

Ám Knappnak lett igaza. Általában ha kinyílik egy kalitka ajtaja akkor a kiröppenő madárkák csicseregni kezdenek. Takács Istvánt igencsak kellemetlenül érinthette az a dolog, hogy az egyik madárka azt csicseregte, hogy bizony – amint azt feljebb is írtuk már – ő az aki utasításokat adott a szeretgomos közösség és az ellenékiek elleni kommunikációs offenzívára. Talán ami még kellemetlenebb lehetett, az az hogy ez a madárka azt is felvállalta, hogy ha bírósági szakaszba kerül ez az ügy, akkor bizony – nagyon helyes módon – ő az igazságot és nem a városházi elvárást fogja képviselni vallomásában. Tehát kitálal.

Mit lehet ebben a kellemetlen helyzetben tenni? Másnap a nyilvánosság teljes kizárásával visszavették a korábban bűnbaknak kikiáltott dolgozókat. De megint elszámították magukat.

Nem számoltak néhány olyan emberrel, akit itt mi csak "városházi informátor" névvel szoktunk illetni, kb. a visszahelyezés pillanatában már nem is volt titok a titok.

Mi úgy éreztük, hogy Esztergomban a teljes nyilvánosság az egyetlen megoldás mindenre. Amint tudomásunkra jutott a visszahelyezések ténye azonnal közöltük ezt a hírt.

A cikk megjelenésétől számított fél órán belül a két éppen csak visszavett dolgozó egyikét újra kirúgták Nos, ezért merem azt mondani, hogy kabaré ez az egész. Nagyon rossz kabaré.

Hogy mi alapján döntötték el, hogy kinek kell mennie? Több elmélet is van. Esztergomban nem lenne meglepő a pénzfeldobás módszere sem, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy megnézték azt, hogy ki és kit ismerhet. Az iwiw is egy nagy nyitott személyes telefonköny. Bár a módszerekről egy olyan városvezetést nem kell kiképezni, akinek van olyan saját cége, amelynek tevékenységei közt a nyomozás (8020'08) is szerepel. UDgye?
A döntést még egy dolog befolyásolhatta: a bennmaradó ifj. Pócsföldi József mégis csak Pócsföldi József képviselő fia. Egy képviselőnél már rezeg a léc, még egy támogatót nem veszíthet Meggyes Tamás, mert a 13:10 arányú jelenlegi többsége erősen veszélybe kerülhetne. Ilyen esetekben teljesen elfogadott a kettős mérce? Nagyobb bűn elmondani az igazat mint részt venni a mocskolódásokban? Ennyi elég és ifj. Pócsföldi védve van?

Mit tesz mindeközben Takács István és Meggyes Tamás? Hallgat. Miért?

Kommunikációs és demokratikus zsákutcába jutott Esztergom városvezetése. Az érdemi munka helyett a pereskedések viszik el a kapacitások jelentős részét. Uraim! Önök szerint a városnak erre van szüksége?
Az én válaszom: NEM.

Takács István ideje lejárt. Azt tudjuk bizonyítani, hogy a blogok szerzője és a fórumozóknak utasítást adó személy ő volt. Meggyes szerepe ezen a szálon nem bizonyítható, ám mindenképpen felelőssé tehető amiatt, hogy a tények napvilágra kerülése után is sajtófelelősként dolgozhat az önkormányzatnál Takács István.

Takács Istvánnak távoznia kell sajtófelelősi posztjáról és az esztergomi közéletből!